A több bér már nem elég

Pedagógussztrájk a láthatáron

A két nagy, tanárokat tömörítő szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kétórás figyelmeztető sztrájkot jelentett be január 31-ére. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor március 16-án határozatlan ideig szüntetnék be a munkát. 

Akció

Nemrégiben jelent meg egy mesterdiplomás pályakezdő tanár Orbán Viktornak címzett nyílt levele. Ebben azt írja, hogy kétszakos tanári mesterdiplomával és két nyelvvizsgával a keresete nem több 160 ezer forintnál.

Jelenleg egy 17 négyzetméteres, penészes lakásban él, s az albérlet árának kifizetése után havi 40 ezer forintból kénytelen megélni.

A tanárok bérezése a közélet egyik vissza-visszatérő témája. A kormány ugyanis még mindig a 2014-es minimálbért, tehát a 101.500 forintot tekinti vetítési alapnak, így rendkívül alacsonyak a fizetések. Egy pályakezdő tanár néha még az albérlet árát sem tudja megkeresni. A kormány most azt állítja, hogy 2023-ban lesz nagyobb béremelés, addig egy 10 százalékos pótlékemeléssel kell beérniük a pedagógusoknak. Ez Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint valójában csupán csak 9 százalék, ami bármikor visszavonható. A sztrájkbizottság azt követeli, hogy a pedagógus illetményalapot a mostani minimálbér összegéhez, a 200 ezer forinthoz viszonyítsák.

De már nem csak a bérezésről van szó. Az állam a tanárok számára kötelezővé tette a védőoltás felvételét, s aki ezt elmulasztotta, azt egy éves, fizetés nélküli szabadságra küldték, ennek lejártával pedig az elbocsátás fenyegeti őket (az egyházi és a magánintézményeknél nem kötelező, csak kötelezővé tehető a védőoltás). Az EMMI 94 százalékos átoltottságról számolt be, de a PDSZ arra figyelmeztet, hogy régiónként változhat az arány, tavaly decemberi becslésük szerint 3-5 ezer pedagógus kiesése várható.

Az oktatás újraindulása után a humántárca élesen támadta a kötelező oltás ellen kampányoló PDSZ-t. A minisztérium szerint csupán a pedagógusok 1 százaléka esett ki a rendszerből, további 1 százalék jelenleg is várja a mentesítési kérelmének elbírálását vagy táppénzen van. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének válasza: a humántárca által elismert 2 százalék is súlyos gondokat okoz. Egy 638 intézményt érintő kutatás szerint a megkérdezett iskolák 89,9 százalékában van egy-két kieső kolléga.

Lehet-e pótolni a tanárokat? „A közoktatás tartalékai elfogytak, a kieső pedagógusokat már nem lehet pótolni. Nincs honnan” – áll a PDSZ közleményében, amelyben a Balassagyarmati Tankerületi Központ példáját említik, ahol végzős tanárszakos hallgatókkal igyekeznek befoltozni a kieső tanárok okozta munkaerőhiányt. A diákok toborzása viszont jogellenes – egy hallgató akkor állhat munkába, ha lediplomázott.

Csakhogy a tanárhiány mértéke már a kötelező oltás elrendelése előtt is jelentős volt. Előfordul, hogy a fizikát egy táncszakos tanárnak kell oktatnia egy általános iskolában. A napközis felügyelet megoldása is rendkívül nehézzé vált.

Jelenleg a közszféra állásportálján 387 tanári és 182 tanítói munka van meghirdetve. Megkérdeztük öt, az ország különböző pontjain lévő tankerület vezetőjét, hogy sikerül-e pótolni a kieső tanárokat, de lapzártánkig egyikőjüktől sem kaptunk választ.

A szakszervezetek kétórás figyelmeztető sztrájkot jelentettek be január 31-ére, ha ez nem vezetne eredményre, akkor március 16-án határozatlan ideig szüntetnék be a munkát. A kormány ez utóbbit csak abban az esetben hajlandó engedni, ha a sztrájkoló pedagógusok az óráik 75 százalékát megtartják. A két szakszervezet közös sztrájkbizottsága végül bírósághoz fordult.

Utoljára 2016. április 20-án sikerült országos munkabeszüntetést tartani, akkor több száz intézményben. Minden ötödik pedagógus részt vett a sztrájkban. A Magyar Államkincstár válaszcsapásként beszüntette a sztrájkolók társadalombiztosítását arra a napra, azonban volt olyan tanár, akinek egy hónap múltán még mindig fel volt függesztve a jogosultsága.

Azóta az összes sztrájkfelhívást visszavonták. A szakszervezetek többszöri visszavonulójának indoka szakértők szerint a magyar állam tekintélyelvűségében keresendő. A tanárok jelentős része ugyanis, állítják, félti az állását. És nem alaptalanul: a 2016-os események idején Kaposváron egy iskola bekérette azon tanárok névsorát, akik sztrájkolni akartak. Ezt ők nyomásgyakorlásnak érezték. Ráadásul a kormány évek óta görget jogi akadályokat a sztrájkra készülő tanárok elé.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke kérdésünkre azt mondta: továbbra is bíróság előtt van az ügy a még elégséges szolgáltatásról, de közben folyamatosan tárgyalnak a kormánnyal a helyzet megoldásáról. Ha esetleg sztrájkolni kényszerülnének, a céljuk az, hogy több tanár szüneteltesse a munkát az állami szférában, mint amennyien azt 2016-ban tették. Ezt nehezíti, hogy a kormány leválasztotta a szakképzésben oktatókat az Emmiről. Igaz, a sztrájkhajlandóság bizonyos felmérések szerint a 74 százalékot is elérheti.

A 24. óra

Több fizetés, kevesebb adminisztrációs teher, a kötelező oltás eltörlése – ezek a legfőbb követelések. A két szakszervezet oltáspárti, utolsó követelésük indoka a személyi szabadság kérdésköréből következik. A jelenleg fennálló tanárhiány miatt több oktatási intézmény küzd a tanítás megszervezésével, folyamatosan próbálják keresni a munkát vállaló pedagógusokat, néhány helyen pedig már a takarítókat kell behívni vigyázni a gyerekekre. Egyre több pedagógus hagyja el a pályát, utánpótlás pedig nincs, aminek a legfőbb oka a bér alacsony volta. 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.