Előznek a horvátok és a bolgárok az euróval

| 2020.06.20. 08:15

Címkék:

euró Európai Unió

Olvasási idő kb. 3 perc

Horvátország és Bulgária még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe. Ezt az Európai Központi Bank igazgatósági tagja, Fabio Panetta nyilatkozta. Azt is mondta, a két ország nagyon komoly erőfeszítéseket tesz a közös valuta bevezetéséért, s ha ez így folytatódik, akkor akár már 2023-ban az euró lehet náluk is a hivatalos fizetőeszköz.

Horvátország 2013 óta tagja az EU-nak, Bulgária pedig 2007 óta. És mindig is akarták az eurót. Olyannyira, hogy Horvátországban gyakorlatilag már most a közös valuta a nem hivatalos pénz, a bolgár leva árfolyama pedig rögzítve van az euróhoz. A vonakodás inkább az EU részéről érezhető, főleg olyan témák miatt, mint a szervezett bűnözés vagy a korrupció mértéke, amelyek visszaszorítását kéri.

És akkor itt van Magyarország, amelynek az elmúlt évtizedekben nem volt olyan kormánya, amely ne határozott volna meg euróbevezetési céldátumot. Sőt, Orbán Viktor 2002-ben, az akkor még nem EU-tag Magyarország miniszterelnökeként azt mondta, ha a Fidesz kormányozhat tovább, akkor már 2005-ben az euró lehet a hivatalos fizetőeszközünk. Aztán 2015-ben már arról beszélt, hogy szerinte, ha a kormány megfelelő pénzügyi, a nemzeti bank pedig jó minőségű monetáris politikát folytat, akkor a nemzeti valuta egy tízmilliós országban kifejezetten erőforrást jelent, vagyis a saját lábon állás versenyképes alternatíva. Most az a központi álláspont, hogy addig nem érdemes bevezetni az eurót, amíg a magyar gazdaság fejlettsége nem éri el az eurozóna 90 százalékos fejlettségi szintjét.

Magyarország a maastrichti kritériumok – amelyeket teljesíteni kell az euró bevezetéséhez – közül jelenleg nem tudja produkálni az inflációs célt, vagyis az árstabilitást. Kétszer magasabb a drágulás a megengedettnél. Nem teljesül a fenntartható államháztartás sem, s a forint árfolyama is szabadon lebeg.

Az MNB Maastricht 2.0 néven idén januárban kiadott egy elemzést, amiben túlment az öt alapfeltételen, s mélyebben nézte meg, hol áll Magyarország a fejlett Európához képest. Összehasonlította a béreket, a foglalkoztatási mutatókat, az egy főre jutó GDP-t, a pénzügyi szektor és az üzleti szektor folyamatait, beágyazottságát és egyebek mellett az exportszerkezetet. Az összkép nem lett jó, s a jegybank szerint egy elsietett euróbevezetés több rosszat tenne, mint jót. Szóval, várunk az eurózóna 90 százalékos fejlettségi szintjének elérésére, ami jelenleg behozhatatlan távolságra van.

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés