Miklós Gábor A kormánypárt leáldozóban, de az ellenzék is pocsék állapotban van

Meredeken tör a magasba a lengyel politika új csillaga, Szymon Holownia. A korábbi tévé-személyiség, műsorvezető és publicista pártja, a Lengyelország 2050 18,2 százalékos népszerűségével már megelőzte a Polgári Koalíciót, a KO-t, az ellenzék vezető erejét, amely 13,7 százalékon áll a CBOS közvélemény-kutató legutóbbi eredményei szerint. A Holownia-párt azon van, hogy parlamenti frakciót alakítson.

Eddig a parlament három tagja csatlakozott az új párthoz, egy korábbi baloldali, egy liberális képviselőnő és egy olyan szenátor, aki szintén a KO színeiben került a törvényhozásba. Utóbbi hírre a politikai közvélemény felfigyelt. Az ellenzéknek eddig egy fős többsége volt a felsőházban. Jacek Bury szenátor azonban állítja, marad ebben a koalícióban. Holownia felemelkedése új elem, de alapjában nem változtatta meg a lengyel politikai tájképet. Az új párt a szociológusok szerint híveit az eddigi bizonytalanok és korábbi jobboldali szavazók köréből nyeri. A „régi ellenzék” ezzel együtt aggódik és Holowniát politikai vadorzással vádolják.

Lengyelországban a közhangulat és a társadalomnak a politikához való viszonya olyan, akár a többi európai országban, azaz pocsék. Az emberek egyre nehezebben viselik a járvány miatti korlátozásokat, százezrek egzisztenciája omlott össze. A kormány pedig inkompetens módon kezeli a vészhelyzetet, s kommunikál a társadalommal. A lengyeleket is aggasztja a védőoltás-kampány elhúzódása, s a vele kapcsolatos ködösítés. A varsói hatóságok nem lengették be a kínai-orosz vakcinációt Brüsszel zsarolására.

A Covid-fáradtság uralta el a közhangulatot, s a jobboldali kormánykoalíció képtelen ezzel bármit is kezdeni. A napokban ugyan nagyszabású helyreállítási terv vázlatával állt elő a miniszterelnök, amely szerinte gyors növekedési pályára állítja Lengyelországot, amint vége a világjárványnak. A megkérdezett elemzők szkeptikusan tekintenek Mateusz Morawiecki „lengyel New Deal-jének” tervére. Van, aki szerint Morawiecki a vesztét érzi, tudja, hogy a kormánypárt, a Jog és Igazságosság, a PiS politikusainak többsége meg akar szabadulni tőle, s a pártelnök Jaroslaw Kaczynskinek is új káderfejlesztési elképzései vannak.

A jobboldali-nacionalista pártnak egyébként az egyik fő baja maga a pártelnök. A társadalomban egyre nagyobb az elutasítottsága, azoknak sincs szükségük a „haza idősödő megmentőjére”, akik egyébként osztják ultrakonzervatív nézeteit. Kaczynskinak ráadásul nincsenek eszméi a jelen bonyolult helyzetre, s amit elővett, az csak rontotta az ország és pártja helyzetét. Ilyen elsősorban az eddig is Európában a legszigorúbban szabályozott abortusz további korlátozása. Jól időzített alkotmánybírósági döntéssel megtiltották, hogy a nők elvetethessék életképtelen, súlyosan sérült magzatukat.

A kezdeményezés kormánypárti képviselők csoportjától indult ki. Jól időzítve, nyilvánvalóan pártelnöki engedéllyel nyújtották be, s a PiS által odarakott alkotmánybírók megszavazták. A járványügyi tilalommal dacolva tízezrek mentek az utcára legutóbb, már januárban, amikor az írásos ítéletet az AB kiadta. Ez befejezetlen ügy, nők és családok millióit érinti, s a társadalom jó része nem tér napirendre felette.

Kaczynski súlyos politikai hibája volt továbbá az a duett, amelyet az EU költségvetése kapcsán adtak elő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A jogállamisági klauzula érvényesítése elleni harc „függetlenség vagy halál” jelszóval nem jött be a többségnek. A lengyelek, még a PiS-szavazók is nagyra tartják az EU-tagságot, s megfélemlítette őket az esetleges polexit.

Láthatón nem javította a kormánypárt megítélését az utóbbi időben szorgalmazott emlékezetpolitikai offenzíva sem. A kormány bel- és külföldön terjesztené történelempolitikáját, amelynek fő eleme az, hogy távolítsanak el minden olyan utalást, amely lengyelek vagy lengyel intézmények korábbi antiszemitizmusára, zsidóellenes akciókban való részvételére utal. Varsóban bepereltek két történészt a könyvükben leírt események miatt, s közben külföldön létesítenek új központokat, ahol a retusált történelmet terjesztenék.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!