Tóth Ákos A Pegasus-botrány, a magyar kormány súlyos megfigyelési ügye

Évek óta használják magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. Az eddig megismert célszemélyek közt vannak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletember is. A hírt a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként tette közzé. A portál szerint a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak, a kormány azonban ezt tagadja. Az ellenzék azonnali vizsgálatot követel.

Több ismert magyar közéleti személyiséget is megfigyeltek egy NSO nevű izraeli cég mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására kifejlesztett kémprogramjával. Egy kiszivárgott listán világszerte 50 ezer célszemély telefonszáma szerepel.

A Pegasus kémprogrammal távolról, észrevétlenül lehet behatolni a kiválasztott iPhone-okba vagy Androidon futó eszközökbe egy kiskapun keresztül, amelyről – állítják a hozzáértők – a gyártók és a mobiltelefonok szoftvereinek a fejlesztői sem tudnak. Ez a kémprogram képes üzeneteket, fotókat és e-maileket továbbítani a célszemély mobiltelefonjáról, de beszélgetéseket is lehet rögzíteni vele, és a mikrofont is aktiválni, ha kell. A kémprogram képes hozzáférni a felhőszolgáltatásokban, többek között az Amazon, az Apple, a Facebook, a Google és a Microsoft szerverein tárolt fájlokhoz is – közölte a The Financial Times. Vagyis az, aki ezt a programot használja, nem egyszerűen csak megfigyeli a célszemélyt, hanem képes az élete fölött átvenni az irányítást, nem túlzás azt állítani, hogy ha kell, egyetlen pillanat alatt romba is dönteni azt.

Jelenleg több mint 300 magyarországi célszemélyről tudni, a Direkt36 szerint szerepel köztük egy ellenzéki városvezető (Gémesi György), négy újságíró – köztük a Direkt36 két munkatársa –, egy fotós, aki együtt dolgozott egy amerikai újságíróval a Kreml-közeli orosz pénzintézet, a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelyéről szóló cikken, a milliárdos vállalkozó, Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Chikán Attila közgazdászprofesszor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere – ő valószínűleg akkor lett célszemély, amikor a 2018-as választások után Varga Zoltán vendége volt egy a médiavállalkozó otthonában rendezett vacsorán –, a G-napig Orbán Viktor legfőbb szövetségesének számító Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnok fia, valamint a CEU egykori diákja, Adrien Beauduin, akit egy 2018-as kormányellenes tüntetésen vettek őrizetbe. Az ő érintettségük lényegében bizonyítható: az Amnesty International munkatársai némelyikük telefonját átvizsgálta, és megtalálta a Pegasus nyomait.

A hírhez tudni kell azt is, hogy az NSO a Pegasust csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak, a terméket pedig hivatalosan csak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel gyanúsított személyek megfigyelésére használják. A magyar kormány nem lehet túl büszke: Mexikó, Azerbajdzsán, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, India, Kazahsztán, Marokkó, Mexikó, Ruanda, Szaúd-Arábia és Togo társaságában szerezte be a Pegasust. A botrány leleplezéséhez egy nemzetközi újságírói együttműködés vezetett, amelyben a Direkt36 mellett részt vettek mások mellett a Washington Post, a The Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde munkatársai is.

Az NSO határozottan állítja, hogy ők csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat.

A cég most mindenesetre távolítani próbálja magától a történteket, és olyan cáfolatot adott ki, amely inkább minősíthető enyhe tagadásnak: közölték, hogy rágalmazási pert fontolgatnak a botrányt kirobbantó újságírói csapat ellen. Álláspontjuk szerint – idézzük – tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel az oknyomozás. A vállalat szerint „komoly kétségek” merülnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban, szerintük az információknak nincs ténybeli alapjuk és messze vannak a valóságtól. A cég külön hangsúlyozta, hogy a technológiájuknak semmi köze nincs a szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásához – a szaúdi monarchiát bíráló újságírót tavaly októberben gyilkolták meg az isztambuli főkonzulátuson, ahová a török menyasszonyával tervezett házasságkötéséhez szükséges iratokért ment. Az isztambuli főügyészség szerint Hasogdzsit előre kitervelt módon azonnal megfojtották, mihelyst belépett a külképviselet épületébe, holttestét a gyilkosságot követően feldarabolták, majd megsemmisítették.

Az NSO közleményében hangsúlyozták ugyanakkor – és ez utal arra, hogy az NSO valójában elhárítani próbálja a felelősséget –, hogy a cég nem üzemelteti a rendszert, így nem is láthatja az adatokat. Egyébként nem csoda, hogy az NSO-t érzékenyen érinti, hogy a nevét összefüggésbe hozták a szaúdi újságíró erőszakos halálával: a cég ellen Izraelben és Cipruson is bírósági eljárás zajlik. A vád szerint felelősség terheli azokért a visszaélésekért, amelyeket az elnyomó rezsimek követtek el a termék alkalmazása során.

