A rezsim és a rezsink
Olvasási idő kb. 5 perc
Nem fogom most elkezdeni ostorozni a kormányt, hogy állítólag több mint 250 milliárdot tékozolt el, mert az oroszoktól vette meg idejekorán a gázt. Az illetékesek nem sejthették a gáz szeszélyes ármozgását a tőzsdén, nem számíthattak ilyen enyhe télre – azt pedig már megszokhattuk, hogy számukra a legfontosabb cél, hogy hatalmukat megőrizzék. Az éveken át tartó rezsicsökkentés is vívmány volt, ne hallgassuk el előnyeit. Igaz, később az áram ára is ingadozni kezdett, egyes szakértők szerint az árzuhanás bizonyos időszakban még a rezsicsökkentés ellenére is hasznot hozott, főként, ha a rendszerhasználati díjat is belekalkuláljuk.
Ezért a számlánkra minden hónapban pedánsan felkerült összeg, hogy a bevezetés óta mennyit spórolt nekünk a kormány, voltaképp félrevezető. A lélegeztető-gép szindróma tehát már korábban is beköszöntött szűkebb portánkon, ahogy az energiaszolgáltatók rekord profitja is, ami legutóbb a Mol esetében vált igencsak feltűnővé. Az udvari szállítók a szükséghelyzetben nem áldozatot hoztak, hanem arattak, a parancsnok szűkszavú utasítása elég ahhoz, hogy a legkisebb kétkedés, megfontolás nélkül tegye dolgát a tisztikar, amelyik inkább túltolja, semmint értelmezi, finomítja az utasításokat. A propaganda sem szereti a kétértelműséget, annál inkább a határozottságot és a gyorsaságot – ezért ugyan sorba állnak a menet közbeni gikszerek, ezek nem vonnak le semmit a példás tetterőből.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
Bosszúpolitikával rontja tovább a kormány a megítélését
Ismét a különállását hangsúlyozza a magyar külpolitika, így aztán nemhogy csökkenne, de inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a magyar kormány a nyugati szövetségesektől távolodik, miközben az orbáni vétópolitika letörésére is egyre határozottabb válaszok érkeznek – végeredményben egyre erősebben romlik az ország alkupozíciója.
Elolvasom
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
