Ónody-Molnár Dóra A kormánypropaganda támadásának anatómiája

Ma még nem tudhatjuk, hogy a kormánypropaganda szintet lépett-e a vélt ellenfeleinek lejáratásához, megfélemlítéséhez felhasznált eszközökben, de az biztos, hogy amit Krekó Péterrel, a Political Capital elemzőjével műveltek a kormánypárt propagandistái és képviselői, az még a NER történetében is újdonságnak számít.

Azt, hogy mennyire nem volt még ilyen típusú, egy embert célzó uszításra példa, jól jelzi, hogy egymást követően több sajtóorgánum – köztük lapunk is – és magánember fejezi ki szolidaritását az elemző mellett. Az aHang aktivistái pedig petíciót indítottak, mert úgy látják, „Magyarországon egyre általánosabbá válik, hogy a kormányzati médiában kritikus független gondolkodókat véleményük miatt hamis vádakkal bélyegeznek meg, tesznek közellenséggé, kisgyerekes családokat tesznek durva mocskolódás áldozatává”. Szerintük csak idő kérdése, hogy a hatalom által szított gyűlölet mikor csap át az ellenséggé tett emberek elleni fizikai erőszakba, és az ez által okozott szenvedésért teljes egészében a kormányzatot és a propagandagépezetet terheli a felelősség. Néhány napon belül több mint tízezren írták alá a petíciót, hogy így tiltakozzanak a „hatalom által gerjesztett, szabad gondolkodók ellen irányuló online-lincselés ellen”.

De hogyan is épült fel a támadás? Honnan indult? Voltak-e olyan szereplői a lincselésnek, akiknek kulcsszerep jutott? Krekó Péterrel próbáltuk megfejteni, kirajzolódik-e valami tudatos stratégia a kormánypárt uszítása mögött.

 – Az korábban is látszott, hogy a kormány szeret olyanokat megtámadni, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy visszaüssenek, nem politikusok, nincsenek ott a csatatéren, de a narratívájukat veszélyesnek tartják, mert azt gondolják róluk, hogy befolyásosak. Ez a mostani agyrém a Magyar Nemzetből indult. A lap egy általam nem ismert munkatársa, Bácskai Balázs írt egy cikket „Oltásellenességre játszhat a baloldal” címmel, amelyben egy, a Politiconak adott nyilatkozatomat ferdítette el. Amikor elolvastam, megdöbbentem. Nem tudom, hogy a tartalma ennek az újságírónak az agyszüleménye volt-e, vagy megrendelésre írta. Mindenesetre ezzel kezdődött – idézi fel Krekó Péter a támadás első elemét. (Az elemző az angol nyelvű, Politico című lapnak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány hónapokon át az orosz és a kínai vakcinák beszerzését hirdette azt mondta: „az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve”.) – Ebben a nyilatkozatban szó nem szóltam az ellenzékről. Teljesen abszurd állítások voltak a Magyar Nemzet írásában. És nem hiszem, hogy azért, mert a szerzője ne tudott volna eléggé angolul. Kellett egy cikket írni arról, hogy én gonosz vagyok és a baloldal is gonosz. Azt követően, hogy megjelent ez az abszurd állítást tartalmazó szöveg, megszólalt Bayer Zsolt, aki publicisztikájával a Magyar Nemzet cikkét úgymond megemelte, és morális műpánikot keltve „az elmúlt évtizedek legnagyobb gazemberségének” nevezte a nyilatkozatomat. (Bayer petíciót is indított „a baloldal oltásellenes kampánya” miatt – a szerk.) Írása spontánnak tűnik, de valójában Bayer is egy parancsot teljesítő fogaskereke a rendszernek – mondja Krekó Péter, hozzátéve: Bayer írása után a Fidesz médiabirodalmában több száz megjelenés és egymillió említés szólt a kiforgatott nyilatkozatról.

Amikor elemezzük, tudjuk, hogy óriási ez a médiahatalom, de amikor ebből a birodalomból mindenhonnan érkeznek a támadások feléd, akkor szembesülsz csak igazán a méretével. Mindenhonnan ugyanazok a szavak ömlenek. Kemény élmény – fűzi hozzá. Krekó szerint tetten érhető az őt ért támadásban az a szándék is, hogy a Fidesz törekedett a téma napirenden tartására, hogy minden napra jusson valami hír ezzel kapcsolatban.

