A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora 49-45 százalékos Fidesz-fölénnyel számol országos szinten az ellenzékkel szemben. Érdemes-e a szerencsi választókerület eredményei alapján módosítani ezen, vagy azok lefedik ezt az aránypárt?

A kalkulátort az EP-választás arányai alapján állítottuk össze. A szerencsi eredmény ettől eltér ugyan, de hiba lenne ezt alapul venni, egyrészt, mert nem tudjuk, hogy országos szinten is vannak-e hasonló elmozdulások, másrészt, ha a kalkulátort arányosítanánk a szerencsi eredményhez, akkor a rendszer túl fontosnak minősítené ezt a választókerületet, holott úgynevezett billegő körzetek még vannak szép számmal. Ugyanakkor ahhoz, ha az ellenzék akar valamit keresni a következő parlamenti választáson, a szerencsi választókerületet is meg kellene nyernie.

Mivel érdemes összevetni a mostani eredményt? A 2018-as parlamenti választással, vagy az azt követő EP-megmérettetéssel, esetleg az önkormányzati választással?

Nyilvánvaló, hogy az előző parlamenti választás során sokkal nagyobb volt a részvételi arány, ugyanakkor ez a választás számos szempontból igen speciálisnak számít, hiszen mind a Fidesz, mind az ellenzék ide összpontosította az erőforrásait.

Ahogy általában is az időközi választásoknál.

Igen, ez igaz, de most mintha ez még fölerősödött volna. Fontos különbség az előző parlamenti választáshoz képest az is, hogy akkor messze nem volt egységes az ellenzék, s a Jobbik még egy országos szinten húsz százalékosra mért párt volt. Ráadásul most nagyon sokan gondolkodhattak úgy, hogy egy masszív fideszes parlamenti többség esetén minek szavazzanak egy ellenzéki jelöltre, hiszen a Fidesz még meg is fenyegette őket azzal, hogy ellenzék győzelem esetén semmilyen fejlesztés nem lesz a térségben. E mostani időközi a részvételi adatok tekintetében a legutóbbi EP-választáshoz hasonlít a leginkább, az viszont fontos különbség, hogy az EP-képviselőjelöltek megfoghatatlanok, túl távoliak voltak a helyieknek, e mostani szavazásnál viszont a személyük nagyon fontos volt.

Említette, hogy a pártok az erőforrásaikat az ilyenkor szokottnál is jobban összpontosították. Mitől vált ez az időközi ennyire különlegessé?

A különlegessége szerintem nem a kétharmad lebontásának frázisában rejlett, sokkal inkább abban, hogy a Fidesz okkal tarthatott attól, hogy ha itt győz az ellenzék, akkor bizonyosságot nyer, hogy a közös jelölés csodamódszer, járható útja a kormányváltásnak, mert a választók hajlandók átszavazni. És még ha a csoda nem is következett be, az eredmény azt bizonyítja, hogy a Fidesz meglehetősen sokat gyengült, még egy ilyenm az ellenzék számára nehezen nyerhető választókerületben is, mint a szerencsi.

Arról azért komoly vita folyik, hogy az az öt százaléknyi, nem egészen kétezer szavazatnyi különbség soknak vagy kevésnek számít-e.

Ahhoz képest számít soknak, hogy az ellenzéki jelölt kifejezetten megosztó személyiség volt, aki ellen ki lehetett játszani korábbi, elfogadhatatlan megnyilatkozásait. Nem lehet bizonyítani, illetve az ilyen találgatásoknak nincs is sok értelmük, de megkockáztatom, hogy ha egy kevésbé támadható személyt indít az ellenzék, akár nyerhetett is volna. Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy a három, függetlenként induló jelölt is elvitt több mint ezer szavazatot, vagyis nélkülük sokkal szorosabb lett volna a verseny.

De érdemes eleve kalkulálni azzal, hogy mindig lesznek független jelöltek.

Igen, de egy helyi előválasztás rámutathat arra, hogy rájuk nem érdemes voksokat elherdálni.

Azt mondja, egy kevésbé támadható jelölttel jobb eredményt lehetett volna elérni. Mások úgy vélik, Bíró László inkább annak ellenére maradt alul, hogy korábban rasszista, antiszemita kijelentéseket tett.

Tény, hogy a Jobbik beágyazottsága helyben igen erős, úgy gondolom, hogy a megtisztulásra törekvő pártban akadt volna ilyen szempontból támadhatatlan jelölt is.

Egy súlyos gazdasági válság és egy járvány kellős közepén vagyunk. Látszódik ez a választás eredményein?

Minden emberi számítás szerint a kormány támogatottságának összefüggésben kell állnia az emberek által érzékelt gazdasági helyzettel, viszont ennek a tényezőnek nemigen tapasztalhattuk nyomát sem a kampányban, sem annak az eredményében. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a koronavírus-járvány, illetve a járvány miatt bekövetkező súlyos gazdasági visszaesés még nagyon sok gondot okozhat a kormánynak, az ellenzék pedig ziccerhez juthat általa.

Megfogalmazott erre vonatkozó egységes üzeneteket az ellenzék?

Egyelőre nem látok ilyen egységes üzeneteket, szerintem most inkább az foglalkoztatja őket, hogy miként osszák föl egymást közt a körzeteket, a helyeket az esetleges közös listán, a narratívaépítésnek még csak a kezdetén járnak.

A válság áttörési pont lehet?

Mindenképpen. Gondoljon csak bele abba a feszítő ellentmondásba, hogy a legnagyobb szegénységben élő, a legkiszolgáltatottabb rétegek számítanak ma a legstabilabb Fidesz-szavazóknak. Szerintem ez hosszabb távon fenntarthatatlan állapot.

Csakhogy az ellenzék inkább a nagyobb településeken tudta növelni a szavazatainak számát, a 3 ezer fő alattiakban nemigen.

Szerintem az elmozdulás egyáltalán nem lebecsülendő. Ha az EP-választás adataival vetjük össze e mostani időközit, akkor azt látjuk, hogy akkor 25 százalékpontos különbség volt a Fidesz javára a 3 ezer fő alatti településeken, a Fidesz hatvan százalékon állt, az ellenzék 35-ön, míg most a Fidesznek 56 százalék jut, ami így is magas, de az ellenzéknek negyven százalék. Szűkül a különbség.

Betört volna az ellenzék a falvakba?

Nem, erről bizonyosan nincs szó, de ez az eredmény jelzi, hogy micsoda ereje van annak, ha a kistelepüléseken élők egyáltalán látnak élő ellenzéki politikust. Ne feledjük, hogy ebben a körzetben szerintem erre már tíz éve nem volt példa. Most viszont valóban erős volt a személyes jelenlétük, meg tudták szólítani a választókerület negyven településén élőket, ami nagyon sokat számított. Vitathatatlan persze, hogy most is vannak olyan települések, ahol 90 százalék fölötti eredményt ért el a Fidesz, de mintha valami elkezdődött volna.

Kérdés, hogy ezt a házról-házra járó kampányt az ellenzék képes lesz-e 106 választókerületben is hozni.

E mostani választás azt igazolta, hogy itt a Jobbik még most is erős, az aktivista-hálózata jelentős. 2022-ben nagy szerepe lesz annak, hogy az ellenzéki pártok képesek lesznek-e megállapodni egymással abban, hogy ki melyik választókerületben kampányoljon, hol a legerősebb, mert kétségtelen, hogy föl kell osztaniuk a választókerületeket ilyen szempontból is. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni. hogy ilyen intenzitású kampányt nyilvánvalóan nem lehet folytatni egyszerre 106 választókerületben, ez fizikai képtelenség volna, de nem csak az ellenzék, hanem a Fidesz részéről is.

Most kimutatható volt az átszavazási hajlandóság?

Igen, az ellenzéki szavazók aránya növekedett. Valószínűleg új választókat is sikerült megszólítaniuk, de a választás legnagyobb tanulsága az, hogy a baloldal, Tiszaújvárosban például, gond nélkül átszavazott a jobbikos jelöltre.

És ez fordítva is így lenne? A jobbikos vagy egykori jobbikos szavazók is gond nélkül átszavaznának, mondjuk a DK jelöltjére?

Az IDEA Intézet felmérése szerint a jobbikos szavazók körében is magas az átszavazási hajlandóság, bár kétségtelen, hogy ők azok, akik leginkább elutasítják a közös listát.

Vannak olyan szakértők, akik szerint több listával több szavazó érhető el.

Szerintem a győztes-kompenzáció miatt, a mandátumelosztásnál van jelentősége, hogy közös listával indult-e az ellenzék. A közös listával ugyanakkor új emberek is megszólíthatók. Már a taktikai szavazásnál is meg lehetett figyelni, hogy az emberek, ha fogcsikorgatva is, de átszavaztak. Nem gondolom, hogy a közös lista csökkentené a választói hajlandóságot.

