32 ezer külföldi munkavállalót hozhat egyszerűsített eljárással Magyarországra a kormány

A lapunk birtokába került előterjesztés szerint egyszerűsítheti a kormány a nem uniós országokból érkező személyek ideiglenes letelepedésének és munkavállalásának engedélyezését. A cél érdekében úgynevezett „Egyszerűsített Turisztikai Vízumot” vezetnének be. Szijjártó Péter néhány hónapja még nonszensznek nevezte azt az uniós tervet, amely szerinte csak még több munkavállalót hozna az EU-ba.

 "A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.” Erős kijelentés. Orbán Viktor mondta 2015-ben az M1 Híradójának. Pár évvel később pedig kategorikusan leszögezte: „A magyar kormány migrációs politikája változatlan: nem fogad bevándorlókat, senkit sem telepít le az országba”.

A retorika mindenkinek ismerős, aki az elmúlt éveket Magyarországon töltötte. A 2015 óta tartó „migránsozás” hatására a lakosság többségének véleménye ebben a kérdésben a kormány szándékainak megfelelően alakult: a kutatások szerint a magyarok a legelutasítóbbak az idegenekkel szemben az egész kontinensen. A hat éve tartó intenzív kampány még a fiatalok hozzáállását is meghatározta, a Kölöknet szúrta ki, hogy a legutóbbi nemzetközi tanulói teljesítmény-vizsgálat eredményei szerint a messze a magyar 15 évesek a legkevésbé nyitottak a bevándorlók irányába nemzetközi összehasonlításban (a felmérésben résztvevő 42 fejlett ország diákjai között).

Éppen ezért különösen figyelemre méltó az a kormány számára készült előterjesztés, amely a nem uniós országokból érkező munkavállalók ideiglenes letelepedésének egyszerűsítésére tesz javaslatot.

A lapunk birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy - a sikerpropaganda ellenére - a járvány által legsúlyosabban érintett ágazatokban a kormány válságkezelő intézkedései nem voltak eredményesek. „Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél” című alfejezet alatt a következő olvasható:

„A magyar turizmus versenyképességének alapfeltétele, hogy a keresleti igényeknek megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő rendelkezésre álljon. Figyelemmel a Covid-19 járvány turisztikai munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaira, indokolt lehet – átmenetileg – egyes harmadik országból érkező munkavállalók ideiglenes letelepedésének és munkavállalásának egyszerűsített engedélyezése. Fontos szempont, hogy az egyszerűsített vízumot körültekintően meghatározott feltételekkel, csak bizonyos országok állampolgárai vehetik igénybe, a nemzetbiztonsági érdekek teljes figyelembevételével.”

Az előterjesztés ezután azt javasolja, hogy a kormány kérje fel az érintett tárcákat arra, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. szakmai bevonásával vizsgálják meg az egyszerűsített turisztikai munkavállalói vízum bevezetésének lehetőségét, és dolgozzák ki a bevezetéshez szükséges intézkedéseket.

Az anyag kitér arra, hogy a turizmus – az évtizedes prosperálás ellenére – már a koronavírus válságot megelőző időszakban munkaerőhiánnyal küzdött a magasabb szakképesítést nem igénylő munkaterületeken. Az unión belüli szabad munkaerőáramlás lehetővé tette, hogy a kelet európai tagországok polgárai Nyugat-Európába vándoroljanak ezeknek a munkáknak az elvégzésére. A magyar turizmus-vendéglátás ezért már a válságot megelőzően is „fokozódó munkaerőkínálati kihívásokkal küzdött szintén a magasabb szakképesítést nem igénylő munkahelyeket illetően”.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedései nem voltak elégségesek, a turisztikai ágazatot rengetegen hagyták el az elmúlt években. Ráadásul az elbocsátottaknak csak egy része ment vissza az ágazatba azt követően, hogy a vendéglátás lassan kezdett magához térni. Az előterjesztésben azt olvassuk, hogy a kormány becslései szerint jelenleg 20-30 százalékkal kevesebb a turizmusban és vendéglátásban a dolgozók száma.

Az előterjesztés szerint a helyzetet tovább nehezíti a drasztikusan növekvő bérigény és a fluktuáció is, ami a kormányzati hirdetésekben ünnepelt jövő évi minimálbér emelés fényében érdekes megállapítás az anyag készítői részéről.

Az előterjesztés szerint jelenleg is Ukrajnából, Vietnámból és más országokból próbálják a turizmusból élő vállalkozások enyhíteni a munkaerőhiányt, azonban a bürokratikus akadályok lassítják az elégséges munkaerőbeáramlás folyamatát. Ezt a munkaerőhiányt kívánja nem uniós tagországból érkező külföldiekkel orvosolni a kormány, és ezért tartaná szükségesnek a munkavállalás egyszerűsített engedélyezését.

Az előterjesztés hivatkozik arra, hogy Európában ilyen megoldásokra több példa is akad. „Az Európai Parlament a közelmúltban fogadta el az EU Kék Kártya reformját, amely rugalmas eljárást biztosít minden olyan harmadik országbeli állampolgár számára, aki megfelel a megadott kritériumoknak (…).”

Az uniós Kék Kártya felemlegetése azért cinikus az előterjesztés készítői részéről, mert ez a reform része volt azoknak a lépéseknek, amelyeket idén májusban az EU-s intézmények az illegális migráció visszaszorításának érdekében tettek. Ezeknek a lépéseknek azonban egyikét sem támogatta Magyarország. Szijjártó Péter külügyminiszter a munkavállalási célú bevándorlással kapcsolatban akkor a következő kérdést tette fel: „azok, akik erről beszélnek, hol élnek?”.

Szijjártó azt állította, hogy „globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, ennek egy jó része Európában”, ezért szerinte „ebben a helyzetben nonszensz arról beszélni, hogy hozzunk be még több munkavállalót az EU-ba”.

Az idézett külügyminiszteri nyilatkozat és a birtokunkba került kormányelőterjesztés keletkezése között mindössze pár hónap telt el.

Az előterjesztés szerint tehát Egyszerűsített Turisztikai Vízumra van szükség Magyarországon. Ezt a vízumot „meghatározott feltételekkel csak bizonyos országok állampolgárai vehetik igénybe a nemzetbiztonsági érdekek teljes figyelembevétele mellett”. A koncepcióterv készítői országokat is javasolnak: Ukrajnát, Szerbiát és Vietnámot. A tervek szerint a vízum 24 hónapra szól, de meghosszabbítható. Több feltétel mellett az igénylőjének rendelkeznie kell szálláshellyel, érvényes munkaszerződéssel, amelyet egy Magyarországon üzemelő turisztikai vállalkozással kötött, illetve az igénylő bérének fedeznie kell a magyarországi tartózkodásának költségeit.

Információink szerint az előterjesztés készítői nagyságrendendileg 32 ezer, nem uniós államból származó külföldi munkavállaló érkezését reméli a programtól.

A nyitókép illusztráció (forrás: MTI)

VITA A BEVÁNDOLRLÁSRÓL

A kormány idegenellenes kommunikációja ellenére az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a száma, akik nem uniós országból érkezve kaptak munkavállalási engedélyt Magyarországon. Ez az ellentmondás előkerült Bryan Caplan, Szabad a pálya – Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? című könyvének bemutatóján megrendezett vitán is.

Az eseményen Kováts András, a MENEDÉK – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója szembesítette számokkal és tendenciákkal Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát, a miniszterelnök politikai igazgatóját. "Annak ellenére, hogy a kormányzati retorika szintjén, pont azóta, hogy Orbán Balázs bekerült a szakmába, azóta rendkívül felerősödött egy nagyon erős, nagyon határozott, szélsőséges álláspont, hogy a migráció esszenciálisan, eredendően rossz dolog, mi ez ellen küzdünk, az a politikai cél, hogy ezek az emberek maradjanak otthon. Magyarország prosperálását sokkal inkább a mi tartalékaink erősítésével végezzük" – idézte fel a kormány retorikáját a bevándorlás kérdéseiben Kováts András, majd elmondta: 2015-ben, az év folyamán munkavállalási célú tartózkodási engedélyért 4200 személy folyamodott, míg 2020-ban, azaz 6 év elteltével 31 800. Itt tehát nyolcszoros növekedés. 2015-ben a tartózkodási engedéllyel EU-n kívüli országból érkeztek, 45 ezren voltak. 2020-ban viszont már 205 ezren, durván megötszöröződött ez a szám.

"2011-ben, amikor a jelenlegi kormányzat a második évét kezdte meg, 15 500 ember rendelkezett munkavállalási engedéllyel. 2020-ban 86 ezren voltak. Szintén nagy növekedés. 2019-ről 2020-ra a Covid idején, amikor a magyar emberek elveszítették a munkájukat, amikor komplett szektorok bedőltek, amikor mobil volt, vagy lehetett volna a magyar munkaerő, 82 ezerről, 87 ezerre, azaz ötezer fővel nőtt az engedéllyel foglalkoztatott nem európai külföldiek száma" – fogalmazott Kováts András, hozzátéve, hogy az ideérkező emberek Kazahsztánból, Mongóliából, Vietnámból, Ukrajnából, Szerbiából, és a Fülöp-szigetekről jöttek.

Orbán Balázs erre úgy reagált, hogy az EU-n belül még mindig alacsonynak számít a magyarországi migráció. Azt is hangsúlyozta, hogy a bevándorlók egytől-egyig legálisan érkeztek az országba, amivel semmi gondja nincs a kormánynak. A vitáról a Jelen is beszámolt, cikkünket itt olvashatják.  

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.