Nem az első hazugság

Tavaly év végén Krekó Péter jogerősen személyiségi jogi pert nyert egy Kiszelly Zoltán által írt cikk miatt, a Figyelővel, az Origóval és a 888.hu-val szemben. Ezek a Fidesz-közeli sajtótermékek – Kiszelly cikkét felhasználva – azt a téves képzetet keltették, mintha Krekó Péternek titkosszolgálati kapcsolatai lennének, és részese lenne egy brit pszichológiai hadviselési akciónak.

Ennél a pontnál szállnak be a politikusok. Elsőként Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára akarta fokozni a hangulatot az elemző ellen egy Facebook-posztban. – Az őrület újévkor megpihent kicsit, hogy aztán újult erővel tombolhasson. A támadás egyik leggusztustalanabb eleme az volt, amikor a közszolgálati Kossuth Rádión két, gerinccel nem rendelkező „kolléga”, Mráz Ágoston Sámuel és Békés Márton forgatták ki a nyilatkozatomat. Ez volt az előzenekara annak a miniszterelnöki interjúnak, amelyben Orbán Viktor azt mondta: „A gonoszságnak sincsenek határai, nemcsak a fantáziánknak. Ennél gonoszabb mondatot azért ritkán hall az ember.” Vagyis egy politikai elemző adott egy nyilatkozatot, ami meg sem jelent a magyar nyilvánosságban egészen addig, amíg a Fidesz azt be nem hozta. Majd egészen odáig fokozódik az őrület, hogy Orbán Viktor kommentálja a kiforgatott nyilatkozatomat a szokásos rádióinterjújában. Ez annyira abszurd! Kit érdekel, mi jelenik meg a Politicóban egy egészségügyi válság kellős közepén? Amikor tragikusan alacsony szinten van a vakcináció? Mert nem szabad elfelejteni, hogy ez a kontextus. Van egy fabrikált, kreált történet, és van a kontextus. Pótcselekvésre van szükség, amikor a rendes cselekvésnek lenne tere és ideje – magyaráz az elemző, megjegyezve azt is, hogy az a kommunikációs üzenet, amely szerint a Pfizer tulajdonképpen magyar vakcina, erősítené az oltással szembeni bizalmat, amit aláásott az orosz és kínai vakcinákról szóló számtalan, korábbi kormányzati nyilatkozat.

Krekó Péter szerint a durva támadás mögött személyes elemek is lehetnek. – Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára többször nekem jött már, amikor a nemzetközi sajtónak nyilatkoztam – mondja. Érdekességként emeli ki, hogy a teljes fideszes médiabirodalmon végig söprő támadásban az MTI-nek már alig jutott szerep. – A miniszterelnöki interjú rám vonatkozó része be sem került be az MTI összefoglalójába. Az egészről én magam is úgy értesültem, hogy egy ismerősöm meghallgatta a teljes rádióinterjút és felhívott. Pedig, ha elhangzik egy ilyen mondat Orbántól, akkor az lenne a logikus folytatása a médiacirkusznak, hogy az MTI beemelje a rólam szóló részt is az összefoglalójába. De már nincs szükség az MTI-re ahhoz, hogy multiplikálódjon egy központilag fontosnak tartott hír – mutat rá. – Január elején a Politico is kiadott egy közleményt, hogy a nyilatkozatomat egyértelműen félremagyarázza a kormánymédia, hiszen nem azt mondtam, mint amit a kormánysajtó állít. Sem az MTI, sem a közszolgálati televízió, sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet nem hozta le ezt a közleményt. Ilyen szinten nézi le az olvasóit, nézőit a propagandasajtó, azaz így nézi le Fidesz a választóit. Arra már nem tartják érdemesnek őket, hogy ha megjelenik egy ilyen közlemény, azzal megismertessék a közönségüket. A nemzeti oldal szép szavai mögött ez a lenézés van – mondja.

És az egyre abszurdabb, ám a célkeresztben lévőnek annál kegyetlenebb online-lincselésnek még mindig nincs vége: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán buzdít arra, hogy a Bayer által indított petíciót minél többen írják alá. Menczer Tamás külügyi államtitkár egyenes úgy fogalmazott az ATV-ben, hogy Krekó Péter „a magyar honfitársak egészségének elvesztésére és az ő kárukra játszik”. A közszolgálati Híradóban rendszeresen megszólalnak az Alapjogokért Központ munkatársai és egyéb „szakértők”, hogy az eredeti Magyar Nemzet-hírt a nyilvánosságban tartsák. És a politikai megrendelést leginkább leleplező egyik momentum, hogy Krekó Pétert a propagandisták egyszer sem keresték meg. Bár napok óta csócsálják a témát a közszolgálati médiában, egyszer sem hívták az elemzőt onnan. Ahogy a Magyar Nemzettől sem keresték. – Egyedül a Hír TV Híradója kért egy nyilatkozatot, amelyre igent mondtam azzal a feltétellel, hogy csak élőben adom, mert azt nem szeretném, ha összevissza megvágnák. Azóta sem kerestek – fűzi hozzá. Az igazsághoz tartozik, hogy egy kormánypárti médiumban, a Pesti TV-ben volt annyi bátorság, hogy behívják Krekót, ahol elismerték: szavait félreértelmezte a botrányt kirobbantó Magyar Nemzet.

Krekó Péter szerint ebben az egészben az is végtelenül szomorú, hogy a lakosság egy részének vakcinaellenessége, a koronavírussal kapcsolatos dezinfornációk mind-mind olyan témák, amelyek mentén meg lehetne teremteni a nemzeti egységet. Krekó Péter emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor szeptemberben úgy nyilatkozott: „a védekezés sikerét most a megmentett életek számában mérjük”. Ezzel egy érzékeny pontot nyitott meg a miniszterelnök, ezért van szüksége a Fidesznek azt bizonygatnia, hogy az ellenzék „gonosz”, a „vírus pártján áll”.

Krekó Péter iránt ugyanakkor egyre többen fejezik ki szolidaritásukat.

Ez a sok támogatás segített feldolgozni ezt a disztópikus, sötét történetet – mondja. Az elemző szerint Bayer Zsolt publicisztikája és az általa indított petíció volt az a két elem a támadásban, ami az indulatok sűrítésében a legfőbb szerepet játszotta. – A durva és minősítő szavaknak hatásuk van – mondja, hozzátéve: ő és a családja is több halálos fenyegetést kapott. Emiatt is indított Krekó Péter pereket indított a kormányzati irányítású újságok ellen, illetve személyiségi jogi pert a cikkek szerzői, köztük Bayer Zsolt ellen.

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is többször került már kormánytámadás célkeresztjébe. Az egyik ilyen online-lincselés a kormány „sorosozó” kampányának keretében történt 2018 tavaszán, amikor a kormánypárt propagandistái listázták azokat a civileket, akiket ellenségnek tartottak. A Figyelőben „A spekuláns emberei” címmel közölt listát rögtön átvette a Fidesz médiabirodalma. (Azóta a bíróság elmarasztalta ezért a Figyelő kiadóját.)

Léderer egyetért azzal, hogy ilyen támadásokat azok ellen indítanak, akiknek kevés eszközük van megvédeni magukat.

– Az egyik ilyen eszköz a nyilvánosság ereje. Amikor az ember szolidaritással találkozik, mint amilyen például most Krekó Péterrel kapcsolatban is kibontakozott, az nem csak elviselni segít a támadást, hanem azt is jelzi, hogy a lincselések nem részei a közmegegyezésnek. Sokat jelent, ha ilyenkor a támogatói közeg megszólal – mondja Léderer, aki felidézi, hogy a listázás része volt a Fidesz kommunikációját akkoriban meghatározó sorosozó kampánynak.

– Mi, akik társadalmi, jogvédelmi ügyekkel foglalkozunk, régóta ki vagyunk téve a kormány ilyen jellegű támadásainak. Egy ideje be kell kalkulálnunk, hogy a munkánk ezzel is jár. De az, hogy a családomnak ehhez köze legyen, már nem része ennek a kalkulációnak – mondja. Léderer András szerint az ő ügyük annyiban eltérő Krekóétól, hogy a Helsinkit és más civilszervezeteket már régóta összemossák a kormány kampányüzeneteivel, a sorosozással, az illegális bevándorlással. – Minden hétre jut egy durva állítás a civilekről a propagandában. De általában, amikor „ellenséges” civilszervezetekről beszél egy politikus, nem arcok ugranak be. Az, hogy Krekó Pétert most így, személyesen kiemelték, valami új – mutat rá, hozzátéve: a gyűlöletre uszító kampányok legfőbb kérdése az, megtörténhet-e, hogy valakinek tényleg nekimenjenek fizikailag is. – Az, hogy ez eddig nem történt meg, nem a kormánypropagandán múlt. Épp néhány napja láttuk, mi történt Washingtonban, amikor a folyamatosan heccelt emberek cselekvésre szánják el magukat. Nem tudhatjuk, hogy Magyarországon az a háborús retorika, amit a Fidesz folytat, mikor vált ki tényleges cselekvést a felhecceltekből – mondja. 

 

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.