A kormány azt hitte, mindenkinél okosabb, de végül a valóság győzött

Szabó Brigitta | 2022.10.09. 13:41

Olvasási idő kb. 7 perc

„Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen” - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő még 2014-ben. Hanem kié?

Kicsit menjünk vissza az időben, az említett év decemberéig, amikor is a kormány elfogadta azt a külföldi boltláncokat büntető törvényt, amely 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Érintett lett volna az Aldi, az Auchan, a Metro, a Spar, talán még a Tesco és a Lidl is. A cél az volt, ami mindig is, helyzetbe hozni a magyar cégeket. Amikor az újságírók megpróbálták megtudni Kovács Zoltántól, hogy mi motiválta a jogalkotót, hogy történt a döntés-előkészítés, mire alapozták a jogszabály módosítását, kiket érint, mennyi dolgozót kell elbocsátaniuk a cégeknek, meg hasonló indiszkrét kérdések röpködtek, a kormányszóvivő azt válaszolta:

„Ezt majd az érintettek kiszámolják”.

És ez annyira jellemző.

Pedig 2010-ben az Orbán-kormány egyik fő vállalása volt, hogy nemcsak átláthatóbbá teszi a jogalkotást, amely szerinte addig követhetetlen katyvasz volt, hanem arra is külön hangsúlyt fektet, hogy a jogszabályokat rendesen elő is készítsék. Elkészült a Magyary Program, amely részletesen taglalta, hogy például korábban, a jogszabályok előkészítése során a szakértők a problémák megoldására helyezték a hangsúlyt és nem fordítottak elég figyelmet az adott probléma környezetére, „széles értelemben véve az intézkedések által érintett komplex hatásrendszerre”. Plusz, hiányzott az utókövetés, a tapasztalatok beépítése. Lett/van új hatásvizsgálati lap, hogy teljes képet lehessen kapni. A többi között olyanokra kell benne válaszolni, mint az intézkedés pozitív és negatív hatásai, számszerűsíthető előnyök és hátrányok, társadalmi és gazdasági hatások, a költségvetésre gyakorolt hatás, adminisztrációs teher. Többszáz kormánytisztviselőt ki is képeztek arra, hogy jól tudják csinálni a hatásvizsgálatot.

Hangzani jól hangzott és felelősnek látszott, ám a gyakorlatban nem sikerült megvalósítani. Látszat-hatásvizsgálati lapok lepték el a minisztériumok honlapjait, olyan, ha nem velünk történne, viccesnek is vehető dolgokkal, minthogy két órát sikerült foglalkozni egy törvény előkészítésével. Mivel ez is sok macera volt, megoldották, hogy még a látszatra se kelljen adni. Beköszöntött az egyéni képviselői indítványok korszaka, amelyek a Házszabályon kívüli gyorsítósávként működnek. Az ilyen típusú jogszabály-tervezeteket, módosításokat ugyanis nem kell végigvinni a minisztériumok általi és közötti előkészítésen, köröztetésen, véleményeztetésen, társadalmi egyeztetésen.

A veszélyhelyzeti kormányzás pedig végképp lezárt mindenféle külső és belső kontrollt. Lett jó megoldás arra is, hogy a nemzetközi vagy hazai befektetőket úgy támogassa a kormány, ahogy éppen neki kedvez. Továbbfejlesztették a Gyurcsány-kormány által bevezetett „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt. Eredetileg az volt a cél, hogy az Európai Unió által támogatott gigaprojektek esetében rövidüljön az engedélyezési eljárás és gyorsabban megvalósulhasson. A Fidesz felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályok folyamatos lazításával elérte, hogy az ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztéseken kívül sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális, sőt magánérdekeket szolgáló építkezések is kiemeltnek minősülhetnek.

Mivel szinte megszűnt a minisztériumok közötti együttműködés, az államigazgatáson belül egyszer csak nem tudta a jobb kéz, mit akar a bal. Mindenki tudott az egészből valamit, de összességében senki sem tudta, mi történik. Sőt, külső egyeztetés sincs már. Az érintettek véleménye pláne nem érdekes. A jogszabály-tervezeteket úgy nem hozzák nyilvánosságra, hogy elvileg kötelező lenne megtenni. A komoly jelentőségű, állampolgárok sokaságát érintő törvényjavaslatok, például legutóbb a kata megszüntetése, úgy került az Országgyűlés elé a szavazásra, hogy egyetlen érintett szakmai szervezet vagy civil szervezet sem tudott róla.

Annak, hogy a kormány nem végez számításokat, hogy nincs belső és külső kommunikáció a döntések előtt, súlyos következményei vannak.

Nem véletlenül száguld az infláció, dőlnek be a vállalkozások, szegényedik a társadalom, csúszik le a középosztály, rogyadozik az oktatási rendszer, lélegeztetőgépen teng az egészségügy, gazdagodik a NER – hogy csak a legfontosabbakat mondjam, és ne menjek bele olyan részletkérdésekbe, mint Paks II, CEU, uniós támogatások, civil szervezetek.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Miért jó az, ha egy kormány előbb számol, aztán dönt.

Hogyan függ össze a nem számolás az inflációval.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés