Aki pápább lett a pápánál

Ónody Gomperz Tamás | 2023.03.10. 10:57

Olvasási idő kb. 5 perc

A hagyományos család, amely a zsidó-keresztény kultúra alapját adja, támadások kereszttüzében áll. Soha nem látott erők dolgoznak azon, hogy a családokat szétszakítsák. (Novák Katalin az ENSZ ülésén)

A Blikk kormányközelből származó információi szerint két éve ténylegesen elszánta magát a pár a válásra, ám politikai körökből jelezték Varga Juditnak, túl kényes lenne, ha a választás előtt a kapcsolatuk végétől volna hangos a sajtó. (Egy nappal későbbi sajtóhír)

Egykor, a Novák Katalin által oly sokat emlegetett hagyományos család nemcsak azt jelentette, hogy abban az apa férfi és az anya nő, hanem azt is, hogy a férj és a feleség nem válhatott el egymástól, ha a házasságuk megromlott. A köztársasági elnök és párttársai által szintén gyakran hivatkozott kereszténység, azon belül is a katolikus egyház ugyanis nem engedélyezte, hogy felbontsák a Földön azt, ami az Égben megkötetett, polgári házasság pedig a 19. század legvégéig nem létezett Magyarországon.

Általánosságban is elmondható, hogy nagyjából száz évvel ezelőttig, azaz az emberi történelem 99,9 százalékában a nők nem kaptak második esélyt boldogtalan házasság esetén. Többnyire első esélyt sem kaptak, mivel azzal a férfivel kellett hagyományos családot alkotniuk, akit az apukájuk kinézett nekik amikor eladósorba kerültek. Ez a beszédes kifejezés pontosan adja vissza azoknak az időknek a romantikáját, amikor a párkeresést nem szerelmi választásnak, hanem anyagi természetű ügyek lerendezésének tekintették, beleértve ebbe az utódnemzést is. A polgár „hozzáadta” a lányát az orvosdinasztia ígéretes karrier előtt álló sarjához, az uralkodó pedig úgy növelte a birodalma terültét, hogy a húgát felkínálta a szomszéd fejedelemnek vaddisznó vadászat közben.

Az alku tárgyának véleményére nem voltak kíváncsiak, ami nem meglepő, hiszen a gender-ideológiával még meg nem fertőzött évszázadok során a nőket valahol félúton helyezték el az ember (=férfi) és a háztáji jószágok között, ebből következően a sorsukról nem dönthettek, a hagyományos családokban saját tulajdonnal nem rendelkezhettek, az uruk és parancsolójuk jóváhagyása nélkül az otthonukat sem hagyhatták el, és ha véletlenül élvezték a szexet, akkor gyanakodva néztek rájuk.

Ez ritkán fordult elő.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Élettérképek – honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk?

Kormos Lili

Egy ideje az okostelefonok már azt is számon tartják, mikor és merre jár a tulajdonosuk, hogy melyik boltba, kávézóba, színházba, kocsmába tért be, és mindezt hányszor ismételte. Hóvégén készül a precíz összegzés, amikor aztán mindenki rácsodálkozik, hogy januárban is többet támasztotta a Gyalogbéka Eszpresszó pultját, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermének asztalait. Viccet félretéve, ez egyfelől elég ijesztő, mert ugyan, ki akarná, hogy minden átkozott lépésének nyoma legyen? Másfelől viszont el is gondolkodtatott. Az járt az eszemben, hogy vajon hányszor és milyen paraméterek mentén rajzolódott már át az életem térképe? Merre járok most? Milyenek voltak az útvonalaim tíz éve? És ami ennél is fontosabb: pusztán helyrajzi kérdésről van szó, vagy mélyebb összefüggések után is érdemes kutakodni?

Elolvasom
Keresés