Kis kelet-európai Trónok harca

Cserna-Szabó András / Zerkó – Attila törpéje

Kormos Lili | 2022.04.23. 17:18

Olvasási idő kb. 8 perc

Cserna-Szabó András Zerkó – Attila törpéje című regényéről az jutott eszembe egy ponton, hogy ez tényleg olyan, mint George R. R. Martin regényfolyama: van benne ármány, cselszövés, állandóan folyik a vér, halomra ölik az embereket, lépten nyomon bujálkodnak, és szemlátomást mind közül egy berber törpének van a legtöbb sütnivalója.

Én általában szeretem Cserna-Szabó hőseit, Emlék Bundásba egy picit bele is szerettem, amikor a Szíved helyén épül már a halálcsillagot olvastam, de épp a legutóbbival, az Extra dry Aladárjával nem tudtam mit kezdeni, úgyhogy vártam a következőre. Aki nem szent, nem jobb vagy rosszabb, mint bárki más, néha bukik, néha nem, akivel lehet röhögni, és akinek esetleg a gasztronómiához is van némi köze. Utóbbi nélkül Cserna-Szabó karaktert, pláne könyvet elképzelni is nehéz lenne, de erről majd később.

Szóval nagy várakozásom közepette megérkezett Zerkó, ez a púpos berber törpe, és először az jutott eszembe, hogy egy az időszámításunk szerinti ötödik században játszódó regény vajon eredendően viccesebb lesz-e attól, ha egy törpe meséli el? Egy kívülálló, akit jobb esetben udvari bolondnak, rosszabb esetben rabszolgának tartottak akkoriban, akire igazán senki nem figyel oda. Nem veszélyes, nem konkurencia, nincs mitől félni, ha róla van szó.

Zerkó azonban más. Zerkó kicsit olyan, mint egy késő ókori vagy kora középkori Forrest Gump. Nincsenek nagy tervei, sőt úgyszólván semmilyen tervei ­sincsenek, de egyszer csak meglökik, mint egy biliárdgolyót, és az élete végigszánt Rómától Konstantinápolyig, a végjátékhoz közelítő birodalom történetén. Zerkó az, aki mindig talpra esik. Nem tejből-­vajba, selyemből-bársonyba, de azért mindig épp úgy, hogy jó legyen, ha nem is tökéletes. Ráadásul, az a fajta ember ő, aki él is a lehetőségeivel, mindig abból próbálja a lehető legtöbbet kihozni, amiben éppen van. Szemlélődik, megfigyel, s ha a helyzet úgy kívánja, akár azt is hagyja, hogy hülyének nézzék, és kivár, ameddig el nem jön az ő ideje. Élete vége felé, egy kellemes ciprusi taverna törzsvendégeinek (most úgy mondanánk, kocsmakilincs) meséli el a történetét, hogy hol s merre járt, ki mindenkivel találkozott Zerkó, a törpe.

A könyvet olvasva az egyik első gondolatom az volt, hogy bár imádom Zerkó szövegét, 21. századi szemmel nézve mégsem lehet olvasóbarátnak nevezni. Ez a könyv olyan, amellyel időről-időre meg kell állni, hogy az ember utánanézzen szavak jelentésének, történelmi személyeknek, eseményeknek, vagyis nem lehet csak úgy egy szuszra, darálva elolvasni. Vagyis el lehet, csak akkor egy sor fontos információ elvész, és velük talán a regény esszenciája is.

Nem tudom, ma mennyire megterhelő egy olyan szöveget olvasni, amelyben nincs konyhakészen elénk téve minden, ahol a megértésért néha meg kell küzdeni, de az biztos, hogy a Zerkó nem fog mindenkihez hozzáférni. Még akkor sem, ha én egyébként azt gondolom róla, hogy abszolút közönségkedvenc pikareszk regény lehetne, sőt arra biztatok mindenkit, hogy olvassa bátran, mert egyrészt rendkívül szórakoztató olvasmány, másrészt pedig nem árt, ha kicsit újra tanuljuk a történelmet.

Annál is inkább, mert egyelőre úgy tűnik, nem tanultunk belőle. Cserna-Szabó könyvében a történelem tipikus alakjai vonulnak fel előttünk, a cselszövőtől kezdve a hős hadvezéren át a manipulálható uralkodón keresztül a pragmatikus kereskedőig, akik szinte kivétel nélkül a kapzsiság, a mohóság bűnébe esnek. Aztán persze rajta is vesznek mind.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.
Ez is érdekelheti még

Orbán Viktor történelmi bűne lenne az uniós pénzek elvesztése

Tóth Ákos

Kizárólag Orbán Viktor és az általa működtetett rendszer hibája az, ha Magyarország elesik akár egyetlen, neki járó eurótól is – mondja lapunknak Cseh Katalin, aki szerint van esély annak elérésére, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban érkezzenek közvetlen források Brüsszelből a településekhez, civil szervezetekhez. A Momentum EP-képviselőjével az ellenzék helyzetéről és a Momentum jövőjéről is beszélgettünk.

Elolvasom

Hogyan emeljük a benzinárat 33 százalékkal, politikai kockázat nélkül?

Vető Balázs

2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?

Elolvasom
Keresés