Választások Magyarországon 21.

2018 – Most vagy legközelebb?

Révész Sándor | 2022.03.08. 14:35

Olvasási idő kb. 17 perc

A 2014-es választások után egy évvel a kormány vesztésre állt. A migránsválság mentette meg. Továbbá a világgazdasági konjunktúra, az ellenzék megosztottsága és a külföldön borítékolt szavazatok. 

Akció

A ciklus első felében feltörtek a civilek. Egymást követték a tiltakozó akciók. Az internetadó elleni nagyszabású tiltakozássorozat 2014 végén visszavonulásra kényszerítette a kormányt. A közoktatás kivéreztetése, lerontása, központosítása, a tanárok gúzsbakötése ellen lépett fel a 2016 elején alakult Tanítanék Mozgalom. Az egészségügy drámai helyzete elleni tiltakozások vezéralakja a „fekete ruhás nővér”, Sándor Mária volt. A ciklus első felének nagyszabású demonstrációi után a mögöttük álló mozgalmak többnyire ellankadtak. A fekete ruhás nővér nem kapott munkát, kollégái nem álltak ki mellette, kétségbeesésében felvágta az ereit, de megmentették.

A Közép-európai Egyetem melletti tüntetések egyikén jelentette be ­Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) megalakítását, amelynek elsődleges célja az igazságtalan választási rendszer megváltoztatása volt. Az ellenzéki pártok a KOM ösztönzésére kidolgozták közös választási törvényjavaslatukat, amelyet eredménytelenül terjesztettek az Országgyűlés elé. A KOM a 2018-as választások előtt együttműködésre és koordinált indulásra ösztönözte az ellenzéki pártokat. Húsz egyéni választókerületben közvélemény-kutatást szerveztek a legesélyesebb jelölt kiválasztásáért.

2015 márciusának első felében az Ipsosnál a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 37, a Jobbik 28, az MSZP 19, a DK 7 százalékon állt. (Magyar Nemzet, 2015. április 2.) Közös ellenzéki lista esetén ez kétharmados ellenzéki győzelmet jelentett volna. A népszerűségi viszonyok a következő évben radikálisan megváltoztak, a választások előtti hónapokban pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága már ismét 50 százalék körül járt a biztos pártválasztók körében.

A menekültválság ugyanis 2015-ben elérte Magyarországot. A hetente elfogott „illegális határátlépők” száma májustól szeptemberig két és félezerről harmincezerre nőtt. Százezres nagyságrendben áramlottak át a menedéket igénylők az országon. Bejelentették a határkerítés megépítését. Válságos helyzet alakult ki a Keleti Pályaudvaron. Egy szép napon látványos gyalogmenetben indultak el a menedékkérők a nyugati határ felé. Szeptemberben Röszkén összecsaptak menedékkérők és rendőrök. Több százan sebesültek meg.

A kormány következetesen semmibe vette a genfi egyezmény előírásait és az EU normáit. Ebben a lakosság túlnyomó többsége támogatta a kormányt. A jogsértő eljárást kifogásoló ellenzéki pártok népszerűsége lecsökkent.

A kormánypártok kommunikációjában a menekülteket, menedékkérőket migránsokként, illegális határátlépőként említik mindmáig, s ezzel kizárták a válságról szóló diskurzusból a menedékjogi és a menekültügyi normákat. A menekültválsághoz kapcsolódott a Soros György elleni és annak mellékszálaként az általa alapított Közép-európai Egyetem (CEU), a kimagaslóan legmagasabban jegyzett magyarországi egyetem elleni hadjárat. A kormányzati narratíva szerint az EU és Soros migránsok betelepítésével kívánja Magyarország kultúráját, nemzeti jellegét, életét gyökeresen átformálni. A médiaviszonyok következtében a választópolgárok igen csekély töredékének lehetett tudomása arról, hogy a menedéket nem kérő vagy arra nem jogosult migránsok befogadása vagy elutasítása tagállami hatáskör, amelyre semmilyen uniós előírás nem vonatkozik.

A hamis alapokra épített koncepciót univerzális összeesküvés-elméletté fejlesztette a kormány. A Soros-vezérelte „háttérhatalom” parancsát végrehajtó bábnak minősült immár minden személy és intézmény, aki, amely a kormánnyal bel- és külföldön szembenállt. Ennek a koncepciónak a logikája megegyezik azzal, amelyik a zsidó ármányt láttatta ilyen univerzális tényezőnek, kiváltképp a huszadik század első felében. A „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” jelmondattal 2017 nyarán indított plakátkampányt külföldön is, belföldön is sokan (többek között a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is) antiszemitának, vagy legalábbis antiszemita indulatok gerjesztésére alkalmasnak minősítették. A folyamatot az orosz mintára készült Stop Soros törvénycsomag tetőzte be 2018 elején, amely külföldi ügynökként bélyegezte volna meg a külföldről is támogatott civil szervezeteket.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Keresés