A magyarok kétharmada szerint a férfiaknak jár a vezető szerep a családban

Lakner Zoltán | 2022.10.28. 10:06

Címkék:

kutatás

Olvasási idő kb. 8 perc

Meglepőnek tűnhet, milyen széles a magyar társadalomban a baloldali gazdaságpolitika híveinek köre, de a Policy Solutions kutatási adataiból az is kiderül, hogy ez inkább jelenti az állami elosztás iránti igényt, mintsem a szolidáris társadalompolitika iránti vonzalmat. A szegények és a munkanélküliek iránti együttérzés csökkent az egymást érő válságok évei alatt, közben viszont az is látszik, hogy a kormányzati homofób kampányok nem tudták átgyúrni a közgondolkodást.

Négy évvel ezelőtti kutatásukat ismételték meg a Policy Solutions munkatársai, Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Varga Attila a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának támogatásával. Az ezerfős reprezentatív mintavételt a Závecz Research végezte a parlamenti választást követően, április végén-május elején. A kutatás során 28 kérdés megválaszolása alapján a kutatók helyezték el a válaszadókat a különböző kategóriák szerint.

Így született meg az az eredmény, miszerint a lakosság 32 százaléka baloldali-progresszív, 29 százaléka baloldali az állami elosztást illetően, de konzervatív a családi értékek vagy a kisebbségek elfogadása terén. Az emberek 8 százaléka progresszív-jobboldali (azaz piacpárti és az értékek terén nyitott, talán azt mondhatnánk, hogy klasszikus liberális), 10 százalék konzervatív-jobboldali, 12 százalék pedig centrista, ők se ide, se oda nem húznak, rendre középtájra helyezik magukat (a többiek egyik fenti kategóriába sem voltak besorolhatók).

E számokból is látszik, hogy amit az emberek a bal- és jobboldaliságról, a haladó és konzervatív értékekről gondolnak, az egyáltalán nem feleltethető meg a hazai politikai leosztásnak. Ez úgy lehetséges, hogy a Fidesz-szavazótábor egyötöde is progresszív-baloldali típusú válaszokat adott a kutatási kérdésekre, azaz teljesen máshogy „kellene” viselkednie a pártválasztás terén, mégis a Fideszre szavaz. Ennek alapján egyértelmű, hogy a párthovatartozást az értékeken kívül számos egyéb tényező is meghatározza. Például akár az, mennyire tölti be egy-egy politikai oldal a politikai vezetéssel kapcsolatban megfogalmazódó társadalmi elvárást. A szóban forgó kutatásból kiderül az is, hogy 2018-hoz képest mostanra jelentősen többen vannak, a megkérdezettek 59 százaléka, akik szerint a gyors döntés fontosabb a széles körű egyeztetésnél.

Úgy tűnik, a krízisek évei a határozott, keménykezű vezetés iránti igényt erősítették, és ez az igény akár felül is írhatta az értékrendeket.

A teljes kép azonban még ennél is jóval összetettebb. Szabó Andrea és Enyedi Zsolt nyáron, a Telexen megjelent részletes elemzéséből tudjuk, hogy a 2022-es választáson a döntés meghatározó dimenziója a gazdasági szavazás volt. Ebben döntő szerepet játszottak az államtól kapott vagy remélt előnyök. A választási osztogatás megerősítette a 2020 előtti konjunktúra életszínvonal terén jelentkező előnyeit, és a javak elosztásában aktívan fellépő állam iránti elvárást is visszaigazolta. A magyar társadalom nagy része ebben az értelmezésben, az állam aktív gazdasági, elosztási szerepét illetően baloldali. A Fidesz egyik döntő sikere volt, amikor az állam által szolgáltatott biztonság szavatolójának szerepéből kilökte az MSZP-t a 2006-2010 közötti ciklus idején.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Nőtt vagy csökkent négy év alatt a szolidaritás a magyar társadalom tagjai között?

Milyen következtetés vonható le ezekből az adatokból?

Melyik kisebbség irányába nem csökkent a többség toleranciája?

Hogyan változott a romálhoz való viszony?

Mit gondol a magyar lakosság a férfi-női szerepekről?

Mekkora a főváros és a vidék ellentéte?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés