Akiknek a Fidesz a biztonságot jelenti

– Honnan tudjam? – néz rám meglepődve Horváth Vendel, amikor Bogádmindszent főutcáján azzal a kérdéssel állítom meg az 58 esztendős, madárcsontú, napbarnított férfit, hogy mitől olyan népszerű a falujában és a környező településeken a Fidesz?

Hogy időt adjak a válaszra, sorsáról érdeklődöm, elmondja, hogy egyedül él, nincs szakmája, a rendszerváltásig a kivitelezőiparban dolgozott segédmunkásként, aztán állástalan lett, és 20 éve napszámos vagy közfoglalkoztatott. Most épp utóbbi.

– A közmunkások hálásak a Fidesznek – tér vissza kérdésemhez, de mindjárt lemondón legyint: – 54 ezret kapok, lehetne több… A faluban egyébként sokan nem hiszik el, hogy a Fidesz annyira népszerű…

Nem folytatja, most már harapófogóval húzom ki belőle, hogy mit értsek az előbbi kijelentésén. Szakadozott válaszaiból kiderül, hogy van, aki azt gondolja, a legszegényebbeket a falvakban lefizették a kormánypártok, és főleg a romák voksáért pénzt adtak, szavazóként 20 ezer forintot. Ám nem tud mondani olyan embert, aki ezt tanúsítaná.

– Lehet, hogy az egész csak kitalálás – állapítja meg végül. – Aki utálja a Fideszt, nem érti, mitől olyan népszerű, aztán ilyeneket terjeszt.

Széparcú fiatalasszony biciklizik felénk, megállítom őt is. Nevét nem adja szavaihoz, de azt elárulja, hogy dajkaként dolgozik a 400 lelkes község óvodájában, és férjével egy kislányt nevelnek.

– Nem politizálok, de szerintem is a közmunka miatt népszerű a Fidesz – kezdi válaszát –, itt sokáig nagy volt a munkanélküliség. Hogy lett elég közmunka, ez megszűnt. Meg azért is megszűnt, mert a fiatalok közül tizenöt-húszan elmentek külföldre dolgozni. A férjem is kint van „németben” négy éve, festő, már vállalkozásban csinálja, azóta nagyon jól keres.

Még hozzáteszi, hogy a külföldön dolgozók nem járnak haza szavazni, őket nem érdekli, mi van itthon, és mit mondanak a pártok.

A dél-baranyai falvakban a két utolsó parlamenti választáson a voksok 60-90 százalékát elvitték a kormánypártok. Tudni kell, hogy a kistérség hozzávetőleg száz apró települése 1990 és 2010 között gyakran 50 százalék feletti állástalanságtól szenvedett. A második Orbán-kormány közmunka-programjának hatására e falvak szakmátlan, reménytelenül kiszolgáltatott lakói csekély, de biztos jövedelemhez, alanyi jogon járó egészség- nyugdíjbiztosításhoz jutottak.

Nyolc faluban, félszáz helybélit faggattam arról, hogy mivel magyarázzák a Fidesz népszerűségét környezetükben, s visszatérő válasz volt, hogy a közmunkának.

Elmondták, hogy bár tényleg kevés a közmunka bére, de mégis biztonságot ad. Volt, aki elpanaszolta, hányszor átvágták őt, amikor alkalmi munkásként nem fizették ki, vagy az ígértnél kevesebbet adtak az elszámolási időszak végén. Ez a közmunkában elképzelhetetlen, mindig idejében érkezik a foglalkoztatottak számlájára a pénz. Egy páprádi asszony bevallotta, hogy ha helyben nem volt munka és más faluba kellett járnia napszámba, akkor azt érezte, hogy az ottaniak lekezelik. Volt, hogy biciklivel ment, és hazainduláskor vette észre, kiszúrták a gumiját, így holtfáradtan másfél óráig tolhatta a kerékpárját hazáig. A közmunka viszont helyben van, jobb érzés a falubelijei között dolgozni.

De a közmunka nemcsak a szakma nélküli, évekig állástalan közmunkások körében népszerűsítette a Fideszt. Egy magyarmecskei nyugdíjas férfi így fakad ki:

– Én kérem, egész életemben dolgoztam, mindig találtam munkát, és elegem volt abból, hogy mennyi lump munka nélkül is ellavíroz a segélyekből! Most legalább nekik is meg kell dolgozni a pénzért! Ezt a Fidesz jól csinálja!

A 340 lelkes, csakis romák lakta Gilvánfán 7-8 éve még 80-100 helybélinek adott megélhetést a közfoglalkoztatás, mostanra negyedennyien szorulnak rá erre a munkára. A 44 esztendős, négy gyermekes László szerint a közmunka kezdi elveszteni jelentőségét, mivel a napszám felment 7-8 ezer forintra, így azzal meg lehet keresni havi 150-160 ezret, ami a háromszorosa a közmunkabérnek. Mikor megjegyzem, hogy ennyi napszámot nem enged a törvény, nevet. A vállalkozók megoldják ezt. László, aki helyi képviselőként is jól ismeri a falubeli viszonyokat, később témát vált:

– A Fidesz nemcsak a közmunkával nyerte meg az embereket. A választás előtti napokban főztek nekik egy vacsorát, megvendégelték őket, szétosztottak ötven liter bort, és a gilvánfaiaknak ennyi elég ahhoz, hogy szeressék őket.

A Lúzsokon öt lányt nevelő Kárász József szerint is ez a taktika mindig beválik:

– Egy vacsora, egy kis ajándékcsomag, és már meg is vették a lúzsokiakat – véli az 52 esztendős, burkolóként dolgozó férfi. – Ez nem kerül sokba, és a Fidesznek bőven van erre pénze.

A 330 lelkes Piskón három férfi beszélget egy gazdátlan porta előtt húzódó kerítés romos maradványán ücsörögve. Késő délután mindig ezt teszik. 61-62 évesek, tősgyökeres piskóiak, egykor a helyi téeszben dolgoztak, szakmájuk nincs, így a szövetkezet eltűnése után sokáig állástalanok voltak, aztán közmunkából éltek, ettől az évtől előnyugdíjasok. Ez 57 ezer forint, amiből nehéz kijönni, ők azonban ennek is örülnek, és dicsérik a Fideszt. Egyikük, az indiánosan ráncos arcú, ősz haját rövidre nyíró, vaskos bajszú Bánovics György így beszél:

– Ha elfogy a pénzem, kapok ajándékot a polgármesterasszonytól. Ő is fideszes.

A négy felnőtt gyermekére és hét unokájára büszke férfi valószerűtlenül kék szemét elöntik a könnyek, hogy a faluvezető segítő gesztusára gondol. –Kapok mindent, ami kell, a spájzom tele van konzervvel. Babgulyás, pörkölt, lecsó.

A három férfi azonban nemcsak a gondoskodás miatt Fidesz-szavazó, hanem azért is, mert a párt nem engedi ide a migránsokat.

– Ha azok idejönnek, akkor vége lesz világnak – rázza a fejét elutasítóan a Bánovics mellett ülő Orsós Sándor. – Mert azoknak a munka nyista, csak azt követelnék, hogy kapjanak meg mindent.

Harmadik társuk, a kistermetű Iván János is bólogat:

– A többi párt behozná őket, ezért kell a Fidesz.

Kérdezem őket, hogy honnan veszik ezt? Mikor mondta bármelyik párt is, hogy migránsokat akar behozni Magyarországra? Egymásra néznek, aztán kiszakad belőlük, hogy ezt mindenki tudja, hisz erről beszél Orbán, erről az m1 és az m2 tévé, meg a rádió. Megemlítem, hogy eddig egy párt sem mondott olyat, hogy be akar hozni menekülteket, és a migránsok sem akarnak Magyarországra jönni, ők a fejlett országokba vágynak.

Hallgatnak. A csendre Rexi, a három férfival délutánonként mindig együtt sziesztázó kicsi barna kutya felkapja a fejét.