Az NSO-nak az az állítása, hogy ők csak kormányoknak és állami szerveknek adtak el a kémprogramból, nem jön jól a tagadásban lévő Orbán-kormánynak. A Direkt36 cikke szerint számos információ mutatja azt, hogy Magyarországon az után jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. A portál emlékeztet arra, hogy 2017 júliusában az azóta megbukott Benjámin Netanjahu személyesen járt Budapesten, s a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral közösen egy magyar–izraeli üzleti fórumot is megnyitott, ahol a kiberbiztonság is téma volt. Netanjahu itt arról beszélt, hogy a piac működésébe ő nem szokott beleszólni, kivéve a kiberbiztonságot. Fél évvel később, 2018. februárjában Izraelben Czukor József egykori hírszerzőtiszt, Orbán Viktor egyik bizalmi embere személyesen tárgyalt Netanjahuval – Czukor az év októberétől az Információs Hiavatal vezetője lett, ahonnan 2020-ban távozott Svájc nagyköveti tisztségébe –, majd külön egyeztetett Meir Ben-Shabbattal, az izraeli nemzetbiztonsági tanács akkori fejével, Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadójával, mégpedig „terrorellenes együttműködésről, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítéséről”.

Az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottság azonnali összehívását kezdeményezte az ügyben, a kormány pedig a Direkt36-nak csak annyit reagált a történtekre, hogy nincs tudomása az állítólagos adatgyűjtésről. Hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”. A magyar kormány a Washington Postnak kissé bővebb választ adott, és a már megszokott nemzetközi kommunikációjának megfelelően, meglehetősen arrogánsan kérdezett vissza: „Feltették ugyanezeket a kérdéseket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányainak is? Amennyiben igen, mennyi ideig tartott, hogy válaszoljanak és hogyan reagáltak? Valamilyen hírszerző szolgálat segített megfogalmazni a kérdést?” Ez a válasz megragadta Edward Snowden Oroszországban élő, egykori amerikai hírszerző figyelmét is, aki a Twitteren így reagált: „Magyarország a valaha látott legárulkodóbb választ adta a Pegasus-botrány kapcsán feltett kérdésekre. Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról”.

Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete a botrány kitörésének másnapján, hétfőn azt tweetelte, hogy találkozott Izrael új államfőjével, Isaac Herzoggal. A találkozón, írta a nagykövet, megerősítette Magyarország elkötelezettség nemcsak a nemzet biztonsága, hanem az iránt is, hogy megvédje Izraelt a nemzetközi színtéren tapasztalható elfogult támadásokkal szemben.

Kétségtelen, a magyar kormány meglehetősen furán értelmezi a hatályos jogszabályokat, hiszen már többször bebizonyosodott, hogy korábban is rendszeresen dolgozott újságírókra, illetve vannak olyan információkra, hogy üzletemberekre is. Előbbiek köréből többeket próbált úgymond beszervezni, illetve számos esetben megfigyelte őket, utóbbiak esetében pedig elég csak az egykor tekintélyes bankárra, a kegyvesztett Spéder Zoltánra gondolni, akiről akkoriban, amikor a kormány útjába sodródott, naponta láttak napvilágot kényes információk, olyanok, amelyek megszerzéséhez minden valószínűség szerint nem elegendők az újságírói eszközök. Vagy ott van a cikkben a Pegasussal összefüggésben már említett médiavállalkozó, Varga Zoltán, aki korábban már beszámolt arról, hogy érzése szerint megfigyelik, többször áll a háza előtt megmagyarázhatatlan okból egy lesötétített üvegű autó, amelyben két személy ült, illetve előfordult, hogy egy helikopter körözött a háza fölött.

A Fidesz már egészen korán fölfedezte a titkosszolgálatokban lévő politikai lehetőséget: emlékezetes, hogy 1998-ban, hatalomra kerülésük után azt állították, hogy a Horn-kormány idején egyes vezetőiket és családtagjaikat törvénytelenül megfigyelték. Utóbb bebizonyosodott, hogy ez humbug volt, az állítólagos titkosszolgálati jelentés – ahogy annak idején a Magyar Narancs cikke fogalmazott – „nemhogy titkos adatokat nem tartalmaz, de nagyságrendekkel kevesebb információ van benne, mint a Népszabadság vagy a Fidesz-cégekkel foglalkozó bármely lap bármely cikkében”. A másik botrány az úgynevezett UD Zrt.-ügy volt, amelynek keretében bebizonyosodott, hogy a Fidesz volt nemzetbiztonsági miniszterei, Kövér László és Demeter Ervin személyes kapcsolatban vannak azzal a magánbiztonsági céggel, amely információkat akart gyűjteni Dávid Ibolya ellen, hogy el tudják távolítani az MDF éléről. Demeter például azzal akarta megbízni őket, hogy járjanak utána a nemzetbiztonsági hivatal akkori főigazgatója, Laborc Sándor külföldi útjainak. Az UD Zrt. vezetői 2010 után vezető beosztásba kerültek az állami szolgálatoknál.

