
Idegen eredetű kifejezésekkel nem lehet az idegenek ellen harcolni.
Hajdan volt közigazgatási tisztségek felelevenítése után, határvadász alakulatok felállításával küzdene Kocsis Máté a kétszámjegyű infláció, a 400 forintos euró és a solymári vízhiány ellen. Ez is jó ötlet. De miért hívja őket határvadásznak, ami a német Grenzjäger szó tükörfordítása? Ennyi erővel frakcióvezetőnek (Fraktionführer) is neveztethetné magát a mamelukok főnöke titulus helyett, pedig a nemzeti hagyományainknak az utóbbi felel meg. Van saját múltunk, szép magyar történelmünk, nincs szükségünk a nyugat másolására. Ma még határvadász, holnap már Willkommenskultur.
Legyen inkább a nevük: gyepűvitéz.
A gyepűvitézekből álló bandériumok elszállásolásáról a főispán által kinevezett főlovászmester gondoskodik, zsoldjukat az (ideiglenes) országhatárok menti vármegyék kötelesek kigazdálkodni, a felszerelésüket – néhány nagybirtok átengedéséért cserébe – a haza örökös udvari beszállítója biztosítja.
Amennyiben a pesti diéta főrendjei ezt a javaslatot felirat formájában a budai várban székelő uralkodó elé méltóztatnak terjeszteni, akkor az infláció, a forintgyengülés és a vízhiány elleni végvári küzdelemben újabb dicsőséges győzelmeket jegyezhetnek fel a krónikások hamarosan.