Sokadszor bizonyosodik be, hogy Orbánék tényleg csak ennyit tudnak

Lakner Zoltán | 2021.02.26. 08:21

Olvasási idő kb. 5 perc

Három héttel ezelőtt még ellentámadásba mentünk át, és a vírus menekülőre fogta keleti vakcináink láttán. Most ott tartunk, hogy a járvány legkeményebb két hete előtt állunk.

Ami igazán aggasztó, hogy ez most történik meg harmadszor. Hívhatnánk a jelenséget akár úgy is, hogy ezek Orbán március 13-ai pillanatai.

Első alkalommal ugyanis 2020. március 13-án történt, hogy a miniszterelnök még péntek reggeli kinyilatkoztatásban is tagadta az iskolák bezárásának szükségességét. Mi több, meg is fenyegette a pedagógusokat, hogy távol maradhatnak az intézményektől, csak akkor nem kapnak majd fizetést – aminek amúgy semmiféle jogalapja nem volt, de hát ki lepődik meg nála az ilyesmin. Ebből lett az, hogy estére bevezették a „tantermen kívüli oktatási rendet”.

Nem, nem a járványadatok módosultak ennyire jelentősen azon a tavalyi péntek 13-án, hanem Orbán iszonyatos fogcsikorgatással volt csak végre hajlandó belátni, hogy

a vírus nem fogyasztja annyira aktívan a propagandaüzeneteket, mint maguk a propagandisták.

Ez volt az első hullám.

Ennek lecsillapodásakor jöttek a győzelmi üzenetek, ami a kisebb baj, a nagyobb az volt, hogy

a kormány május végétől öt hónapot kizárólag szájalással töltött. Semmiféle felkészülés nem történt a második hullámra,

voltak viszont nagy bemondások arról, hogy csakis a halottak száma érdekes. Éppen ebben mutatkoztak azonban október végére egyre drámaibb adatok, ám újabb két hét telt el, mire megint korlátozások léptek életbe.

Ráadásul a korlátozásoknak egy meglehetősen értelmetlen mixe. A kormány nagy hangon előadott lezárásokban gondolkodott, úgy mint esti kijárási tilalom, s nem abban, hogy olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek tényleg megakadályozzák, hogy egyes helyeken továbbra is sok ember legyen egymás hegyén-hátán, de közben ne verjen le olyan tevékenységeket is, amelyek során pont meg lehetne oldani a távolságtartást.

Ez volt a második hullám.

Most már 2021-et írunk, begyűrűztek végre már nem csak a vírusok, hanem a vakcinák is. Tényleg kevés van belőlük egyelőre, de a kormány itt is összehozott pluszban egy olyan politikai felfordulást, amely egyrészt akadályozza a bizalmi légkör kialakulását az oltóanyagok iránt, másrészt az oltási terv a gyakorlatban valójában inkább azt jelenti, hogy a háziorvosok majdcsak megoldják valahogy. Ma reggel még valami olyasmit is mondott a miniszterelnök, hogy az oltópontokon azért lesz majd elegendő személyzet, mert ez a háziorvosok hatásköre – holott mindeddig arról volt szó, hogy a háziorvosok a saját rendelőikben oltanak, nem az oltópontokon.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Bosszúpolitikával rontja tovább a kormány a megítélését

Lakner Zoltán

Ismét a különállását hangsúlyozza a magyar külpolitika, így aztán nemhogy csökkenne, de inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a magyar kormány a nyugati szövetségesektől távolodik, miközben az orbáni vétópolitika letörésére is egyre határozottabb válaszok érkeznek – végeredményben egyre erősebben romlik az ország alkupozíciója.

Elolvasom

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Keresés