A köztársasági elnök nem komplikálta túl a dolgot, az első lehetséges alkalomra írta ki a választást. Sokan azt feltételezik, hogy az április 3-i dátummal a Fidesznek akart kedvezni. Ez biztosan így van, de nem azért, mert attól fél, hogy a hosszabb kampány növeli az ellenzék esélyét. 

Orbán Viktor Áder János döntésében valószínűleg nagyobb szerepet játszott az a körülmény, hogy az országot már ma is hitelből finanszírozza a kormány, tehát minél előbb alakul meg az új parlament, annál hamarabb tudnak beletaposni a fékbe, és egy rég nem látott méretű megszorítócsomaggal elkezdhetik visszavenni a népboldogításra addig kiszórt pénzeket. Nyugi Lőrinc, ez rád nem vonatkozik.

– Ha hosszan tartana a kampány, akkor a végén még a 13. havi nyugdíjat, a fiatalok adómentességét, valamint a hatósági benzinárat is kénytelenek lennénk bevezetni. Hogy már be is vezettük ezeket? Hm, pedig még csak január van. Na akkor legyünk gyorsan túl ezen a szavazósdin, úgy sincs jelentősége – gondolta magában Orbán Áder miközben rábökött a naptárban április első vasárnapjára. 

Szóval mostantól 80 napja van az egyesült ellenzéknek arra, hogy többséget szerezzen a csődgondnoki feladatok ellátásához, és 80 napja van a Fidesznek ahhoz, hogy kitalálja, győzelem esetén melyik embercsoport elleni uszítással fogja feledtetni a költségvetési kiigazítás kellemetlenebb pillanatait. Menekültek, melegek, civilek, romák, zsidók, bankárok, közműcégek, élelmiszerboltok, tanárok – ők már voltak, de ha nincs jobb ötlet, legfeljebb elkezdik elölről.

A demokrácia ünnepnapjával (kacsintó emoji) kapcsolatos izgalmas bejelentést amúgy a Nemzeti Választási Iroda ma reggel elspolierezte. Mielőtt a miniszterelnök az államfő a döntését nyilvánosságra hozta volna, a független (könnyezve nevetős emoji) államigazgatási szerv elárulta az időpontot. Hopsz.

Nincs semmi baj. Közzétehették volna véletlenül az eredményt is.