Szorosan ide tartozik, hogy a múlt héten egy másik hír is napvilágot látott: a Bloomberg kész tényként kezeli, hogy a magyar kormány is vásárolhatott egy másik izraeli kémszoftverből is, amelyet politikai aktivisták, újságírók és disszidensek megfigyelésére használnak. A Candiru nevű izraeli cég fejlesztését a hírügynökség szerint rajtunk kívül olyan országok vették meg, mint Oroszország, Szaúd-Arábia, Izrael vagy Indonézia. A félreértések elkerülése végett: két különböző szoftverről van szó.

A kérdés most már az, hogy a magyar kormány részéről ki és mennyiért, milyen felhatalmazás alapján vásárolta meg a szoftvereket. A titkosszolgálatok helyzete ugyanis több, mint kaotikus: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ mind-mind Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá tartozik. A Szijjártó Péter vezette külügyi tárca felügyeli az Információs Hivatalt, s Orbán Viktor is többször tett utalást arra, hogy épül egy úgynevezett Hírszerzési Központ is a Miniszterelnökségen belül. Nyilvánvaló, hogy ilyen volumenű beszerzésekre valakinek rá kellett bólintania – a kérdés csak az, hogy Pintér Sándor tette-e vagy Szijjártó Péter, esetleg Orbán Viktor, illetve az, hogy az előző kettő esetében elképzelhető-e, hogy mindezt a miniszterelnök tudta nélkül tették. A kormányzati döntéshozatal ismeretében ez elég nehezen lenne hihető.

Gémesi György: Sejtettem, hogy megfigyelnek

Gémesi György, Gödöllő polgármestere az a városvezető, akit a Direkt36 cikke a megfigyeltek közt említ. Őt kérdeztük. 

Volt-e tudomása arról, hogy megfigyelték? 

Nem, semmiféle tudomásom nem volt róla, hiszen akkor megtettem volna a szükséges jogi lépéseket, de sejtettem, hogy valami hasonló megtörténhetett. A választási előkészületekhez kötöm ezt, hiszen 2017 őszén kezdtem érezni, hogy olyan személyiségek, akik korábban hitet tettek amellett, hogy kitartanak mellettünk, egyszerűen elszállingóztak az egy évvel korábban alapított Új Kezdet Párttól. Korábban úgy ötvenen-hatvanban lehettünk, végül csak 12-es maradtunk, köztünk az a Gyenes Szilárd is, akit szintén megfigyeltek. Ő a Zöld Híd BIGG NKft. megbízott ügyvezetőjeként a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által rendezett eseményeken rendszeresen bírálta a kormány hulladékgazdálkodási átalakítását. Nyilván ez is szerepet játszhatott az én megfigyelésemben is, hiszen akkoriban hetente megszólaltam a hulladékgazdálkodási rendszer teljesen nyilvánvaló csődjével kapcsolatban. 

Korábban volt olyan érzése, hogy megfigyelik? 

Nem, nem volt, nem vagyok én ennyire fontos ember. Ebben a most kipattant botrányban az számomra a legfélelmetesebb, hogy nem csak egyszerűen megfigyeltek – s én ezt valóban az Új Kezdet Párthoz és a hulladékgazdálkodási botrányhoz kapcsolom –, hanem az, hogy bármit kreálhattak volna ellenem a telefonon tartalmazott adatok segítségével. 

És kreáltak? 

Nem, nem tudok róla. De én sosem cseréltem a telefonomat, nem őrzök rajta titkokat, nem vagyok hajlandó félni a megfigyeléstől, ami szerintem tovább tartott volna, s meglehet, tovább is tartott, ha versenyképes ellenfélnek bizonyult volna az Új Kezdet Párt. 

És nem tart attól, hogy még most is megfigyelik? 

Őszintén szólva, nem érdekel. Mit tudnának meg rólam? Mindig Gödöllő érdekét néztem, s ha hibáztam is olykor polgármesterként, azt sosem magánérdekből tettem. Nem tudnak velem semmit sem kezdeni. 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.