Vasárnap választás lesz Bulgáriában, de nincs magára valamit is adó közvéleménykutató, amely megmondaná, ki lesz a választás után az ország vezetője. Valami olyasmire lehet számítani, mint aminek Izraelben vagyunk tanúi. Az arányos országos listás választási rendszer jól tükrözi a társadalom politikai véleményét az adott pillanatban, de ez nem ad esélyt a szilárd kormányzásra. Az sem elég, ha sokan hangoztatják, hogy az országnak meg kell szabadulnia a túl hosszú ideje kormányzó korrupt populista vezérfigurától. A társadalom ugyanis megosztott. Egy része szeretne kiszabadulni a korábbi előítéletek és hagyományok béklyóiból, s szeretné hazáját korrupciómentesnek, európainak és jólétben élő országnak látni.

A statisztikák szerint Bulgária az EU legszegényebb és legkorruptabb állama. Megakadt, sőt visszafordult a jogállami átalakulás, a szervezett bűnözés és az orosz politikai-maffia érdekei befolyásolják a társadalom és a politika alakulását. A népesség csökkenése, a képzett fiatalok elvándorlása 1990 óta tart.

Már sokszor volt ilyen nekirugaszkodása a bolgár társadalomnak, s olyankor újonnan felbukkanó politikai messiásokra szavaztak. Bölcs vagy erős emberekre, akiknek birtokában van a varázspálca. Húsz éve így került újra hatalomba a hajdan gyermekként uralkodó II. Szimeon, aki polgári személyként Szimeon Szakszkoburggotszki néven lett pártvezér, majd kormányfő. Nem sikerült neki megmaradnia a politikában, leváltották a visszatérő posztkommunisták. Viszont mellette emelkedett ki az ismeretlenségből korábbi testőre, Bojko Boriszov. Boriszov hamarosan jobbközép pártot alapított Polgárok az európai Bulgáriáért (GERB) néven, és Szófia polgármestere lett.

Boriszov azóta is jelen van az életükben. Tavaly nyáron az első Covid-hullám okozta társadalmi depresszió egybeesett több politikai bombával. Az eredmény hónapokig tartó tüntetéssorozat, népmozgalom lett, amely Boriszov távozását sürgette. A leleplezések ugyanis feltárták: a miniszterelnök feltehetően gyanús pénzmosási ügyek kedvezményezettje, külföldi tulajdonai vannak, lakásában rengeteg külföldi pénz és aranyrudak vannak. Több bizonyítéka lett annak, hogy Boriszov rejtett politikai szövetségben áll a török pártként nyilvántartott DPSZ (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért) vezetőivel, miközben ezt a pártot egyik fő ellenfelének deklarálta. A másik botrány a teljhatalmú legfőbb ügyészhez kapcsolódik. Ivan Gesevet Boriszov helyezte hivatalába, s kiderült, hogy az ügyészség is maffiaügyekbe keveredett. Eleinte úgy látszott, hogy Boriszov nem ússza meg és lemondásra kényszerül. A teflonkormányfő felismerte, hogy ellenfelei képtelenek összefogni ellene, s ügyesen lavírozott az EU-s vizeken is. Ezzel elkerülte, hogy az európai intézmények komolyan foglalkozzanak ügyeivel, s mivel sikerült magát stabil Nyugat-barát szereplőként feltüntetnie, az amerikaiak sem piszkálták. Kihúzta a mostani választásig.

Boriszov épp olyan médiapolitikus, mint Orbán. Állandóan szerepel a jól kiválasztott nyilvánosságban, de csak válogatott hívei között jelenik meg. Ellenzéki médiával, ahol komolyan kérdezhetik, soha nem találkozik. Ő is birtokaként kezeli az államot, egyes szám első személyben beszél a kormányügyekről. Boriszov földesúrként utazgat terepjáróján Bulgáriában az utóbbi hetekben. Hol itt, hol ott áll meg, s az egybegyűlteknek ígéreteket tesz egy-egy autópályára, vagy más beruházásra. A járvány kevésbé érdekli, mint Orbánt, de azért közölte népével, hogy „nagy szerencséjük van, hogy mi kormányozzuk most Bulgáriát.” Ez a feudális kormányzás, a populáris hangnem eddig bejött neki.

Boriszov legnagyobb szerencséje az ellenzéke. A baloldalt az egykori állampárt utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt jeleníti meg Bulgáriában. Az elemzők ezt a politikai erőt inkább látják szociálisan konzervatív (tehát vallásos értékeket hangoztató, melegellenes) nacionalista és oroszbarát pártnak, mint progresszív szervezetnek. Bázisa demográfiai okokból csökken. Az ellenzékhez sorolják a harmadik erővé felnőtt „Van ilyen nép!” néven szereplő protesztpártot, amelyet egy Szlávi Trifonov nevű 57 éves énekes, tv-showman alapított. Hasonlóan az egykori cárhoz, majd Boriszovhoz Trifonov is magát ajánlja új bolgár messiásnak, aki egyedül tudja a megoldást az ország bajaira.

Vasárnap kiderül, hányan követik.

A GERB vezet, de ez nem elég

Egy minapi reprezentatív közvéleménykutatás szerint a GERB-re szavazna az összes válaszadó 18,4 százaléka, s a biztos szavazók 22,8 százaléka. A BSZP a minta 15,7 százalékának a bizalmát élvezi, a biztos szavazók körében 18,1 százalék rájuk voksolna. A „Van ilyen nép” 11,7 százalékkal áll a harmadik helyen, a biztos szavazók között 12,7 százaléka van. Ezzel megelőzte az eddig mindig a harmadik helye végző DPSZ-t. A török pártnak most a biztos szavazók között 9 százalékot ígérnek. Bejuthat a parlamentbe még két reformokat követelő párt is. A kutatók szerint nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt a szélsőjobboldali, nacionalista VMRO párt.

A szociológusok arra figyelmeztetnek, hogy sokan vannak a határozatlanok. Az Alpha Research közvéleménykutatónak 400 ezren mondták, hogy feltétlenül szavazni fognak, de még nem döntötték el, hogy kire.