Itt a szüntelen veszélyhelyzet

Lakner Zoltán | 2020.06.17. 15:11

Olvasási idő kb. 3 perc

A parlament – rendkívül szokatlan – szinte egyhangú szavazása nyomán megszűnik ugyan a rendkívüli jogrend, de ez kétszeresen is csupán látszat.

Egyrészt a veszélyhelyzetet nem a parlament rendelte el, hanem a kormány, így megszüntetni is csak a kormány tudta. A kormány tehát benyújtott egy törvényjavaslatot arról, hogy a parlament döntsön úgy, hogy a kormány legyen kedves élni a jogával és szüntesse meg a veszélyhelyzetet.

Talán a kákán való csomókeresésnek tűnik csupán ez a mozzanat – ez esetben azért, jelezzük, meglett a csomó a kákán –, de azért mégiscsak kifejezésre jut benne az, amit a Helsinki Bizottság közleménye úgy fogalmazott meg: „Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje”.

Másrészt, a veszélyhelyzet nem szűnik meg, csak átalakul. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések, a különleges jogrend és a felhatalmazási törvény hatálya alatt hozott rendeletek tartalmilag fennmaradnak, törvényerőre emelkednek. Mintha a törvényerejű rendeletek világa érne vissza.

Megmarad a kórházak részleges katonai irányítása, hatályban maradnak a különadók – és hatályban marad az is, hogy ezek a Fidesz-klientúrát messze elkerülik –, normál üzemmenet lesz a „különleges gazdasági övezetek” kijelöléséből, meg az önkormányzatok pénz- és jogkörszűkítéséből.

Azon kívül létrejön egy új, megint csak a Helsinkit idézve, „félkülönleges jogrend”, az egészségügy válsághelyzet. Az Orbán-rendszernek már így is valóságos gyűjteménye volt különleges jogrendekből, az alaptörvény hatot számlált belőlük eddig is, de a legfrissebb új nem is kerül be az alaptörvénybe. Talán ezt már nem bírta el a gránit.

Az új egészségügyi válsághelyzetben a kormány gyakorlatilag korlátlan ideig függeszthet fel alapjogokat, ha szükségesnek látja. Módosították a katasztrófavédelmi törvényt is, ami mindeddig azt tartalmazta, hogy amikor a kormány veszélyhelyzetet hirdet, akkor csakis a szükséges mértékig és a veszélyhelyzethez kapcsolódóan korlátozhat jogokat, függeszthet fel jogszabályokat. Mostantól, a kormány bármilyen veszélyhelyzeti intézkedést meghozhat, „lényegében bármit, amit jónak lát”, ahogyan a Political Capital összefoglalója fogalmaz.

Valójában tehát a különleges jogrend, a veszélyhelyzet, a felhatalmazási törvény úgy szűnik meg, hogy szellemében velünk marad, saját rendkívüli jogköreit pedig a kormány a hétköznapok részévé tette.

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés