A kormány az önkormányzatokra tolja a klímaváltozás elleni védekezést

Tóth Bea | 2022.09.30. 15:41

Olvasási idő kb. 14 perc

Egyre több önkormányzat ismeri föl, hogy ha maga nem cselekszik, akkor semmi nem változik, holott a változást a természet kényszeríti ki: az idei volt az elmúlt több mint száz év másodig legmelegebb nyara idehaza, ami komoly terhet ró a városi környezetben élőkre. Kispest a saját kezébe vette a helyzet kezelését.

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár. Súlyos aszályokkal, hőhullámokkal, a lehető legkevesebb csapadékkal a hátunk mögött a klímakutatók még sötétebb jövőre készítenek föl: szélsőséges időjárásra, ritka, de extrém esőzésekre, hónapokon át tartó szárazságra, megdőlő melegrekordokra, sztyeppesedésre.

Az energiaválság és az infláció árnyékában viszont furcsa helyzet állt elő: a döntéshozók egész egyszerűen lépéskényszerbe kerültek, egyre sürgetőbbé vált a megújuló energiára való áttérés, az energiafogyasztás visszaszorítása, s mindez egybevág az EU által kitűzött klímacélokkal. Ezt jelenleg inkább lemondásként élik meg, mintsem, hogy keresnék mögöttük a hosszú távú előnyöket.

Viszont a klímakutatók szerint most nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk, változtatunk-e egyáltalán a fogyasztói szokásainkon és ha igen, akkor milyen mértékben. Ugyanis, ha két forgatókönyvet veszünk alapul – az egyik szerint a jelenlegi kibocsátásokat produkáljuk továbbra is, a másik alapján egy zöldebb útra lépünk –, akkor a kettő között jelentős különbségek rajzolódnak ki a század végére. Ez alapján, ha a kormány eddigi energia- és klímapolitikáján múlna, nem kérdés, mit hozna a jövő – lépni kell tehát.

A klímastratégia vagy akár az energiafüggetlenség a kormány eddigi narratívájában inkább a nagyhatalmak világvégét vizionáló riogatásaként, a „fundamentalista zöldek” ármányaként, egyfajta ideológiai csapdaként jelenik meg. Mindeközben a kabinet teret enged olyan „szakértőknek”, akik azt mondják, hogy „a 2050-es célok értelmetlenek, erkölcstelenek és az EU gazdasági összeomlásával járnak. A költség előrébb való, mint a tisztaság, az EU pedig liberális ideológiák mentén tervszerűen leépítette az energetikánkat, s ugyancsak uniós nyomásra terjedt el a klímaidiotizmus, ami energiaválságot okozott és ezt már csak az elhibázott szankciós politika tetézett.”

A kormányzati kommunikációban az energiafüggetlenség, a fenntarthatóság, a zöld szemlélet – ez alól a napelem az egyetlen kivétel, ahol azért fölsejlenek a háttérben egyéni oligarchaambíciók is –, nyugati hóbort. Helyette a kiapadhatatlan természeti erőforrások gondolata dívik, a kiszámíthatóságot pedig a békebeli időket megigéző orosz gáz, a tűzifa, az MVM jelenti.

Furcsa mód, a kormány azért tudja, hogy nem érdemes útját állni a klímastratégiákban megfogalmazott törekvéseknek, de a cselekvést inkább rátolja a lakosságra, a piacra, illetve az önkormányzatokra. Néhány önkormányzat már korábban felismerte, hogy a támogatási konstrukciókon túl az energiával való jó gazdálkodás a saját érdeke is.

Kispest önkormányzata például a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok (KEHOP) pályázataival, vagyis uniós forrásokból, épület-energetikai felújításokat végez, kidolgozta a helyi sajátosságokra reflektáló klímastratégiáját, illetve szemléletformálásra és energiatudatos gondolkodásra próbál ösztönözni. Ez a magyar módszertant követő pályázat nem ír elő folyamatos nyomon követést, vagyis lényegében az önkormányzat „lelkesedésétől” függően újítják meg. Ezzel szemben a nemzetközi módszertanon alapuló Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének előírásai kétévenként kibocsátási leltárt, ellenőrzést és felülvizsgálatot követelnek meg, illetve négyévenkénti stratégiai felülvizsgálatot.

A kezdeményezéshez Kispest önkormányzata 2015-ben csatlakozott, mert szeretett volna még időben alkalmazkodni a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, illetve annak érdekében, hogy biztosítsa a kerületi lakosok számára a biztonságos, fenntartható és elérhető energiát. Ehhez 2016-ban elkészült a Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP), 2018-ban pedig a Fenntartható Energia ás Klíma Akcióterv (SECAP), amelyek két legfontosabb eleme a kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás.

Az intézkedésjavaslatok arra irányulnak, hogy Kispest 2030-ra teljesíthesse a 40 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentést. Az önkormányzat tavaly kezdeményezte mindkét akciótervük felülvizsgálatát, jelenleg ezek szakmai véleményezése zajlik, s hamarosan elkészül a kerület zöldstratégiája, amely közép- valamint hosszú távú javaslatot tesz. Ez abban segít, hogy a közterületek élhetőbbé váljanak. Emellett terveznek egy öt évre szóló környezetvédelmi programot is.

Fotó: Getto Márton

Beleznay Éva, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) szakértője szerint, korábban az energiaágazatból származó CO2-, illetve az üvegházhatás-kibocsátás kapott nagy hangsúlyt, de a nemzetközi módszertanból hamar kiderült, hogy egy önkormányzat, főleg egy kisebb település számára nem is a globális kérdések a mérvadóak, sokkal inkább az, hogy miként tudják a mindennapok szintjén a helyi lakosokat felkészíteni az éghajlatváltozás hatásaira és azok elviselésére. S bár minden szektorban szükségesek a beavatkozások, a legtöbbet mégis a legnagyobb kibocsátó, vagyis épp a lakosság tud érdemben tenni.

A SEAP szerint például Kispest teljes energia-felhasználásának majdnem 50 százaléka, ezen belül az áramfogyasztásának több mint 45 százaléka, távhőigényének pedig több mint 85 százaléka, a földgázfogyasztásának úgy a 75 százaléka köthető a lakóépületekhez.

Mindez jól mutatja, hogy a leghatékonyabban a lakóépületek korszerűsítésével lehetne elérni a CO2 fogyasztás csökkentését, kiváltképp, mert Kispest sűrűn beépített kerület.

A KSH adatai szerint összesen 25 105 lakott lakás található Kispesten. A 8 003 lakóépület 64 százaléka családi ház, 36 százaléka pedig társasház vagy ipari technológiával készült, legalább 4 emeletes panel. A SECAP szerint 2030-ig a családi házak 25 százalékának (körülbelül 1300), a társasházak 40 százalékának (körülbelül 3150), a panelépületek 50 százalékának (körülbelül 6050) energetikai korszerűsítésére lenne szükség.

A jelenlegi energiaválság sok önkormányzatot juttatott el annak felismeréséhez, hogy ezeknek a terveknek nemcsak a fiókban kellene pihenniük. A költséglefaragás első lépése, hogy az önkormányzat ismerje az általa üzemeltetett épületek összes tulajdonságát és a pontos energiafogyasztását. Ez jó esetben már szerepel a SEAP-ban. Beleznay Éva egy adatbázis felállításában segítette az önkormányzatot, amelyben nyomon követhetők az épületállomány, az energetikai javulás és annak a gazdaságossági mutatói.

– Kitűztük a 40 százalékos kibocsátás-csökkentést, aminek a kétharmadát az épületek korszerűsítéséből kell megoldani. 2030-ig nincs sok idő, a meglévő épületállomány energetikai tulajdonságai pedig nagyon rosszak. Csakhogy Magyarországon nincs egy érdemi ­épületadatbázis, ezért azt sem tudjuk, hogy a közintézményeken, a lakossági vagy a kereskedelmi épületeken végrehajtott felújítások milyen eredményt hoznak, így nem igazán tudjuk lekövetni azt sem, hogy egy épületenergetikai beruházás milyen eredményeket hoz – mondja.

A kispesti önkormányzat töretlenül folytatni szeretné intézményeinek energetikai felújításait. A Kispesti Uszoda már napkollektoros rendszert kapott, elvégezték óvodák, iskolák fűtési rendszerének, világításának korszerűsítését és nyílászárócseréjét, ezek közül valamennyi napelemes rendszerrel működik tovább. Kérdés, hogy a kivéreztetett önkormányzati büdzsé, a hiányzó EU-s források, az infláció ellenére miképp is lehet tovább folytatni az energiahatékonysági beruházásokat, mert minden bizonnyal a SECAP-ban tervezett összegek napjainkra már jóval magasabbak. Ezért feltétlenül szükséges az állami támogatási rendszer felállítása, kiváltképp, hogy az energetikai beruházások egy része a lakosságnál jelentkező költség.

Végeredményben az egyenlőtlenség ollója tovább nyílhat: aki eddig sem engedhette meg magának a korszerűsítést, az valószínűleg ezután sem fogja elvégezni.

Ezzel kapcsolatban említi meg Beleznay Éva a másfél éve elkészült Magyarország Hosszú Távú Felújítási Stratégiáját. Ebben kiszámolták, hogy ahhoz, hogy Magyarország lakásállománya 2050-re karbonsemleges legyen, a lakossági önerőhöz – kedvezményes kamatú hitelek és egyéb ösztönzők mellett – legalább 30 százaléknyi vissza nem térítendő támogatás szükséges. Ehhez az is kevésnek bizonyul, ha ÁFA-csökkentésből beérkező, illetve az EU-s és operatív programokhoz tartozó pénzek jó részét az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó ­feladatokra fordítják, szükség lenne iparági ágazati ÁFA-csökkentésre, vállalati adókedvezményekre is – csak ezek együttes hatása tudna segíteni abban, hogy a helyi önkormányzatok saját támogatási rendszeréhez érdemi támogatást adjanak.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az energiaválság miatt az önkormányzatok sorra kényszerülnek bezárni a közösségi, sport- és kulturális intézményeiket, készülnek a 18 fokra felfűtött középületek használatára. Kispest önkormányzata jelenleg is aktívan dolgozik azon, hogy miképp tudja az elkövetkező hónapokban csökkenteni a fogyasztását. Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője szerint az elsődleges az, hogy lehetőleg minél kevesebb energiát használjunk. Az önkormányzatok felelőssége pedig az energiaszegény háztartásokban élő lakosok jól-léte, ami most jelentős kihívássá válik, s ahogy az a nemrég megrendezett konferenciájukon elhangzott, nem kizárt, hogy végül bizonyos településeken a művelődési házakban kell majd fűtött helyet biztosítani a családoknak. Pej Zsófia szerint a kormány a nyár folyamán több civil szervezettel, köztük velük is egyeztetett egy olyan program előkészületeiről, amely a lakóépületek felújítási támogatását célozza meg, de előkészületben van egy a középületekre vonatkozó támogatási program is.

– Egy javaslatcsomagot adtunk be, nagyon reméljük, hogy ebből is merítenek. Ebben szerepelt egyebek mellett az is, hogy az önkormányzatok tudják a leginkább a rászorultságot megítélni helyben. Tehát a szerepük megkerülhetetlen lenne. Erről egyelőre az Európai Bizottsággal tárgyalnak, de bármilyen gyorsan is haladjon ez a megbeszélés, az idei telet ez már biztos, hogy nem tudja megoldani – mondja Pej Zsófia.

Beleznay Éva szerint most, a rezsirobbanással váltak különösen fontossá a 10-30 százaléknyira becsült energetikai tartalékok, vagyis az épületek szakszerűtlen használata, a pazarló szokások okozta többletfogyasztás. Azzal például, hogy napközben árnyékoljuk a lakást vagy a termosztátot kikapcsoljuk akkor, ha nem vagyunk otthon, sokat enyhíthetünk a helyzeten.

A szokásokat formáló szemléletváltásra Kispest különösen nagy hangsúlyt fektet. Az iskolások, az óvodások, a pedagógusok és a közigazgatásban dolgozók, valamint a nyugdíjasok úgynevezett tudásátadó programokon vesznek részt. Mert ugyan lehet, hogy a felnőttek döntéseit a pénztárca irányítja és gazdasági lehetőségek befolyásolják, ők sokszor a fiatalabb korosztály hatására változtatnak a szokásaikon.

Fotó: Getto Márton

Kispest négy közösségi kertje óvodásokat is fogad, és gyakran ad helyt iskolások környezetismeret, illetve biológia óráinak is, hogy a kisebbek is elsajátítsák a vegyszermentes növénytermesztés mikéntjét. Emellett már több mint tíz éve segíti a Zöldprogram Iroda az ismeretterjesztést, de tevékenységei között szerepel az állatvédelem, a köztisztaság és ezekkel kapcsolatos hatósági munka, a lakossági környezetszépítő tevékenység támogatása, a környezetvédelem, valamint az ezzel kapcsolatos akciók szervezése.

Másokat pedig a Fogadj örökbe egy közterületet program, a Szebb Kispesti Környezetünkért pályázat, a Zöld Kispestért polgármesteri díj, a Városi Ember és Környezet fotópályázat ösztönözhet. A civil lakosok aktív jelenlétükkel, akár közösségként, akár szervezőként is bizonyíthatják elkötelezettségüket. Az önkormányzat a Magyar Kerékpáros Klub Bringázz a munkába! kampányához is csatlakozott. A fővárossal közösen további új kerékpárutak, közösségi kerékpáros hálózat kiépítését tervezik. Sok éve már, hogy működik a komposztláda-osztás is. Idén összesen 80 komposztláda és 30 lombkomposztáló talált gazdára, s útjára indult az esővízgyűjtő program is, eddig 44 hordót osztottak ki a kispestiek körében, s hamarosan további 164 hordó gyűjti az esővizet.

A szemléletváltás az önkormányzat döntésein, preferenciáin és hitelességén is múlik, hiszen ezek mögött mindig ott az értékválasztás és a példamutatás a lakosai felé. Ma Európában a beszerzési piacon az állam és az önkormányzatok számítanak a legnagyobb fogyasztónak. A közszféra beszerzései az EU-ban éves szinten kétbillió euróra tehetők. Ha egy önkormányzat nem feltétlenül a legolcsóbb, hanem a legjobb energiaosztályba tartozó termékek és környezetbarát szolgáltatások mellett dönt, azzal példát mutathat a fogyasztóknak, a lakosoknak, ezzel pedig befolyásolhatja a piacot és az ipar is ösztönzést kaphat „zöld” technológiák kialakítására, környezetbarát termékek fejlesztésére.

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés