Választások Magyarországon 8.

A nincs választás a jó választás

Révész Sándor | 2021.07.18. 07:13

Olvasási idő kb. 15 perc

Bethlen István nehéz örökséget hagyott utódjára. A gazdasági válság által megviselt, hatalmas államadósság terheit nyögő, tömeges munkanélküliséggel, mélyülő tömegnyomorral küszködő ország szekerét Károlyi Gyula grófnak, Károlyi Mihály unokatestvérének kellett volna kihúznia a kátyúból. Sok kedve nem volt hozzá, de megpróbálta. Nagy takarékossági programmal állt elő. Azzal kezdte, hogy jelentősen csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, a közhivatalnokokét, a vasutasokét, a csendőrökét, mindenkiét. A kormánytagoktól is elvette az állami gépkocsik használatának a jogát, maga is gyalog járt fel Pestről a budai várba. A munkások és tisztviselők kereseti adóját 50 százalékkal felemelte. Csökkentette az amúgy is csekély szociális juttatásokat és a nyugdíjakat.

A gyalogjáró gróf pillanatok alatt megutáltatta magát az egész országgal.

Természetesen megszaporodtak és egyre hevesebbek lettek a tüntetések, sztrájkok, aktívabbak a szakszervezetek, a szociáldemokraták és a kommunisták.

Megszorítás és represszió együtt járt. Betiltottak gyűléseket, tüntetéseket, megmozdulásokat, egymást követték a letartóztatási hullámok, egy időre még a Népszavát is betiltották. Matuska Szilveszter éppen jókor robbantotta fel a biatorbágyi hidat, hogy be lehessen vezetni a statáriumot, és annak keretében koncepciós perben halálra ítéltek és a széleskörű nemzetközi tiltakozás ellenére kivégeztek két kommunistát, Sallai Imrét és Fürst Sándort.

A kormánytábor bomlásnak indult. A Keresztény Párt ellenzékbe vonult, az Egységes Pártba integrált szélsőjobboldali fajvédők egy része is távozott, Meskó Zoltánnal az élükön, aki megalakította az első magyarországi náci pártot. A döntő azonban az volt, hogy miután a mezőgazdaságot a világpiaci árzuhanás szörnyű helyzetbe hozta, az ipari és az agrárérdekek képviselőit nem lehetett többé összetartani. Az agráriusok fellázadtak a kormánypárt vezetése ellen, a párt kicsúszott a kormány mögül, Károlyinak alig több mint egy éves dicstelen és kedvetlen miniszterelnökösködés után le kellett mondania.

És 1932 őszén jött Gömbös Gyula, akitől a kormányzó többek között az agráriusok megnyerését remélte. Gömbös a fajvédők vezéreként már a forradalmak után is a katonai diktatúra bevezetését helyeselte volna. Aztán megtalálta a helyét és felépítette a kormányzati karrierjét a konzervatív bethleni kormánypártban, de most esélyt láthatott és kaphatott arra, hogy a nagy kormánypártot átformálja egypárti diktatúrát gyakorló állampárttá.

Előállt egy nagy reformprogrammal, a 95 pontos Nemzeti Munkatervvel. Ez kifejezeten agrárius program volt, a mezőgazdaság érdekeit helyezte előtérbe, az agrárolló szűkítését ígérte, továbbá a kisegzisztenciák támogatását, a nagytőke, a nagybirtok korlátozását. Erőteljesen beavatkozó, etatista gazdaságpolitikát hirdetett, egységes, központilag vezérelt külkereskedelemmel. Új korszakot ígért, amelyben a húszas években konszolidált, konzervatív világot felszámolják annak életképtelenné vált intézményeivel együtt.

Meghirdette minden emberi és politikai jog, minden részérdek alárendelését az egységes nemzeti érdeknek, az egységes magyar világnézet érvényesítésének, a magyar faji sajátosságokon és keresztény erkölcsön alapuló nemzeti kultúrának.

Ezzel a programmal igyekezett összefogni mindenkit, akit az agrárválság és az agrárnyomor érintett, mindenkit, aki a Bethlen által restaurált avítt rendszer felszámolását pártolta. Ezeket az erőket remélte egyesíteni a kormánypárt szervezeti erejével. A kormánypártot rögvest át is keresztelte a Nemzeti Egység Pártjának (NEP), jelezve, hogy a pártjához való viszony egyenlő a nemzethez való viszonnyal.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés