Lakner Zoltán Meghökkentően veszélyes kombinációt hozott össze válságkezelés címén a kormány

Szépen haladunk, csak éppen lefelé.

A parlament költségvetési bizottságában Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap arról beszélt, hogy az idei egész éves gazdasági visszaesés 6,4 százalék lehet. Ez azért izgalmas adat, mert szeptemberben még 5-6 százalék, nyáron 5 százalék szerepelt a pénzügyminiszteri prognózisban, májusban pedig még mínusz 3 volt a hivatalos adat.

Ehhez képest tartunk most ott, hogy

bőven 6 százalékot meghaladó lesz a visszaesés, kétszer akkora, mint amire nem egészen fél éve számított a kormány.

A harmadik negyedévre vonatkozó adatok még nem láttak napvilágot, de aggodalomra van sajnos ok. Varga Mihály szeptember végén 4,8 százalékra taksálta a harmadik negyedéves visszaesést, ennél többet most még nem tudunk. Azt viszont igen, hogy a második negyedévre vonatkozóan júliusban 10 százalékot jelzett, a végleges szám azonban 13,6 százalék lett.

Hasonló ív rajzolható fel az államháztartási hiányra vonatkozóan is, ahol a GDP 3 százaléka alatt tartott deficittől előbb a 7-9, tegnapra pedig a 8-9 százalékos verzióig jutottunk el. Csökkenő GDP mellett növekszik a GDP-arányos hiány mértéke a többszörösére.

A járvány nyomában járó gazdasági válság persze világjelenség, ezt nem a magyar kormány követte el. De hogy az egyes kormányok miként reagálnak, az rajtuk múlik. A hazai válságkezelés már csak azért is érdekes jelenség, mert ez a krízis valóban jobb állapotban érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as, erre okkal-joggal hivatkozik a kormány. Mégsincs a válságkezelés szociális következményeit, a kieső vagy csökkenő jövedelmek hatásait kezelő intézkedési terv.

Úgy növekszik a hiány, hogy nem jut segítség a háztartásoknak, ellenben továbbra is ömlik a pénz a klientúrához. Meghökkentően veszélyes kombináció.

Ebből a szempontból lennének lényegesek a reális számok, azzal együtt, hogy persze óriási a bizonytalanság. Nyilván igaza van a pénzügyminiszternek, amikor a jövő év közepét, a vakcina remélt és várt megjelenését és tömeges felhasználhatóságát jelöli meg sarokpontnak. De hogy addig mi lesz – meg persze azt követően –, az mindannyiunkat érdeklő kérdés, amire nincs válasz.

Varga Mihály a költségvetési bizottság ülésén a gazdaságvédelmi alap gigantikus kiadásait ecsetelte. Ezek a számok olyan nagyok, hogy ennyi pénz nincs is a gazdaságvédelmi alapban, amint arra az ellenzéki képviselők fel is hívták a figyelmét. Bizonyítéka mindez annak, hogy

az idei és a júliusban elfogadott jövő évi költségvetés ma már puszta fikció.

Utóbbi egyébként 2021-re vonatkozóan közel 5 százalékos növekedéssel számolt, tegnap viszont már el sem hangzott a pénzügyminisztertől 2021-es prognózis.

Csak hát akkor, mire alapozzák a számításokat?

Bősz Anett képviselő azt is elmondta a bizottsági ülésen, hogy ha e fenti problémákon túlmenően a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank gyökeresen eltérő kilátásokra alapozva dolgozik, akkor a fiskális és a monetáris politika céljai nem fognak összetalálkozni a válságkezelés során.

Szél Bernadett képviselő is megpróbálkozott a kép tisztázásával, de hiába. Érdeklődésére, hogy mire költi majd a jegybank a forintgyengülésből keletkező körülbelül 200 milliárd forintos nyereséget, azt a választ kapta Matolcsytól, hogy erről majd 2021 májusában születik döntés.

Hova is rohannának?

Mindazonáltal, Varga Mihály keddi szavai arra engednek következtetni, hogy a kormánynak van olyan tagja, aki ráébredt: elhúzódó válságra kell felkészülni.

A pénzügyminiszter ugyanis egy 2023-ig tartó költségvetés-helyreállítási pályát vázolt fel, ennyi időre lesz szükség tehát a nagyra duzzadt deficit leküzdéséhez. Arról azonban sajnos semmit sem sikerült megtudni tőle, hogyan történne ez, kizárólag arról, mit nem tesz majd a kormány. Például nem változtat az egykulcsos szja-n. Varga szerint a 2019-es gazdasági teljesítményt két-három év alatt lehet elérni. Az első verziók 2021 második feléről szóltak egykor, eszerint viszont akár 2023-ig is várni kell…

Könnyen lehet, hogy ez a realitás.

Akkor viszont az a kérdés, a szociális következmények kezelése nélkül a kormány által sokat emlegetett családok hogyan húzzák ki 2023-ig?

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.