Ónody-Molnár Dóra A nőket különösen sújtja a válság

A járvány miatt azokban a szektorokban, ahol sok nő dolgozik, így az ápolásban, a gondoskodásban és az oktatásban, megnövekedtek a munkaterhek. Ugyanakkor a munkanélküliség is rendkívüli mértékben sújtotta őket, hiszen a válság miatt megroppant ágazatokban rengeteg nő dolgozott. Az Európai Parlament (EP) különleges sajtóeseménnyel készült a nemzetközi nőnap alkalmából. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv keretében Magyarországra ömlő hatalmas pénzmennyiség elköltésénél érvényesülnek-e a nők szempontjai.

Rendhagyó nőnappal készült az EP, amely a különleges eseménnyel azokra akarja felhívni a figyelmet, akik a Covid elleni küzdelemben tevékenykednek, például a kutatásban, a vakcinafejlesztésben vagy az egészségügyi szektorban ápolóként, szociális munkásként, orvosként.

– Az elmúlt évben a nemzetközi nőnapon el sem tudtuk képzelni, hogy a nőknek milyen kihívásokkal kell majd megküzdeniük, a Covid a világot a feje tetejére állította. Ki gondolta volna, hogy a gyerekeknek otthonról kell tanulniuk és a szülőknek tanítani őket? Ez a válság egy női válság. Az élelmiszerboltban dolgozók, a tanárok, az orvosok, az ápolók 75 százaléka nő, s ők végzik a feladatok nagy részét. A nők már a Covid-válság előtt is rengeteg nem fizetett munkát végeztek, ami a járványt követően sokkal több lett – ezzel indította nyitóbeszédét Evelyn Regner, az EP Esélyegyenlőségi szakbizottságának elnöke, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége elnevezésű képviselőcsoport tagja. Regner kiemelte, hogy a válság a nők és férfiak fizetése között már meglévő különbségeket tovább növelte, miközben a nők egyre nagyobb számban váltak családfenntartókká. – A nők 14, 1 százalékkal kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégáik. Ennek a különbségnek a kétharmada a sztereotípiák miatt alakult ki – mutatott rá.

E ponton érdemes hozzátenni: a magyar adat az uniós átlagnál kedvezőbb, az Eurostat szerint ugyanis 11,2 százalék.

Alulreprezentáltak

Magyarországon a nagyvállalati szektorban különböző típusú bértarifa-rendszereket alkalmaztak, ami nehezebben teszi lehetővé a fizetések szóródását, hiszen a munkaköri leírásuk szerint kapják a munkavállalók a fizetésüket. A bérkülönbség Magyarországon más mintázatot mutat: a nők a leginkább alulfizetett területen csoportosulnak, az ápolási, gondoskodási területen, a szociális szférában, a kereskedelem rosszabbul fizetett szektoraiban, az oktatásban és az egyszerű, adminisztrációs munkakörökben. Annak fényében pedig, hogy a nők átlagos iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké, 11,2 százaléknyi kereseti különbség nem is olyan kicsi.

A munkaerőpiaci jellemzők közé tartozik, hogy minél feljebb nézünk a hierarchiában, annál kevesebb nőt találunk. És ez igaz az olyan ágazatokra is, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak. A kórházigazgatók között elvétve találni nőket, a Nemzeti Pedagógus Kar tízfős elnökségéből mindössze 3 nő. Ha az összesített adatokra nézünk rá, azt látjuk, a vezető pozíciók nagyságrendileg 40 százalékát töltik be nők, de ez a szám árnyaltabb, ha közelebbről megnézzük. Minél nagyobb egy cég, a nők vezetésben betöltött aránya annál kisebb, ráadásul az is megfigyelhető, hogy ha el is jutnak a legfelsőbb vezetői szintekre, ott leginkább a kommunikációs, illetve a humán erőforrással kapcsolatos területeken tudnak érvényesülni. A hazai nagyvállalati szektor maga a macsó világ. Az OTP Bank felső vezetésében egy nő sincs (az igazgatóságnak 6 belső és 7 külső tagja van). A MOL-csoport tízfős igazgatósága is csupa férfi. A Richter Gedeon Nyrt. tízfős igazgatóságnak két női tagja van. Az MVM nyolcfős menedzsmentjének egy női tagja van, igaz, a hétfős igazgatóságba viszont befért két nő. A Videoton Holding Zrt. Igazgatósága három férfi tagból áll.

– Nem várhatunk még száz évet, amíg ezeket a szakadékokat sikerül megszüntetni, most kell fellépnünk – jelentette ki Evelyn Regner, aki arra is rámutatott: a nők vitték a Covid-járvány miatt megnövekedett terhek nagy részét, mégis őket sújtja nagyobb mértékben a munkanélküliség. – A Covid miatt munkanélkülivé váltak 90 százaléka nő – ismertette a sokkoló adatot.

A Covid azonban nemcsak a nők gazdasági kiszolgáltatottságát növelte. A karantén, a bezártság következtében a nők elleni erőszak is súlyos mértékben növekedett. Már a válság előtt is minden ötödik nőt ért valamilyen formában erőszak, az esetszámok a válság alatt 30 százalékkal növekedtek. Az egyik legveszélyesebb hely ugyanis a saját otthonuk. Evelyn Regner kritikusan szólt arról, hogy Magyarország és Lengyelország kilépett a nők elleni erőszak hatékony visszaszorítását célzó, az EU által is aláírt Isztambuli Egyezményből. Az EP az Európai Bírósághoz fordult, hogy megtudja, az Unió ratifikálhatja-e az egyezményt annak ellenére is, hogy egyes tagállamok azt nem írták alá. A portugál elnökség láthatóan nagyon aktív e téren, és nyomást helyez az uniós döntéshozóira.

Ennek kapcsán Evelyn Regner megjegyezte: a meglévő egyenlőtlenségek tovább fognak nőni, ha nem cselekszünk. – A nőket meg kell hallgatni, figyelembe kell venni a véleményüket. Az összes közpolitikai területen szükség van arra, hogy a nemek esélyegyenlőségi szempontjait a döntéshozók figyelembe vegyék. A költségvetés felét kifejezetten a nőkre kell fordítani. Amit ebből a válságból megtanultunk, azt arra kell használni, hogy egészségesebb és egyenlőbb társadalom irányába lépjünk el – jelentette ki a képviselő, aki e ponton ért el mondandója egyik leglényegesebb részéhez. A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői megállapodtak egy helyreállítási tervben, amelynek segítségével Európa kilábalhat a válságból. E terv része egy 800 milliárd eurós, úgynevezett NextGenerationEU nevű alap, amelyet az Unió közös, hosszútávú hitelfelvétellel teremt elő. Ebből a tagországok úgy 415 milliárd eurónyi, vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 milliárd euró hitelt kaphatnak. Ezen belül Magyarország közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kap és 10 milliárd euró kedvezményes hitelre van lehetősége. Ez óriási összeg.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!