Fóti Tamás Megvan Merkel utóda, legalábbis a CDU élén

Armin Laschet a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke. Az 1001 pártküldött online részvételével tartott országos „digitális pártnap” első fordulójában három jelöltről szavaztak: Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke (380) mellett Friedrich Merz (385) egykori frakcióvezető és Norbert Röttgen (224) volt környezetvédelmi miniszter közül egyikük sem kapott abszolút többséget, így a második forduló Laschet és Merz között dőlt el. Míg előbbi 521, utóbbi 466 szavazatot kapott.

A jogász végzettségű Laschet szívós, alkalmanként vereségeket is elkönyvelő politikusként kitartóan menetelt előre, és jutott el 2017-ben a tartományi miniszterelnöki székig. Legkevésbé sem számított karizmatikus személyiségnek, ezért is keltett meglepetést szombati, érzelmi húrokat is megpendítő beszéde. Kitért bányászcsaládból származó apjára, akitől azt tanulta, hogy a föld alatt teljesen mindegy, ki milyen vallású, nemzetiségű, csak a kölcsönös szolidaritás számít. Apja azóta ugyan tanárember lett, de a mai napig vallja az egymásrautaltság tanulságát.

Nem téveszthetett célt Laschet üzenete: pontosan tisztában van azzal, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, ha ő nyeri a küzdelmet. Legelőször is a kancellárság kérdése. Népszerű lehet tartományi vezetőként, de míg rátermettségéről szeptemberben a német választókat kellene meggyőznie, addig előtte egy másik akadályt kell még vennie: hogy valóban ő legyen a CDU-CSU választási szövetség jelöltje. Márpedig Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és nem biztos, hogy nem lenne ínyére egy történelmi fordulat. Az erre vonatkozó kérdések elől rendszerint kitér, „az én helyem Bajorországban van”, hangzik a visszatérő válasz, amiből még bármi következhet. A CSU még soha nem adott kancellárt, de az is tény, hogy kisebbik partnerként erre a feladatra csak akkor vállalkozhat, ha a teljes CDU-t maga mögött tudja. Kérdés, hogy a németek számára döntő gazdasági helyzet miként alakul. 

Laschetnek masszív kritikával kellett szembenéznie párttársai részéről is, amikor a Covid szigorítások enyhítését szorgalmazta – a gazdaság védelme érdekében. A tartós dekonjunktúra nyomán az ilyen követelés még hozhat a konyhára a szavazóknál, amivel hamar maga mögé utasíthatja Södert. Az is Laschet mellett szólhat, hogy sikerrel fogott neki Észak-Rajna-Vesztfália gazdasága szanálásának, évtizedek óta először produkált olyan költségvetéstervet, amelyben nem volt szó új kölcsönökről. 

Angela Merkel a virtuális pártnapnak megfelelően, stílusosan, Twitteren gratulált Laschetnek, és a kötelező „örülök együttműködésünknek” formula ezúttal nagyon is nagy jelentőséggel bír. Mindjárt személyi kérdésekben. Merz ugyanis az elnökválasztást követő további szavazások előtt bejelentette, nem indul más pártvezetői tisztségért, ellenben – amint ezt a Reuters hírügynökséggel közölte – a gazdasági tárcát kérte Lanschettől. Érdekes fejlemény, ami többszörös fejfájást fog még okozni. Merz tábora ugyanis szinte trumpi elszántsággal jelezte, hogy nem nyugszik bele az eredménybe, és bár jogilag keveset tehet, a párt megosztottsága a választási szuperévben aligha kívánatos. Merz fel is szólította híveit az egységre, az új vezetés támogatására, ami – nyilván az ő szótárában – a miniszteri posztot hozná el számára. Márpedig kancellárként természetesen Merkel felel a tárcákért, Merz pedig azóta számít ellenlábasának, hogy 2002-ben pártelnökként ragaszkodott ahhoz, hogy Merz átadja a szövetségi parlament frakcióvezetői posztját. Amikor 2018-ban Merkel bejelentette, hogy szétválasztja a kancellári és pártvezetői megbízatást, Merz azonnal bejelentkezett pártelnöknek. Merkel azonban Annegret Kramp-Karrenbauer mellett kampányolt, akit meg is választották. Más kérdés, hogy a védelmi miniszter idővel belátta, nincs meg benne a teljes ambíció és elszántság, hogy adott esetben Merkeltől a kancellárságot is megörökölje, és ez vezetett el a szombati választáshoz. Az örök vesztes Merz tehát nem adja fel könnyen, Merkel pedig szóvivője útján tudatta: nem tervezi a kormány átalakítását. 

Laschet már korábban szövetségre lépett a Merkel mellett legnépszerűbb politikusnak tartott Jens Spahn egészségügyi miniszterrel. Közösen dolgozták ki 10 pontos programjukat, amely most realitássá válhat, és a választók egyetértésére is számíthat. Így például az ország informatikai infrastruktúrájával messze elégedetlen fiatalabbak körében lelhet támogatásra az önálló digitális minisztérium felállítása. A modernizációs évtizedet meghirdető program lényeges politikai eleme a bűnözéssel szembeni zéró tolerancia ígérete mellett a szélsőségesek irányában vallott elszánt fellépés. Ennek jegyében az új CDU-elnök máris egyértelművé tette, semmilyen szinten nincs együttműködés az AfD-vel. Laschet szociális elkötelezettségéről árulkodik, hogy mindig látványosan szívén viselte a bevándorlók helyzetét, korábban tartományi miniszterként a bevándorlók társadalmi integrációjáért felelt.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.