– Nem bízom a migránsokban – szólal meg végül Orsós Sándor. – Jó, hogy Orbán kerítést épített, és nem engedte be őket, mert itt ragadnának.

– Piskón?

– Akár itt is. Van sok üres ház itt.

– Tényleg azt gondolják, hogy ezekbe a házakba beköltöznének? – intek a fejemmel az egyik lakhatatlan romépület felé.

– Miért ne? Ők kapnának támogatást, többet, mint mi.

– Ezek szerint maguk minden hírt a kormány tévéiéből és rádióiból szereznek, és el is hiszik, ami abban van – állapítom meg.

Bólogatnak, hogy igen.

– Az RTL-t, ATV-t sosem nézik? – lököm tovább a szót.

– Néha azt is – mondják mindhárman.

– Arról hallottak, hogy a független és ellenzéki újságok és tévék szerint a fideszesek közül sokan milliárdokat vágtak zsebre, gyanús módon.

– Hát hogyne hallottuk volna! – csattan fel Orsós Sándor. – Azok azt állítják, hogy a Mészáros meg az Orbán lop. Én mindkettőt föl is tudnám érte kötni! Hát minek nekik az a sok pénz?!

A többiek is ugyanezt morogják…

– Nem értem: maguk fölkötnék az Orbánt, de azért mégis rászavaznak?

– A sok lopásért haragszunk, de azért ő a mi emberünk, mert a falusiakért ő sokat tesz – válaszol Orsós Sándor.

Az előbbi párbeszéd szinte megismétlődik Kisasszonyfán. Ott három, ötvenes éveit taposó férfi ül egy fapadon, s ők is a migránsok elleni kiállás, valamint a tömeges közmunka miatt Orbán-szavazók. Bár információikat a kormánymédiából szerzik, ők is hallottak a kormánypártiak feltűnő meggazdagodásáról, és emiatt neheztelnek is rájuk. Egyikük ekképp mentegeti őket:

– Minden politikus lop. Ez ellen nem lehet tenni. De ezek legalább gondoskodnak rólunk, falusiakról.

Vejtiben a 72 éves Mária egyik barátnőjével ül a kapuja melletti padon. A két asszony régóta a Fideszhez húz. Ők is csak a kormánymédiát nézik és hallgatják, és hisznek benne. Igaz, azt is elhiszik, amit az ellenzéki lapok állítanak, hogy a Fideszhez kötődő vállalkozók milliárdos vagyonhoz jutottak, érdemtelenül.

– Nem szép dolog, de akkor is rájuk szavazok – mondja eltökélten Mária, akinek téeszévei után járó nyugdíja 69 ezer forint.

A beszélgetésre kisétál a házból az asszony férje, Sándor, és bekapcsolódik:

– Hogyan szavazhatnánk az ellenzékre? – kérdezi. – Olyan pártokra, akik 5-6 százalékot érnek el a választáson. Minek szavazzak rájuk, úgy se nyernek.

– Ahol volt összefogás, ott nyertek – vetem közbe.

– Mire mentek vele? Budapesten nyertek, és semmit se tudnak csinálni.

– Ezt az m1-ből látja?

– Persze. Azt nézzük. Meg a Dankót és a Retrót hallgatjuk.

Egy utcával odébb a 27 éves Tatai János feleségétől búcsúzik, aki egy kisbusszal a szigetvári konzervgyárba indul, esti műszakra. Az izmos testén több tetkót viselő Tatai egy parkgondozó cégnél dolgozott 800 forintos órabérért, és Pécsre ingázott, de főnöke tavasszal felmondott neki, mert sokallta a férfi utaztatásának költségét. Így marad számára a közmunka.

– Hogy az ellenzék mit akar, azt nem tudom – mondja hatéves kislányával hazafelé ballagó férfi. – A Fidesz nekem a biztonságot jelenti. Ezért szavazok rájuk. Sokan vagyunk így – mondja a férdi, aki szintén a kormánymédiából tájékozódik.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.