Ezt sokan vitatják. Azzal érvelnek, hogy ha az ellenzék legmegosztóbb politikusa, Gyurcsány Ferenc is rajta van ezen a listán, akkor az sokakat eltaszíthat a szavazástól.

Ez a legnehezebb kérdések egyike, ugyanakkor empirikusan nem igazolt, hogy Gyurcsány több embert távolít el a közös listára szavazástól, mint amennyit vonz. Magam ebből a szempontból szerencsésnek tartanám, ha Gyurcsány Ferenc nem állna a lista első öt helyének valamelyikén, illetve azt is megfontolnám, hogy csak egyéniben induljon, és egyáltalán ne legyen rajta a közös listán.

Visszatérve a Jobbikhoz: számomra úgy tűnik, mintha mindent erre a választásra tettek volna föl, bizonyítandó, hogy nem lehet őket az ellenzéki tárgyalások során megkerülni, de épp ezért elég nagyot buktak is, az alkupozíciójuk megrendült.

Továbbra is látok olyan választókerületeket, ahol a Jobbik, tetszik-e ez az ellenzéknek vagy sem, megkerülhetetlen. Ezek jellemzően Borsodban, Szabolcsban és Heves megyében vannak.

És ezek billegő körzetek?

Nem feltétlenül, vannak köztük olyanok, ahol a Fidesz beágyazottságával szinte lehetetlen vetélkedni, de csak a Jobbik az egyetlen számottevő ellenzéki párt. De igen, akadnak ezeken a területeken billegő körzetek is. A Jobbik szerintem megkerülhetetlen.

Mindenki sokat foglalkozik az ellenzék jelöltjével, de arról kevesebb szó esik, hogy Koncz Zsófia személyében mintha egy új, már a NER-ben szocializálódott generáció lépett volna színre, amely teljesen természetesnek tartja, hogy a képviselői poszt apáról gyermekre ruházódjon át.

Ez nagyon érdekes kettősség, hiszen igen, ez az öröklődés valóban visszavezet a régmúltba. Ugyanakkor az az érzésem, hogy a Fidesz, nagyon is tudatosan, egyre gyakrabban indít majd fiatal nőket a különböző megmérettetéseken. Ezek a nők, akárcsak most Koncz Zsófia, nem csak a gyűlöletkampány elemeiből építkeznek, hanem képesek pozitív, lendületes üzeneteket is megfogalmazni, ezáltal pedig elérni az értelmiségi-vállalkozói réteget is.

Koncz Zsófia ugyanakkor teljesen természetesnek tartja, hogy a kampányban krumplit és laptopot is osztanak, hogy közmunkásokat szállítanak szavazni, hogy büntetlenül költhet többet csak Facebook-hirdetésre, mint amekkora a teljes megengedett keretösszege, hogy a teljes közmédia az ő szolgálatába szegődik.

Nem látok bele, hogy az ilyen ügyekben mekkora a jelöltek mozgástere, így arra sem tudok választ adni, hogy ez morálisan mennyire zavarja őt vagy másokat.

Föl lehet egyáltalán készülni az ilyen csalásokra?

Van jelentősége a krumpliosztásnak, de azt is érdemes mérlegelni, hogy ezzel csak egy szűkebb réteget lehet elérni. Csak osztogatással nem lehet nyerni.

Lehet esélye az ellenzéknek 2022-ben?

A Fideszes kétharmad egészen bizonyosan lebontható, ami önmagában is új helyzetet teremt. A váltáshoz azonban nagyon sokat kéne erősödniük, leginkább a falvakban.

Látja ennek esélyét?

Egyelőre nem, de nem tartom lehetetlennek sem.

A 21 Kutatóközpont egy korábbi tanulmánya szerint a falvak lakói adják a Fidesz legerősebb szavazói bázisát. A falvakban élők, kiváltképp a nincstelenek, a hatalom kiszolgáltatottjai. Hogyan lehet őket megszólítani?

Meggyőződésem, és ezt támasztja alá a szerencsi választókerület eredménye is, hogy a személyes jelenlét pótolhatatlan. Hiszen valójában a félelmet kell az ellenzéknek lebontania. Ez pedig másképp nem megy. És kellenek a jó üzenetek is, mert jelenleg nincs ellenzéki narratíva, nincs jövőkép. Pedig minden ezen múlik.