A járvány miatt azokban a szektorokban, ahol sok nő dolgozik, így az ápolásban, a gondoskodásban és az oktatásban, megnövekedtek a munkaterhek. Ugyanakkor a munkanélküliség is rendkívüli mértékben sújtotta őket, hiszen a válság miatt megroppant ágazatokban rengeteg nő dolgozott. Az Európai Parlament (EP) különleges sajtóeseménnyel készült a nemzetközi nőnap alkalmából. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv keretében Magyarországra ömlő hatalmas pénzmennyiség elköltésénél érvényesülnek-e a nők szempontjai.
Rendhagyó nőnappal készült az EP, amely a különleges eseménnyel azokra akarja felhívni a figyelmet, akik a Covid elleni küzdelemben tevékenykednek, például a kutatásban, a vakcinafejlesztésben vagy az egészségügyi szektorban ápolóként, szociális munkásként, orvosként.
– Az elmúlt évben a nemzetközi nőnapon el sem tudtuk képzelni, hogy a nőknek milyen kihívásokkal kell majd megküzdeniük, a Covid a világot a feje tetejére állította. Ki gondolta volna, hogy a gyerekeknek otthonról kell tanulniuk és a szülőknek tanítani őket? Ez a válság egy női válság. Az élelmiszerboltban dolgozók, a tanárok, az orvosok, az ápolók 75 százaléka nő, s ők végzik a feladatok nagy részét. A nők már a Covid-válság előtt is rengeteg nem fizetett munkát végeztek, ami a járványt követően sokkal több lett – ezzel indította nyitóbeszédét Evelyn Regner, az EP Esélyegyenlőségi szakbizottságának elnöke, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége elnevezésű képviselőcsoport tagja. Regner kiemelte, hogy a válság a nők és férfiak fizetése között már meglévő különbségeket tovább növelte, miközben a nők egyre nagyobb számban váltak családfenntartókká. – A nők 14, 1 százalékkal kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégáik. Ennek a különbségnek a kétharmada a sztereotípiák miatt alakult ki – mutatott rá.
ű Fotó: MTI/Balogh Zoltán
E ponton érdemes hozzátenni: a magyar adat az uniós átlagnál kedvezőbb, az Eurostat szerint ugyanis 11,2 százalék.
Alulreprezentáltak
Magyarországon a nagyvállalati szektorban különböző típusú bértarifa-rendszereket alkalmaztak, ami nehezebben teszi lehetővé a fizetések szóródását, hiszen a munkaköri leírásuk szerint kapják a munkavállalók a fizetésüket. A bérkülönbség Magyarországon más mintázatot mutat: a nők a leginkább alulfizetett területen csoportosulnak, az ápolási, gondoskodási területen, a szociális szférában, a kereskedelem rosszabbul fizetett szektoraiban, az oktatásban és az egyszerű, adminisztrációs munkakörökben. Annak fényében pedig, hogy a nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké, 11,2 százaléknyi kereseti különbség nem is olyan kicsi.
A munkaerőpiaci jellemzők közé tartozik, hogy minél feljebb nézünk a hierarchiában, annál kevesebb nőt találunk. És ez igaz az olyan ágazatokra is, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak. A kórházigazgatók között elvétve találni nőket, a Nemzeti Pedagógus Kar tízfős elnökségéből mindössze 3 nő. Ha az összesített adatokra nézünk rá, azt látjuk, a vezető pozíciók nagyságrendileg 40 százalékát töltik be nők, de ez a szám árnyaltabb, ha közelebbről megnézzük. Minél nagyobb egy cég, a nők vezetésben betöltött aránya annál kisebb, ráadásul az is megfigyelhető, hogy ha el is jutnak a legfelsőbb vezetői szintekre, ott leginkább a kommunikációs, illetve a humán erőforrással kapcsolatos területeken tudnak érvényesülni. A hazai nagyvállalati szektor maga a macsó világ. Az OTP Bank felső vezetésében egy nő sincs (az igazgatóságnak 6 belső és 7 külső tagja van). A MOL-csoport tízfős igazgatósága is csupa férfi. A Richter Gedeon Nyrt. tízfős igazgatóságnak két női tagja van. Az MVM nyolcfős menedzsmentjének egy női tagja van, igaz, a hétfős igazgatóságba viszont befért két nő. A Videoton Holding Zrt. Igazgatósága három férfi tagból áll.
