Áder Bécsben a CEU-ról: De hiszi is?

Fóti Tamás | 2020.11.09. 06:22

Olvasási idő kb. 5 perc

Áder János október végén az osztrák fővárosban Alexander van der Bellen szövetségi elnöknél volt munkalátogatáson. Sajtótájékoztatójukon azt a kérdést tettem fel az államfőnek, nem sajnálja-e, hogy 2017-ben aláírta a Lex CEU-t, amelyről az Európai Bíróság pár napja megállapította, hogy uniós jogba ütközött, és amelynek következményeként Bécsbe kellett költöznie az ország legjobb egyetemének. Becslések szerint mintegy 200 millió euróra rúg a székhelyváltás költsége. „Hogy Magyarország legjobb egyeteme volna, azt erősen vitatom. Joggal sértődnének meg például a Corvinus egyetem tanárai, vagy a Semmelweis oktatói, ha ezt a véleményt hallanák” – kezdte válaszát Áder.

A válasz azt sugallja, hogy a CEU távozásával nem is érte olyan nagy szellemi veszteség az országot. Megjegyezzük, amíg az egyetem Magyarországon volt, évről évre a legtekintélyesebbek között rangsorolták, és a hazai mezőnyben minden évben a legjobb helyet érte el. Eszünk ágában sincs a magyar egyetemeket alulértékelni, csak árulkodó, ha Áder azzal védi a CEU elüldözését, hogy vannak ám jobb egyetemek is. Szinte értelmetlen is a különben cinikus érv, hiszen a lényeg, hogy magára valamit adó politikus azzal dicsekszik, ha egyetemet alapít, és nem azt tekinti célnak, hogy elüldözzön egyet. A kiválósági rangsorra hivatkozás legfeljebb a bűn szintjét emeli.

Az államfő azzal folytatta, hogy valójában a CEU nem is távozott, hiszen „magyar nyelvű képzést továbbra is tart Magyarországon, a CEU-nak vannak hallgatói, a CEU ad ki diplomát, a budapesti képzésre jelentkeznek mind a mai napig. Tehát az a megtévesztő állítás, hogy ez az egyetem elköltözött Budapestről, nem igaz. Ez működik, ott van. Az amerikai diplomát kiadó képzés költözött Bécsbe – ennyi történt, nem több és nem kevesebb. Fontos, hogy pontosan ismerjük az adatokat, pontosan ismerjük a tényeket, és még fontosabb, hogy erről pontosan tájékoztassuk az olvasókat – ha ebben segít, az nagyon jó lesz” – hangzott az államfői kioktatás.

 

Valóban fontos a pontosság, ezért megjegyezzük, hogy a Közép-Európai Egyetemen nincs magyar nyelvű képzés. Bizonyos programoknak megvolt az amerikai mellett a magyar, és így az európai uniós akkreditációja, ami vonzóvá tette az EU-n kívüli diákok számára is a természetesen angolul folyó képzést. Ez az akkreditáció egyébként jövőre lejár, és a képzés meg is szűnik. De ez csak akadékoskodás. A CEU távozott Budapestről, a kormány célja pontosan ez volt, ezért született meg a Lex CEU.

Az anekdota szerint valamikor a negyvenes években pártkorifeusok vacsorát adtak a Kodály házaspár tiszteletére. Sándor Emma odafordult Révai Józsefhez: mondja, maga valóban kommunista? Természetesen, vágta rá meglepetten. Zoltán, kiabálta át Sándor Emma a túloldalra, azt mondja, hogy ő kommunista! És hisz is benne? Igen, válaszolta a meghökkent kulturcár. És hiszi is – harsogta ismét a férjének.

Áder szereplése tartogatott más meglepetést is. Mint mondta, megérti a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos osztrák aggodalmakat, ám Magyarországot nem lehet összehasonlítani a vízierőművekben gazdag Ausztriával, „nekünk nincs olyan vízi energiánk, kevesebb az erdő is, jóval kevesebb, különösen Trianon óta”. Érdekes asszociáció. Tényleg Trianonnal magyarázzák az ország titkos szerződéssel történt évtizedekre szóló eladósítását Putyinnak? És fölemlegetni Trianont az osztrák zöld, liberális államfő jelenlétében? Mit mondott volna, ha történetesen a szélsőjobboldali FPÖ jelöltje, Norbert Hofer áll mellette, aki kis híján legyőzte Van der Bellent 2016-ban? Hogy Bécs számíthat Budapest lojalitására Dél-Tirol ügyében…?

Az sajna nem derült ki, mi is indokolta Áder államfő munkalátogatását, miért kellett a covidos időkben útra kelnie, a sajtótájékoztatón ismertetett témák egyike sem tette elodázhatatlanná látogatását. Ennek fényében azonban kétes üzenete van a hivatalos magyar irányelv ismeretében, amely erősen korlátozza a külföldi utazásokat, és csak halaszthatatlan ügyekben engedélyezi. Aki az eltanácsolás ellenére, indokolatlanul mégis átlépi a nyugati határt, annak két hetes karanténnal kell számolnia. Áder János és kísérete aligha él majd a kényszerszabadsággal.

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés