A távoktatás áldozatai

Juhász Tamás | 2021.03.25. 06:36

Olvasási idő kb. 12 perc

„A gyerekem rideg integrációban tanul. Vagyis az iskola fenntartója semmivel sem törődve csak strigulázgat, ’van hat focilabda, egy kávéautomata és egy integrált diák’. A tanárok meg tőlem kérdezgetik, mit és hogyan tanítsanak a fiamnak” – meséli Viktória, egy autista spektrumzavaros gyerek édesanyja.

Így állt a speciális nevelési igényű (SNI) gyerekek oktatása 2020 márciusa előtt. A távoktatás tapasztalatairól a Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület készített egy 770 fős, reprezentatívnak nem tekinthető felmérést. A válaszadók java része vidéki szülő volt, többségük gyereke általános iskolás. A kérdőív alapján 64 gyerek semmilyen online oktatást nem kapott. Az ő iskolájukban egyáltalán nem is volt távoktatás. Rajtuk kívül további 117 gyerek iskolája heti egy bejelentkezéssel letudta az egész heti munkát.

„Mikor elindult az online oktatás, reméltük, hogy az egyéni tanrendes fiam végre bekapcsolódhat az osztály munkájába. Csakhogy a tanítás kimerült az osztályfőnök napi, nagyjából tíz perces bejelentkezéseiben” – meséli Henriett, egy másik autista spektrumzavaros gyerek anyja.

Ősszel ugyan az iskola visszaállt a normál oktatásra, de a tavaszi távoktatás hiába tágította a perspektívát, mégsem volt megoldható, hogy egy magántanuló otthonról bekapcsolódjon a tanulásba. Henriett fia korábban legalább matekra és sakkra bejárhatott. Most már arra se, mert az iskolába nem léphet idegen. Ami bárkire ráhúzható. Arra is, akit ismer a portás. Így a gyerek – aki korábban sem tudott könnyen kialakítani társas kapcsolatokat –, most az elzártság miatt még kevésbé tud majd.

„A fiam huszonnégy hetes koraszülött volt, halmozottan fogyatékos. Egy arasznyit lát, az emberi beszéd frekvenciáit nem hallja. A korai fejlesztő pedagógus nekem is megtanított minden feladatot, amit a gyerekkel csinált. Így az online oktatás lelkileg nem volt olyan megterhelő. A gyógytorna sokkal inkább” – kezd a történetükbe Erika.

Sok SNI-s gyereknek van szüksége gyógytornára. Általában azért, mert a mozgáskészségük összetett rendszere számos helyen sérült. Ennek a fejlesztéséhez szakember kell. Egy szülő talán elég kreatív ahhoz, hogy Nyírő Józsefet vagy a Pozsonyi csatát hibátlanul megtanítsa, ám a gyógytorna ennél kicsit bonyolultabb.

A mozgástréner küldött egy word táblázatot, amiben leírta a feladatokat. Én meg messenger videókat küldtem vissza, és kérdezgettem: jól fogom a gyereket? Itt kell masszíroznom? Milyen erősen? Több feladathoz bordásfal kellett. Nekünk van, de a bordásfal nem minden családban alapvetés. – mérgelődik Flóra, egy központi idegrendszeri sérült gyerek anyja.

A Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesület kérdőívében a megkérdezettek közel hatvan százaléka osztályozta a távoktatást és a mozgásnevelést hármasra vagy rosszabbra.

Az ortopédián azt mondták, hogy a fiamnak súlyos gerincferdülése lett. A görbület épp az emésztő szerveinél van, vagyis hosszútávon emésztési problémái is lesznek. Ráadásul mindez gyógyíthatatlan – csuklik el Erika hangja.

A gerinc egy fémrúddal kimerevíthető, de ez egyrészt a gyerek állapotán nem változtat, másrészt csak magánklinikán operálható, mivel Erikáéknak a féléves-éves közegészségügyi várólista az ő helyzetükben luxus. További gond, hogy a műtét után a fiú hat hétig gipszben lenne, csak állhatna vagy fekhetne, amit képtelen lenne megérteni.

Az autista spektrum zavaros és más idegrendszeri sérült gyerekek rehabilitálása amúgy is zűrös. Nehezen viselik egy idegen érintését, közelségét. Már egy egyszerűbb orvosi vizsgálathoz is ki kell kötözni őket.

„A fiamnak söntje van. Ez az agyvizet vezeti el, és könnyen egy apróbb betegség is befertőzheti. Ilyen esetben ki kell venni, viszont akkor Isti halálos veszélybe kerül” – magyarázza Erika.

Ez egyszer már megtörtént. A fiú három hónapig feküdt kikötözve, és tízről öt kilóra fogyott. Ekkor már a lélegeztetőgépre is szükség lett, és a túlnyomástól a gyerek jobb tüdeje majdnem teljesen tönkrement. Öt év rehabilitációba került, hogy legalább egy poharat meg tudjon fogni.

Ilyen körülmények között az SNI-s családoknál az önkéntes karantén a legjobb döntés. Ám akkor minden közösségi kötelékük elszakad, ami senkinek sem jó, éljen bár fogyatékkal vagy anélkül.

„A fiamat mindig is érdekelte a digitális világ. És mint minden autista, hajlamos begubózni a maga kis burkába. Régebben még kontrollálni tudtuk mindkettőt, ám most a világ is, ő is teljesen elszámítógépesedett. Ha találkozhatna az osztálytársaival, az kicsit kizökkentené, de erre utoljára nyáron és egyszer volt lehetősége” – meséli Viktória.

A már említett kérdőívben a válaszadók nyolcvan százaléka tartotta bajnak, hogy gyermekük nem tudott az osztálytársakkal a való világban találkozni, holott az autista spektrumzavaros gyerekeknél a szociális készségek fejlesztése nagyon fontos.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés