Adóelvétel és minimálbéremelés: kettős présben az önkormányzatok

Adóelvétel és minimálbéremelés: kettős présben az önkormányzatok

Kettős nyomás Fotó: Pixabay

Számos településen szinte megoldhatatlan feladatot jelent a jövő évi költségvetés megtervezése. Az iparűzési adó elvonása még csak „ígéret”, a megemelt minimálbér adóterhe viszont már biztos kiadásnövekedés. Van, ahol a bérteher növekedése elviszi a fejlesztési források egészét. Körkép.

Januártól megemelkedik a minimálbér, 200 ezer forintra és a garantált bérminimum, 260 ezerre. A helyben.hu megkérdezett néhány önkormányzatot, hogyan érintik őket ezek az intézkedések. A válaszokból kiderül, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) még mindig csak lebegtetett ismételt megfelezése mellé valóságos atombomba a minimálbér-emelés önkormányzatokra rótt terhe.

A Miskolc Holding Zrt.-nél a minimálbéremelés teljes összege nagyjából 600 millió forint lesz. De hiába a kormányzati adó- és járulékcsökkentés, a garantált bérminimum 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, a fölötte lévő béreket is el kell kezdeni emelni hasonló arányban. Amennyivel csökken a járulék, azt kénytelen a cég odaadni azoknak a munkavállalóknak, akik 260 ezer forint fölött keresnek. Amennyi tehát a járulékcsökkentéssel visszajön, azt a munkavállalóknak oda kell adni. A Miskolc Holding Zrt. esetében összességében várhatóan több, mint 800 millió forint a járulékcsökkentés ellenére a személyi jellegű kiadások növekedése. Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, az önkormányzati fenntartású intézmények, a nonprofit társaságok (színház, kulturális központ) esetében közel 1 milliárd forintot tesz ki az emelés, többeknek kell ugyanis emelni, hiszen alacsonyabbak a bérek.

Az adó- és járulékcsökkentéssel együtt is 700 millió forintról van szó. Gőzerővel zajlik a tervezés és reménykednek abban, hogy kapnak kormányzati támogatást, mert az egyébként is szűkös, kormányzati elvonásokkal terhelt költségvetésükből nehéz lesz kigazdálkodni.

Sződligeten Juhász Béla polgármester azzal számol, hogy jövőre is elvész a helyi iparűzési adó (hipa) fele, s erre érkezik a minimálbér emelésének terhe. Mint írta, a települések kétharmadáról elmondható, hogy az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Sződliget közel ötezer lelkes település, 63-an dolgoznak az önkormányzatnál. Az önkormányzatra kötelező feladatokat ró az állam, ezeket finanszírozza normatívák formájában. Ebből kell megoldani a személyi és tárgyi feltételeket is. Ha a normatíva nem elég, az önkormányzat kiegészítheti saját bevételből, elsősorban a hipából. Aminek felét elveszi a kormány. A település idén automatikusan megkapta a támogatást (mert 25 ezer alatti a lakosok száma), erre a jövő évre egyelőre nincs ígéret, emiatt egyelőre költségvetést sem tudnak készíteni.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!