A Háttér Társaság megbízásából a Medián készített ezer fős reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel felmérést 2022. december 9. és 15. között, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek majdnem felének van LMBTQ ismerőse,  pedig 2018-ban még csak minden ötödik ember válaszolta ezt. Ez azért tűnik különösen fontosnak, mert a 2022. áprilisi érvénytelen névszavazás, amelyen 3,6–3,7 millió szavazó a kormány akaratának megfelelően voksolt, az LMBTQ emberek létezésének tabusítására irányult, elsősorban az oktatásban és a médiában. A mostani felmérésből azonban az látható, hogy a társadalomban épp ellenkező folyamat zajlik: a kormányzati uszítás ellenére is egyre többen merik felvállalni LMBTQ identitásukat, és egyre érzékelhetőbb a társadalmi jelenlétük mások számára is.

Az új Medián-kutatás szerint minden második válaszadó inkább egyetért azzal, hogy a 14-18 évesek az iskolában találkozzanak a homoszexualitás témájával. A tavaly áprilisi népszavazáson 3,6 millióan úgy szavaztak, ez a szavazáson résztvevők több mint 70 százalékát tette ki, hogy szülői hozzájárulás nélkül az iskolákban ne lehessen szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartani. Formailag egyébként még a népszavazási kérdésből sem következik az LMBTQ témák – és az egyébként az iskolákból szintén teljesen hiányzó szexuális felvilágosítás – teljes kirekesztése a közoktatásból, mint ahogyan az LMBTQ szervezetek sem törekedtek soha arra, hogy szülői beleegyezés nélkül tartsanak előadásokat a diákoknak. A jelenleg uralkodó gyakorlat azonban e témák hermetikus elzárása az iskoláktól, valamint a folyamatos hangulatkeltés a meleg és transz emberek ellen. Ezzel szemben a mostani kutatás számottevő társadalmi nyitottságot tárt fel.

A kutatásban a válaszadók 72 százaléka úgy vélte, engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák nemüket és nevüket az irataikban, amit a 2020-ban meghozott ,,családvédelmi” törvényben megtiltott a kormány. Ez a törvény azt is tiltja, hogy azonos nemű párok gyereket fogadhassanak örökbe, viszont a mostani felmérésben a válaszadók 56 százaléka úgy gondolja, hogy ezt igenis lehetővé kellene tenni. Ezt erősíti az is, hogy 71 százalékuk elutasítja azt a vélekedést, hogy a melegek és leszbikusok megrontanák a gyerekeket.

A 2020-a törvények egy másik kitételét, az LMBTQ emberek médiamegjelenésének cenzúrázását 2021-ben 55 százalék ellenezte, míg a mostani felmérésben ez már 60 százaléknál jár. A válaszadók 62 százaléka egyetért abban, hogy a kormánynak fel kellene lépnie az LMBTQ emberek hátrányos megkülönböztetésével szemben. Ez a jelenlegi körülmények között azt a paradox helyzetet eredményezné, hogy a kormánynak a saját intézkedéseivel szemben kellene cselekednie.

A Medián által készített közvélemény-kutatás alapján a tavaly áprilisi népszavazás eredménye, ami egy erőteljes LMBTQ ellenes kampány következménye volt, nem adott hiteles képet a magyar társadalom véleményéről. Könnyen elképzelhető, hogy a mostani felméréshez hasonlóan a kormánynak is voltak adatai a melegek és leszbikusok társadalmi megítéléséről, lassan javuló elfogadásukról, s talán ez a magyarázata annak, hogy az áprilisi népszavazási kérdések fókuszában olyan félelemkeltő lehetőségek szerepeltek, mint például a gyerekeken szülői beleegyezés nélkül végzett nemátalakítás, amit valójában a kormánypropaganda talált ki, hiszen egyetlen LMBTQ szervezet sem szeretne ilyesmit.