A parlamenti évadnyitó üzenete: nem kapnak segítséget a bajba jutottak

Lakner Zoltán | 2022.09.27. 10:46

Címkék:

energia parlament rezsi

Olvasási idő kb. 7 perc

Csak a hiányt, az inflációt és a növekedést nem sikerült eltalálnia a kormánynak, ezért a 2023-as költségvetés már azelőtt megbukott, hogy hatályba lépett volna. A kormányfő minden fogadkozását és fennhéjázását ennek tudatában érdemes hallgatni. A leghangosabban azonban az szólt Orbán hétfői parlamenti beszédében, ami kimaradt belőle: továbbra sem számíthatnak segítségre az áremelkedések miatt bajba jutók.

Amiben a magyar miniszterelnök igazán jó, hogy politikai elbeszéléssé formálja tetteit. A mese azonban mindig azért kerek, mert Orbán a számára felesleges részleteket – vagy éppen alapvető tényeket – kidobálja a sztoriból.

Az idén júniusban elfogadott jövő évi költségvetés már szeptemberre romokban hever, amiért Orbán szerint az energia-áremelkedés, a háború elhúzódása és az uniós szankciópolitika a hibás. Arra azonban nincs válasz, hogy e tényezőkkel miért nem számolt ugyanez a kormány három-négy hónappal ezelőtt. Orbán, egy más pontján a tegnapi parlamenti vitának, a bizonytalanság bekalkulálására intette az ellenzéki felszólalókat. Viszont akkor kérdés, vajon miért gondolta a kormány idén júniusban, hogy meg tudja mondani, mi lesz jövő januártól, miért nem várt inkább a tervezéssel az év végéig.

Nem szólva arról, hogy az energiaárak emelkedése valójában tavaly ilyentájt megkezdődött, merthogy Oroszország már akkor elkezdte felfelé tolni az általa nagymértékben befolyásolható európai árszabást. A gyors lefolyású háború iránti várakozás egyik fő szószólója pedig maga Orbán volt, aki most már úgy tesz, mintha sose mondott volna május 9-i dátumot a háború lezárására. Jóstehetségének e pontosságát be kell kalkulálni akkor is, amikor a 2060-ig szóló rendszerépítésről elmélkedik.

A nyugat az oka a háború elhúzódásának, a brüsszeli bürokrácia felelős a szankciókért, mindezek mögött pedig az amerikaiak serénykednek, nem is annyira a háttérben. Ezek nem a Kreml mondatai – vagy mégis? –, hanem a NATO- és EU-tag Magyarország kormányáé.

Itt azonban újabb elemek maradnak ki a sztoriból.

A háborút, ugyebár, Oroszország indította Ukrajna ellen, amely nem átall ellenállni a támadásnak. Ezt még akkor is nehéz az ukránok szemére vetni, ha a KDNP szerint Brüsszel provokálta Moszkvát. Orbán a nyugati fegyverszállítmányokat a háború elhúzódása okaiként emlegeti, de Putyin múlt héten elrendelt részleges mozgósítását nem sorolja a háború hosszabbodásának tényezői közé.

Ellopott évtized

Orbán szerint a nyugat és a hazai ellenzék a háború pártján áll – lásd még: az ellenzék a vírusnak drukkol –, ez az ára az amerikai kampánytámogatásnak. Ezzel szemben a kormány a béke híve, ezért „követel” Orbán azonnali tűzszünetet és béketárgyalást. Azt ismét nem részletezte, kinek szól ez a követelés, bár a szövegkörnyezetből az tűnt ki, hogy talán az amerikainak. Vagyis, nekik kellene leállítaniuk az ukrán ellenállást. Ebben az összefüggésben fontos lenne tudomást szerezni arról, vajon miről tárgyal Szijjártó Péter mind gyakrabban Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, elmondja-e neki, mi a magyar „követelés”?

A nyugati fegyverszállítmányok valóban meghosszabbítják a háborút, annyiban, hogy Ukrajna ellenállását erősítik. Aminek alternatívája az, és ez a magyar kormány álláspontja, hogy legyen béke és ne legyen szankció, azaz a nemzetközi közösség ismerje el, sőt jutalmazza meg az orosz támadást. Amit Orbán javasol, az előre felmentést ad minden agresszornak a világ bármely pontján.

Ezt olvashatja még a cikkben:

A szankciók működnek

Nem igaz az, hogy Európához képest Oroszország óriás

A kormány a felelős Magyarország energetikai kiszolgáltatottságáért

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés