Újabban a vírus viselkedését és a vakcinák működését is rendeletileg szabályozza a magyar kormány.

Azzal ugyanis, hogy szombaton gránitszilárdságú kormányrendeletben rögzítették az április 19-i iskolanyitást, Orbán és emberei felülírták mindazt, amit a vírus terjedéséről és a vakcinák hatásmechanizmusáról jelenleg tudunk.

Egy nem éppen sorosista fészekben, hanem a kormányzat saját tájékoztató portálján, a koronavirus.gov.hu olvasható az a hivatalos tájékoztatás, amely szerint „a védőoltásokat az oltóanyagtól függően 21 napos, vagy 28 napos különbséggel szükséges beadni” (ez az idő a brosúra megfogalmazása óta esetenként változott, de nem szűkült, hanem tágult a két komponens közötti időrés). Továbbá „az oltottak védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül”.

Gyors fejszámolással kijön, hogy ha április 1-jén kezdik a pedagógusok oltását, akkor április 19-re a második dózisig sem lehet eljutni, nemhogy a vakcinák teljes hatásának érvényesüléséig. Orbán ennek kapcsán a péntek reggeli hangjátékban azt mondta: ha az oltásra regisztrált iskolai dolgozókat „április 10-ig be tudjuk oltani, akkor van nyolc-kilenc nap, amit várniuk kell, hogy a vakcina hasson”.

Ez hazugság.

Ehhez jön még néhány apróság. Az egyik, hogy az amúgy is remekül teljesítő központi regisztrációs rendszert megduplázzák, hiszen most az iskolaigazgatóknak külön kell regisztrálniuk az oltakozásra hajlandó beosztottjaikat, mégpedig napok leforgása alatt, hétfőre, egy olyan felületen, amely a Népszava értesülése szerint éppen karbantartás alatt áll. Egy másik kérdés, hogy senki nem tudja, mekkora a pedagógusok körében a vakcináltatási hajlandóság, vagyis nem világos, hogy csak a regisztráltak beoltásával milyen körben alakul ki védettség, hacsak nem az a terv, hogy a nem oltott pedagógusok nem mehetnek vissza az iskolába. De hát ilyesmit senki nem mondott, és nem is lenne így újraszervezhető az oktatás. Aztán az is van, hogy az első hullámmal ellentétben ma már a gyerekek sem csak tünetmentes vírushordozók lehetnek, hanem a korábbinál sokkal nagyobb arányban meg is betegedhetnek. Ezt a problémát legalább érintenie kellene a kormányzati tájékoztatásnak.

Mindebből nem az következik, hogy az iskolák kinyitására nem kell törekedni. Dehogynem. Minél előbb kapjuk vissza életünk színtereit, annál jobb. Csakhogy a vírus feltehetően ugyanúgy nem olvas kormányrendeletet, ahogyan például az újranyitási óriásplakátokat sem nagyon akaródzott neki megtekinteni. A kormány mániákusan hisz a pszichológiai hadviselésben és az önbeteljesítő jóslatban, ami a járvány óta már a gazdaságban sem nagyon jön be, holott a gazdaság szereplői emberek, akiknek a várakozásait egy pontig valóban érdemes lehet befolyásolni. A vírus azonban nem lassul le és a vakcina nem gyorsul be attól, hogy a kormány az április 19-ei határidő gombjához varrja az iskola-újranyitás kabátját.

Ezzel együtt, a pedagógusok csoportos oltása rendben volna, de csak a vakcina-időhatárok reális beszámításával érdemes elvégezni a nyitást, különben az akció nem csökkenteni, hanem – könnyen lehet –, hogy fokozni fogja a bajt.