Tóth Ákos Sólyom László hallgatása súlyosabb, mint Schmidt Mária összes szócséplése

Sólyom László hallgatása súlyosabb, mint Schmidt Mária összes szócséplése

Sólyom László Fotó: MTI/Kovács Tamás

Schmidt Mária, akinek az alapítványát egyebek mellett ingyen átadott ingatlanokkal is kitömi az állam, felszólította Sólyom László egykori köztársasági elnököt arra, hogy foglaljon állást a magyar ellenzék által tervezett „alkotmányos puccs” ügyében. Schmidt nyílt levelében - annak fölsorolása mellett, hogy szerinte mire készül a csúnya ellenzék - egyebek mellett azt írja: „Remélem, hogy Ön, Sólyom László, aki oly’ aggályosan őrködött a pártállamból a demokráciába történő átmenet gördülékenysége felett, a demokratikusan megválasztott Magyar Országgyűlés által 2011-ben megalkotott és a képviselői szavazatok minősített többségével elfogadott Alaptörvény mellett ugyanolyan szakmai és erkölcsi határozottsággal áll ki, mint amikor a történelmi igazságtételt lehetetlenítette el. Hogy ezt eddig nem tette meg, annak oka minden bizonnyal az volt, hogy kereste az alkalmat, hogy megszólalhasson. Íme. Most megszólíttatott, hogy megszólaljon”.

Nos, Sólyom László korábban már kifejtette álláspontját arról az alaptörvényről, amelynek védelmére most Schmitt Mária buzdítja: 2012-ben azt írta a HVG-ben, hogy az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét. 

Ugyanabban az évben Aszófőn mondott beszédet, amelyben a következőt állapította meg: 

„Az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra a törvényhozásban és a kormányzásban odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne. Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő Alaptörvény elvesztette szilárdságát, feltétlen érvényét. Elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják. Nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba azért, hogy ne lehessen megtámadni őket. Előfordult, hogy rögtön az után, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy törvényt, azt az alkotmány részévé tették."

2014-ben ennél is tovább ment, amikor a Die Presse című lapban azt állította, hogy az alaptörvény negyedik módosítása megszilárdított egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az Ab-nek az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással, mint írta, megszilárdították a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között.

„Az Ab nem az alaptörvény legfőbb őre többé” - szögezte le. 

Sólyom Lászlónak tehát megvan a maga véleménye erről az alaptörvényről – és nyilván megvan arról is, amit egyes ellenzéki politikusok ígérnek arra az esetre, ha nyernek, de nem szereznek kétharmadot, igaz, még egyáltalán nem lehet pontosan tudni, mit is csinálnának valójában, mint ahogy azt sem lehetett előre tudni, mit kezd Orbán Viktor a fülkeforradalommal.

Schmidt Mária azonban biztosra mehet: Sólyom László nem fog megszólalni. Először is, Sólyom felszólításra elnökként sem szólalt meg sosem, holott abban az időszakban jócskán akadtak, akik nap mint nap fölszólították valamire, erre talán még jól emlékszik Schmidt Mária is. Másodszor, Sólyom tavaly, a szimbolikusan a rendszerváltás 30. évfordulójának tiszteletére kiadott életműkötete kapcsán jelentette be: visszavonult, végérvényesen lezárta jogászi pályafutását. Schmitt Mária ezt pontosan tudja.

Mint ahogy azt is tudja, hogy a jogásztársadalom valamennyi, Sólyom Lászlóhoz így vagy úgy kötődő tagja kifejtette ellenvetését az ellenzék általa is vélt lépéseivel szemben.

Sólyom Lászlónak, ha úgy tetszik, ez az öröksége. Ez az örökség jóval kiterjedtebb annál, mint ahogy azt Schmidt Mária valaha is mérlegelni lesz képes.

Nem, Sólyom Lászlónak nem kell már megszólalnia sem ahhoz, hogy tudni lehessen, miről mit gondol – hallgatása is súlyosabb, mint a Fidesz jelenlegi szellemi udvarának, köztük Schmidt Máriának a szócsépélése. Mégpedig azért, mert Sólyom László életművét, minden vélt vagy valós hibája ellenére is, nem budai ingatlanokban és közpénzekben, nem parlamenti büntetésekben és erkölcsi prédikációkban mérik – annak ugyanis valódi tartalma van.

Nem véletlen, hogy Schmidt Mária nem Schmitt Pált vagy annak utódját, Áder Jánost kéri állásfoglalásra, nem, minek is, az nem oszt, nem szoroz, lényegtelen. Ami lényeges, az a 11 éve pozícióját veszített Sólyom szellemi hagyatéka, amely hat mind a mai napig, tehát nem lehet békét hagyni meki, provokálni kell, de nincs az a Kövér László vagy Schmidt Mária, nincs az a nyílt levél, mint ahogy nincs az az alaptörvény sem, amely semlegesíthetné.

A valódi hit és a valódi értékek csöndes ereje elnémítja a köpönyegforgatók süvöltéseit.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.