A populizmus alkonya

Tíz év töretlen növekedését törte meg tavaly a koronavírus-járvány. Valódi válságról van szó, amely mindenkit érint, és nincs egyszerű kommunikációs megoldása. Különösen nagy kihívás érte a világ populista kormányzatait. A növekedés, amely hatalmuk biztosítékaként szolgált, hirtelen véget ért, míg erőfeszítéseik a politikai napirend kezelésére korlátokba ütköztek. Eközben nagy szükségük lett a korábban gúnyolt és lenézett szakértelemre. Ám ugyanúgy váratlan volt az eseménysor a nem populista vezetők számára is. A két vezetési stílus versenyéből a populisták vesztesen kerültek ki.

Populizmuson a következő négy jellemzővel leírható rendszereket értem:

  1. Ellenzékben elitellenes mozgalom, amely a nép nevében lép fel a hatalom birtokosai ellen.
  2. Kormányra kerülve átcsúszik illiberalizmusba, amelyben a homogénnek tekintett nép képviseletében a hatalom rosszul tűri és leépíteni igyekszik belső (jogállam, független intézmények) és külső (nemzetközi szerződések) korlátjait.
  3. A korlátok lebontása oka és következménye a rendszerszintű korrupciónak.
  4. A rendszer velejárója az ideológia és a valóság közt tátongó szakadék áthidalását szolgáló dezinformáció.

A járvány okozta problémák kezelésére a populista rendszerek a felsorolt jellemzők miatt teljesen alkalmatlannak bizonyultak.

A kihívások

Ahogy a Kínában jelentkező probléma súlya világossá vált, a rendszer európai szemmel elképzelhetetlen mértékű lezárással válaszolt, ami helyben sikeresnek tűnt. Emiatt tavasszal terjedni kezdett az a nézet, hogy hatékonyabbak a diktatúrák a demokráciáknál. A fejlemények azonban bizonyították, hogy nem demokráciák és diktatúrák ellentétéről van szó, hanem kompetens és kevésbé kompetens kormányzatokról. Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Hongkong, Új-Zéland, Mongólia is sikeresen kezelte a vírust. Stratégiájuk nem a teljes lezárásra, hanem ellenintézkedések kombinációjára épült, amibe beletartozott a határok felügyelete, a társadalmi kontaktusok számának csökkentése, a maszkhasználat, a kiterjedt tesztelés és a kontaktkutatás.

Az ábra az Európai Unióban – még Nagy-Britanniát is ideértve – mutatja be az eltéréseket az egymillió lakosra jutó kimutatott esetszámok és a halálozási adatok alapján. Az esetszámok a halálozási adatok 52 százalékát magyarázzák, míg a maradék egyéb tényezők, többek közt a kimutatott és a valós esetszám közti különbség, illetve az egészségügy minőségének függvénye. Az EU 27 tagállamából nyolcnak (Ciprus, Finnország, Észtország, Lettország, Dánia, Szlovákia, Litvánia, Németország) sikerült az egymillió főre jutó halálozási mutatót 200 alatt tartania november végéig. Egyikben sincs populista kormányzat hatalmon. A járvány kezelése ugyanis olyan képességeket feltételez, amelyekben a populista kormányzatok nem jeleskednek. A lezárások tervezésénél szakértői segítségre van szükség, mert a túl szigorú lezárások a gazdaságot teszik tönkre, míg az intézkedések elmaradása az esetszámok növekedését okozza, így később még szigorúbb lezárásokat tesz szükségessé. A kormányzatoknak meg kellett szervezniük a védekezést, az eszközbeszerzéseket, a tesztelést és a kontaktkutatást. A populista kormányoknak túl kellett volna lépniük saját ideológiájukon ahhoz, hogy felnőjenek ehhez a feladathoz.

A leglátványosabb tragédia Donald Trump válságkezelése volt. Bár a vírus már januárban megjelent Amerikában, Trump úgymond nem akart pánikot kelteni, ezért bagatellizálta a jelentőségét. Az ügyet demokrata összeesküvésnek állította be. A választási évben semmiképpen sem szeretett volna lezárásokat, ráadásul a koronavírus kezdetben New Yorkban és más, demokraták által vezetett államokban terjedt, nekik pedig politikai szempontok miatt sem kívánt segítséget nyújtani – így nem épült ki időben az országos szintű tesztelés. A védekezés, különösen a maszkviselés ellentmondott annak a maszkulin értékrendnek, amely a férfit nem mutathatja sebezhetőnek – republikánus rendezvényeken látványos volt a maszkviselés elmulasztása. A nagygyűléseket a járvány ellehetetlenítette, s bár Trump folyamatosan próbálkozott kampányesemények szervezésével, de ezek gócpontoknak bizonyultak, és csökkentették a népszerűségét. Le kellett volna küzdenie a szakértőkkel kapcsolatos averzióit is, ám ez sem sikerült, így nem alakult ki összhang az elnök és a szakértők közt. Mindez erőteljesen hozzájárult Trump novemberi vereségéhez.

Bár februárban Magyarországon is sokan igyekeztek bagatellizálni a járványt, a lakossági pánikra reagálva a kormány időben vezetett be korlátozásokat. Ezek elégségesek voltak a vírus terjedésének megakadályozásához. A járvány végül szinte el is maradt, ezért a kormány és a lakosság úgy érezte, a gazdasági károk nagyobbak voltak, mint a lezárásokkal nyert haszon. Így a második hullám előtt nem igazán volt felkészülés, az ellenlépések későn születtek, a tesztelés és a kontaktkutatás megszervezése töredékes maradt.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!