Tamás Ervin: Inkább nem kellett a teszt, csak ne bukjon le a kormány
Olvasási idő kb. 5 perc
900 millió forintot kapott volna Magyarország az Európai Uniótól PCR-tesztek vásárlására. A kormány lemondott erről a pénzről, pedig a támogatást kizárólag az EU által el nem ismert vakcinákkal (Sinopharm, Szputnyik) beoltott állampolgárok védettségének ellenőrzésére lehetett volna felhasználni. Azaz, pont azok körében nyújtott volna segítséget, akiknél a leginkább indokolt lett volna.
Nehezen érthető, hogy ha tényleg kaptunk volna az uniótól 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást tesztelésre, azt miért utasítottuk vissza. Biztosan volt valami hajszál abban a gesztusban, ami a nagyon érzékeny magyar kormányzat torkán akadt – talán az ajándék tesztekkel csorbát szenvedett volna a nemzeti büszkeség.
A Népszavának adott hivatalos válasz azonban bár nem kertel, de annál inkább süketel: „Kizárólag a 12 éven aluli gyermekek és az EU által el nem ismert oltóanyaggal oltott állampolgárok tesztelésének elősegítését” szolgálta volna a program. Emellett szerintük „az utazási időszak közben véget ért” és van elég harmadik oltás, amivel szabadon lehet utazni.
Igaz, valóban nehézkesen indultak útnak a Pfizer és társai, lehetett miattuk szidni az uniót, elképzelhető, hogy már ez is élvezetet okozott a kormánynak, amit megfejelt Kelet-imádatával. Felelőtlenül háríttatott el minden aggályt, szabályt, kötelező óvatosságot, gyártói ajánlást. Ma már dokumentumok bizonyítják, hogyan is történt a szérumok sebbel-lobbal való bevizsgálása. Csak azt nem tudható, hogy pontosan kiknek a nyomására legyintett a tekintélyes, de opportunista intézetvezetés azokra a fenntartásokra, amelyek a kitakarásokból végül mégis előbukkantak.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!
Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna
Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.
Elolvasom
Mit tesz velünk a korrupció?
A korrupció a mindennapjaink részévé vált és mindenkit érint. Mit érez mindebből egy átlag magyar?
Elolvasom
Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez
Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.
Elolvasom
Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?
A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.
Elolvasom