– Nem várhatunk még száz évet, amíg ezeket a szakadékokat sikerül megszüntetni, most kell fellépnünk – jelentette ki Evelyn Regner, aki arra is rámutatott: a nők vitték a Covid-járvány miatt megnövekedett terhek nagy részét, mégis őket sújtja nagyobb mértékben a munkanélküliség. – A Covid miatt munkanélkülivé váltak 90 százaléka nő – ismertette a sokkoló adatot.
A Covid azonban nemcsak a nők gazdasági kiszolgáltatottságát növelte. A karantén, a bezártság következtében a nők elleni erőszak is súlyos mértékben növekedett. Már a válság előtt is minden ötödik nőt ért valamilyen formában erőszak, az esetszámok a válság alatt 30 százalékkal növekedtek. Az egyik legveszélyesebb hely ugyanis a saját otthonuk. Evelyn Regner kritikusan szólt arról, hogy Magyarország és Lengyelország kilépett a nők elleni erőszak hatékony visszaszorítását célzó, az EU által is aláírt Isztambuli Egyezményből. Az EP az Európai Bírósághoz fordult, hogy megtudja, az Unió ratifikálhatja-e az egyezményt annak ellenére is, hogy egyes tagállamok azt nem írták alá. A portugál elnökség láthatóan nagyon aktív e téren, és nyomást helyez az uniós döntéshozóira.
Ennek kapcsán Evelyn Regner megjegyezte: a meglévő egyenlőtlenségek tovább fognak nőni, ha nem cselekszünk. – A nőket meg kell hallgatni, figyelembe kell venni a véleményüket. Az összes közpolitikai területen szükség van arra, hogy a nemek esélyegyenlőségi szempontjait a döntéshozók figyelembe vegyék. A költségvetés felét kifejezetten a nőkre kell fordítani. Amit ebből a válságból megtanultunk, azt arra kell használni, hogy egészségesebb és egyenlőbb társadalom irányába lépjünk el – jelentette ki a képviselő, aki e ponton ért el mondandója egyik leglényegesebb részéhez. A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői megállapodtak egy helyreállítási tervben, amelynek segítségével Európa kilábalhat a válságból. E terv része egy 800 milliárd eurós, úgynevezett NextGenerationEU nevű alap, amelyet az Unió közös, hosszútávú hitelfelvétellel teremt elő. Ebből a tagországok úgy 415 milliárd eurónyi, vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 milliárd euró hitelt kaphatnak. Ezen belül Magyarország közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kap és 10 milliárd euró kedvezményes hitelre van lehetősége. Ez óriási összeg.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
Spielberg 1993-as filmje óta világszerte ismerik Oskar Schindler embermentő tetteit. De mit tudunk John Rabe német állampolgárról, aki 1937 végén több mint kétszázezer kínai életét mentette meg Nankingban a japánoktól? Mind a ketten a náci párt tagjai voltak.
A Közel-Kelet viszonyait évtizedeken át az arab-izraeli szembenállás témája uralta. Ez már jó ideje nem világpolitikai kérdés. Május 22-re választást írtak ki, tehát ismét több szó esik a palesztin nép megoldatlan helyzetéről.
Egy éven belül a negyedik jelentős gazdasági tőkeinjekció kerül az amerikai kongresszusa elé. Joe Biden infrastruktúrafejlesztési terve már rendszerszintű problémákat céloz meg.
Elsőként a Momentum hozta nyilvánosságra pár héttel ezelőtt az előválasztási programját, most az MSZP is megtette ugyanezt: szinte bizonyos, hogy az ellenzéki szövetség hat pártjának bizonyos alapkérdésekben nem lesz nehéz dűlőre jutniuk, de vannak olyan markáns programpontok, amelyek esetén akár éles viták is várhatók.
Magyarország, miután az átoltottak száma elérte a 2,5 milliót, megkezdte a fokozatos újranyitást. Orbán Viktor miniszterelnök úgy kalkulál, hogy május végére a beoltottak száma eléri a hétmilliót, vagyis gondtalan nyárnak nézünk elébe. Csupa örömteli hír. De mi van a számok mögött?
