Ónody-Molnár Dóra Alaposan mellélő a kormány genderérzékeny intézkedése

A legtöbb esetben az apagyed nem a nők önmegvalósításáról, döntési szabadságáról szól, hanem a családi kasszáról – erre lehet következtetni abból az adatsorból, amelyet azért kértünk le az államkincstártól, hogy kiderítsük: hány férfi és hány nő veszi igénybe a gyed extrát. Az eredmény megdöbbentő: közel azonos a két nem aránya.

Az egyetemi és tudományos autonómiát az Orbán-rezsim válogatott eszközökkel tapossa. Az egyik ilyen, végzetes sebet ejtő támadás 2018-ban érte a felsőoktatást, amikor a kormány kiiktatta a gender-, azaz a társadalmi nemekkel foglalkozó szakot. Akkoriban sok kormánypárti politikus indokolta lelkesen, miért is van szükség erre a tudományellenes – és nem mellékesen: alkotmányellenesnek tűnő – döntésre, a legellenszenvesebb magyarázatok versenye igen szoros volt. Kövér László házelnöknek azonban még ebben a mezőnyben is sikerült felülkerekedni. Szerinte a gendernek semmi köze a tudományhoz, az inkább „egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben”.

Mindezt azért érdekes, mert mindezek ellenére Orbán Viktor miniszterelnököt a gender-kutatások témái – a nők és férfiak munkaerőpiaci helyzete, a demográfiai folyamatok mögött húzódó okok, a családi munkamegosztás – erőteljesen foglalkoztatják. Politikájának egyik központi eleme, hogy a magyar nők – pontosítsunk: a középosztálybeli magyar nők – szüljék tele a Kárpát-medencét. A demográfiai trendek megváltoztatása érdekében családügyi államtitkárát tavaly miniszteri rangba emelte. Novák Katalinhoz államtitkári időszakából is számos olyan intézkedés bevezetése köthető, amely a nagyon alacsony szülési számokat célozta növelni. Vannak sikerei ennek a próbálkozásnak: a TÁRKI legfrissebb Társadalmi Riportjából kiderül, hogy 2019-ben 65 268 házasságkötés történt, ami a 2010-es szinthez képest 84 százalékos növekedést jelent. (Novák államtitkársága idején lépett életbe számos ösztönző intézkedés, például az első házasok adókedvezménye, a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a babaváró hitel.) Ám a demográfiai trend nem változott: 2019-ben 89 200 gyermek született Magyarországon, ez (2011 és 2013 után) minden idők harmadik legalacsonyabb születésszáma. Annak ellenére sincs fordulat, hogy az Orbán-kormánynak sikerült a termékenységi arányszámon javítani. (Ez az a szám azt mutatja, egy nő az élete folyamán átlagosan hány gyermeket szül.) Ez az arányszám a 2011-es 1,3-ról 1,5-re ugrott 2019-re.

A CSOK, a babaváró hitel, az első házasok adókedvezménye, majd a megszületendő gyermekek után igénybevehető családi adókedvezmény, illetve otthonfelújítási támogatások rendszere – ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyek ugyan a költségvetés oldaláról extrém drága ösztönzők, de kétséget kizáróan kedvezően hatnak a szülési kedvre. A gender-kutatásokból azt is tudjuk, hogy az otthoni munkamegosztás és a nők munkaerőpiaci helyzete is olyan tényező, amely markánsan befolyásolja a kormány számára fontos középosztálybeli nőket abban, merjenek-e gyereket vállalni. Ezt a tudást beépítve Novák Katalin – még államtitkárként – 2014-ben meghirdette a gyed extra nevű ellátást. (Korábban, ha a nő visszament dolgozni, elveszítette a gyed-et, az új ellátási formában a munkajövedelem mellett is megkapja ezt a támogatást.)

A kormány ezt az intézkedést egy nagyszabású bölcsődefejlesztési programmal kombinálta. A KSH adatai szerint a 2010-es 32 516-ról 2019-re 48 702-ra bővült a bölcsődei férőhelyek száma. Amikor tehát a kormány családpolitikájával kapcsolatban a konzervatív jelzőt emlegetjük, érdemes az intézkedések mögé nézni, mert azok között sok olyat találunk, amelyek inkább jellemeznének egy szocialista-liberális kabinetet. A gyed extra és a bölcsődei férőhely-fejlesztés – illetve korábban a munkahelyvédelmi akcióterv – olyan kombináció, amely a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci helyzetének javítását célozza. Azaz: egy olyan kormány, amely szerint nincsenek társadalmi nemek, a nők társadalomban betöltött szerepéből kiindulva, a helyzetet elemezve hozott genderérzékeny intézkedéseket.

Novák Katalin több nyilatkozatában is elmondta, hogy a kormány célja a kisgyerekes anyák foglalkoztatásának növelése, s a gyed extra olyan eszköz, amellyel a választás szabadságát szeretnék felkínálni a nőknek. Szikra Dorottya szociálpolitikus egy interjúban rámutatott, hogy látszik is a siker, ugyanis 2010 óta jelentős növekedés tapasztalható ezen a téren: a korábbi kormányzatok alatt sokáig 30 százalék volt az anyák foglalkoztatási aránya, ami most 40 százalék.

A gyed extra a 2014-es bevezetése után több változáson is keresztül ment: a munkába visszatérő anyák 2016-tól már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik. Ez a támogatás minden 2 év alatti gyermek után külön-külön jár, ami azt jelenti, hogy az a nő (vagy férfi), akinek két 2 év alatti gyermeke van és visszatér dolgozni – akár részmunkaidőben is – a fizetése mellett két gyedet kap. „Ahol a gyermekvállalás és a munkavállalás egymást erősítő és nem egymást kizáró tényező, ott sokkal több gyermek születik”, jelentette ki Novák Katalin, néhány éve, nagyon is gendertudatosan, hozzátéve: Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne használja ki azt a tudást, képességet és tenni akarást, amely a magyar nőket jellemzi.

De a családügyért felelős politikus nem állt meg a genderügyi tobzódásban: 2016-ban, a Keresztény Civil Szervezetek 13. országos fórumán a gyed extrával összefüggésben az apák szerepéről beszélt. (Ugyanis az ellátást, amely mellett korlátlanul lehet munkát végezni a gyermek féléves korától, elérhetővé tették az apáknak is, ahogy jár nekik a gyermekápolási táppénz és a pótszabadság is.) A fórumon Novák kijelentette: ezzel a lehetőséggel fel akarja kínálni a kormány az apáknak, hogy „ugyanolyan aktívan vegyék ki részüket a gyermeknevelésből, mint az anyák”. Azt szeretnék elérni, hogy „legyen trendi édesapának lenni”.

A kormány által sokat kritizált genderkutatók már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a gyed extra segíthet a nőknek összehangolni a munka és a családi élet gyakran egymásnak feszülő követelményeit, de ha az apák veszik ezt az ellátást igénybe, annak lehetnek veszélyei is a nőkre nézve. Főleg akkor, ha az apák nem „trendiségből”, hanem a család anyagi helyzetének javítása miatt mennek gyedre úgy, hogy valójában a nők maradnak otthon és végzik továbbra is a kisgyermek(ek) gondozását. Csak gyed – és így mindenféle ellátás – nélkül.

Kíváncsiak voltunk, mennyire népszerű a gyed extra az apák körében, ezért megkérdeztük az ellátást folyósító Magyar Államkincstárat (MÁK). A hipotézisünk szerint ugyanis a férfiak gyedre vonulása egyre népszerűbb a magasabb fizetéssel elérhető magasabb gyed miatt. Megkeresésünket úgy pontosítottuk, hogy a gyedet igénybe vevők közül csak a „munkavégzés gyed folyósítása mellett” kategóriára kérdeztünk rá (nem pedig a „diplomás” vagy a „több ellátás egyidejűleg történő folyósítása” változókra). Emellett az is érdekelt minket, hány forint volt az átlagos gyed extra havonta.

„Hivatkozással a gyed melletti munkavégzők számára vonatkozó megkeresésében foglaltakra, tájékoztatjuk, hogy az ön által kért adatokat jelenleg 2019 évre vonatkozóan tudjuk megadni, illetve 2020 évre csak a január-június időszakra tudunk adatot szolgáltatni az igénybe vevők havi átlagos számáról (tehát, hogy egy hónapban átlagosan hány fő végzett munkát az ellátás folyósítása mellett). A teljes 2020 évre vonatkozó adatokkal (jövedelemadatok, teljes évre vonatkozó nemenkénti bontás) 2021. március végétől fogunk rendelkezni” – így a MÁK válasza, amelyből kiderül: nagyon népszerű az apák körében a gyed extra. 

2019-ben a keresőtevékenység mellett 34 111-en kaptak gyermekgondozási díjat, közülük 14 805 volt férfi és 19 306 nő.

