Tanács István Akkor nyílik a virág, ha öntözik

Elismerésért küzdenek a magyarországi bunyevácok

2020 júliusában elutasította a bajai Ady Endre Városi könyvtár vezetője, hogy bemutassák Ikotity István Bunyevácok című összefoglaló művét. Az indoklás szerint azért, mivel „bunyevácok nincsenek”. Vagyis, az a népcsoport, amelyet a bajai születésű, bunyevác családba született egykori ­országgyűlési képviselő, jelenleg a Baján működő Bunyevác Kulturális Intézet vezetője leír, nem bunyevác, hanem horvát.

Akció

A könyvet végül – vélhetően közösségi nyomásra – telt ház előtt bemutatták a bajai könyvtárban, ám a szabadkai Bunyevác Nemzeti Tanács által bunyevác nyelven kiadott könyveket és újságokat továbbra sem hajlandók az olvasók rendelkezésére bocsátani.

Bunyevácok a magyar népszámlálási statisztika szerint nem léteznek. Nincs ilyen beikszelendő kocka a kérdőíven. Kipontozott sor ugyan létezik, oda, az „egyéb” kategóriába beírhatja a bunyevácot, aki hangsúlyozni szeretné a bunyevác identitását, de nem sokra megy vele, mert a KSH őket az összesítésnél egyszerűen hozzácsapja a magukat horvátnak vallókhoz.

Harmadjára próbálják elismertetni magukat önálló nemzeti kisebbségként a magyarországi bunyevácok. Kétszer már nekifutottak ennek – mindkétszer elbukott a kezdeményezés. Idén áprilisban hat bunyevác értelmiségi (legismertebb köztük Obádovics J. Gyula matematikus professzor) írta alá a korrekt népszámlálást követelő nyilatkozatot. Újabb állásfoglalást kérve eljuttattak a Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez egy 60 oldalas vitairatot. A kitűzött cél most mindössze egy kis konkrét intézkedés – a 2022 őszére halasztott népszámláláson úgy lehessen választani a bunyevác identitást, hogy azt a végén se keverjék hozzá a horvátokhoz.

A kezdeményezés egyik motorja, Kammermann Csaba közgazdász magyarázza el nekem a helyzetet. Kicsit leegyszerűsítve, három szereplőnek a véleménye számít: a tudományé, a politikáé és az adott népcsoporté, hogy minek vallja magát. Azt hinné az ember, a 21. században nem tartozik a lehetetlen tudományos vállalkozások közé eldönteni a bácskai bunyevácokról, hogy történeti, nyelvi, földrajzi tények alapján önálló népcsoportnak tekinthetők-e, vagy a horvátság részei. Ikotity István idézi a Magyar Tudományos Akadémia korábbi megállapítását, amely szerint „a bunyevácok eredetéről, elnevezésükről, hovatartozásukról és releváns identitásformáiról a szakmai-tudományos és a politikai viták még nem tekinthetők lezártnak”. Nem kell ahhoz tudósnak lenni, hogy valaki érzékelje: ma is „forró krumpli” a kérdés, erős érdekek mozognak a háttérben.

Ismét csak egyszerűsítve: a horvát vonal képviselői szerint a katolikus bunyevácok a horvátság köréből szakadtak ki, a török kiűzése során a hercegovinai Buna folyó környékéről vándoroltak az elnéptelenedett Bácskába, ahol Baja, Szabadka, Zombor térségében éltek. A nyelvük a horvátnak egy dialektusa, a magukkal hozott kultúrájuk horvát kultúra.

A bunyevác önállóság mellett érvelők ellenben azt állítják: a bunyevácok nem horvát, de még csak nem is szláv származásúak. A Balkán őslakosai, az illírek közül kerültek ki, eredetileg újlatin nyelvet beszéltek, a Római Birodalom balkáni területeire benyomuló szlávok hatására vették át a szláv nyelvet. Ez azonban nem a horvát volt, hanem a déli szláv ősi formája: ebből fejlődött ki minden népcsoportnak a saját nyelve. Vagyis a bunyevác nem dialektus, pláne nem a horvát nyelvé, hanem ugyanolyan önálló nyelv, mint a szerb, a horvát vagy a bosnyák.

A Habsburg Birodalom majd az Osztrák-Magyar Monarchia évszázadai alatt a bácskai bunyevácok bunyevácnak hívták magukat, és mások is így hívták őket. Saját nyelvüket használták, kialakították annak irodalmi változatát. Önálló, a horvátokétól markánsan eltérő politikát folytattak, 1848-ban a magyar forradalom mellé álltak, szembefordultak Jellasics seregével. A bunyevác értelmiség kevésbé Zágráb, mint inkább Budapest és Bécs felé tájékozódott. A bácskai bunyevácok választásának abban is volt szerepe, hogy az első világháború után a szerbek által elfoglalt bajai háromszög jelentős része végül Magyarországnál maradhatott.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!