Kormos Lili Egyszerűen az élet

Kun Árpád / Takarító férfi

Újabban, amikor azon kapom magam, hogy belefeledkeztem egy szövegbe, megállok, és elgondolkodom rajta, hogy vajon mi olyat ír itt a szerző, ami ekkora hatást gyakorol rám. Mit mond, miről beszél, milyen új nézőpontot kínál fel, hogy ennyire magával tud ragadni? Annál hosszabban tudok ezen rágódni, minél egyszerűbb dolgok ejtik rabul a figyelmemet: minél hétköznapibb a téma, annál inkább foglalkoztat, hogy mégis, miért vagyok ennyire kíváncsi erre az egészre?

Akció

Azt gyanítom egyébként, hogy olyan ez, mint egy bűvésztrükk, nem szabad leleplezni a titkát, elég, ha az író, méghozzá a jó író, tudja azt, hogy mivel tett az olvasójává, beszéljen bár a legszürkébb, leghétköznapibbnak tűnő témákról a könyvében. Kun Árpád legújabb regénye, a Takarító férfi, az Észak-trilógia záró darabja, egy Norvégiában élő, három-, illetve nemsokára négygyerekes magyar család életébe enged bepillantást. Noha ez az alapfelállás kínálná az alkalmat, hogy a főhőst, egyben a történetet elbeszélő Medárdust megfeleltessük a szerzőnek, valahogy mégsem egészen egyértelmű, bennem is csak később ötlött fel, hogy tulajdonképpen Kun Árpád is Norvégiában él a családjával, tulajdonképpen ő is ír, mint a regény főhőse, szóval akár szólhatna róla is ez a történet.

A gondolat azonban, ahogy jött, úgy ment, Medárdus elég hamar önálló karakterré alakult a fejemben, ahogy a felesége, Bori, az életük színteréül szolgáló Kakashalom nevű kicsi település és a gyerekeik is. Miközben a Megint hazavárunk egy annyira személyes történet volt, hogy még a főhőst is Kun Árpádnak hívták, nemcsak a szerzőt, a Takarító férfit sikerült valami olyan optimális távolságra tolnia saját magától, hogy miközben végig őrzi a személyességét, engem legalábbis nem csábít arra, hogy folyamatosan egyenlőségjelet keressek az elbeszélő és az alkotó, Medárdus és Kun Árpád személye között. Nem érdekel, hogy mi történt meg a valóságban is azok közül az események közül, amelyek a könyvben szerepelnek, sőt, ha nagyon őszinte akarok lenni, nekem személy szerint még az is mindegy lenne, hogy valóban Norvégiában él-e, és tényleg úgy igazak-e a vidékről, bennszülöttekről és bevándorlókról szóló történetek, ahogyan ő elmeséli.

Nekem ugyanis semmilyen tapasztalatom nincs Norvégiáról, de a skandináv vidékről sem úgy általában, szóval számomra akár igaz is lehet ez az egész, el tudom fogadni a regény világát valóságnak, és talán ez a legjobb, ami olvasás közben történhet velem. Amikor egy vállaltan fikciós történet olvasása közben elkezdem kérdezgetni magamtól, hogy de most akkor ez tényleg így volt?, lehet ilyen?, megtörténhet?, akkor már régen rossz, mert a regény az alapküldetését nem tudta teljesíteni, nem tudott olyan erős világot teremteni, amely azonnal magába szippant. 

Hogy Kun Árpád könyve ezt megtette, az egyfelől nyilván jó hír, nekem biztosan, mert majd’ négyszáz oldalon keresztül elég rossz lett volna kívülállónak érezni magam, másrészt viszont meglepő, épp a fentebb leírtak miatt. Medárdus és családja ugyanis teljesen hétköznapi életet élnek. Ez nem azt jelenti, hogy az életük eseménytelen volna, de pont annyira eseménydús, amennyire egy három-, illetve nemsokára négygyerekes családban eseménydús szokott lenni. Mindig akad valaki, aki elesik, akit bánt valami, aki rosszul eszik, akinek mondanivalója van, aki szomorú, fáradt, aki épp jobban és aki épp kevésbé vágyik a többiek társaságára.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!