A gyed extra egy főre jutó havi összege férfiak esetében 173 820 forint volt, míg a nők esetében ez az összeg 153 456 forint volt. 2020. januárja és 2020. júniusa között a keresőtevékenység mellett gyermekgondozási díjban részesülők havi átlagos száma 15 072 volt, közülük 6359 férfi és 8713 nő.  Az átlag gyed-ről erre az időszakra még nincs adata a MÁK-nak.

Farkasné Gonda Krisztina, a Memolux Kft. társadalombiztosítási üzletág vezetője és humánpolitikai szakértő, ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy mivel a férfiak és nők között jelentős a fizetéskülönbség, ezért a gyed extrával elérhető jövedelem is nagyobb, ha azt a magasabb fizetéssel rendelkező szülő veszi igénybe.

A nők ebben az esetben nem csak fizetés és pénz nélkül maradnak (ha az apa gyeden van, akkor az anyának nem jár gyes ugyanarra a gyerekre), hanem egészség- és nyugdíjbiztosításuk sincs, szolgálati idejük sem keletkezik.

Ahogy a gyed havi átlagos összegén látjuk, 20 ezer forint az átlagkülönbség a két nem között. A szakértő rámutat, hogy az apa által a munkavégzés mellett igénybe vett gyednek a család számára több tízezer forint előnye van rövid távon, de hosszú távon – a nő szemszögéből legalábbis – ennek súlyosak a hátrányai. A tapasztalatok szerint elsősorban akkor élnek az apák a gyed extrával, ha az anya nem rendelkezik elegendő, munkában töltött biztosítási idővel és csak gyesre (ennek összege nettó 25 650 forint) lenne jogosult, vagy bár jogosult lenne a gyedre is, de ennek összege – a fizetéskülönbség miatt – alacsonyabb lenne. (Egy pénzügyi tanácsadó vállalat, a BDO Magyarország kiszámolta, hogy a legextrémebb esetben – tehát, ha az édesanya csak gyesre lenne jogosult, az édesapa viszont a maximálisan folyósítható összegben kapná a gyedet –, akkor 2018-as áron számolva, ilyen esetben az anya és az apa lehetséges ellátásai között, az adóalap-kedvezménnyel nem számolva, nettóban akár 119 250 Ft is lehet a különbözet.)

Farkasné Gonda Krisztina azt mondja, vannak családok, ahol inkább vállalják azt, hogy az anya fizeti külön havonta az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy legalább egészségbiztosítása legyen, miközben fizetés és pénz nélkül marad. – Ezzel még kiszolgáltatottabbá válnak, mint korábban voltak. Vagyis

bizonyos esetekben a gyed extra nem azt a célt szolgálja, mint amire bevezették,

figyelmeztet. A kiszolgáltatottság elsősorban azokra a kisgyerekes nőkre jellemző, akik munkanélküliségtől sújtott településeken laknak, kevesebb munkalehetőség áll nyitva számukra, korábban sem dolgoztak vagy a korábbi munkahelyük nem akarja visszavenni őket. Tovább nehezíti a helyzetüket, ha kevés a környékükön a bölcsődei férőhely, márpedig éppen a hátrányosabb helyzetű településeken van a fejlesztések ellenére is férőhelyhiány. A magánintézmények az átlagos fizetéssel rendelkező családoknak drágák, anyagilag nem éri meg a nőnek munkába állni. A szakembernek azonban vannak jó tapasztalatai is: az otthoni munkavégzést már elfogadó cégeknél a munkavállalók könnyebben mennek vissza dolgozni szülés után, ezek a nők könnyebben tudnak élni a gyed extra lehetőségeivel is. – HR-es szakemberként hiányolom, hogy a munkaadók nem élnek az osztott munkakör lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy egy munkakörre két kollégát vesznek fel, akik tudnak egyeztetni egymással, és megosztani a munkát. A munkaadót nem terheli többlet-bérköltség azzal, hogy ketten vannak egy poszton. Ez jó lehetne a gyed melletti munkavégzéshez a kismamáknak – mondja Farkasné Gonda Krisztina.

A BDO Magyarország arra is kitér, ha egy kisgyerek után az apa kapja a gyed extrát, az otthon maradó édesanya pedig még nem tervezi, hogy visszatér dolgozni, hanem újabb kistestvért tervez. Ilyenkor, mivel az anyának nincs biztosítási jogviszonya, „a gyermek születésétől gyes ellátásra lesz jogosult 168 naptári napon keresztül, majd ennek lejártát követően kaphatja az édesapa újra a gyedet ez utóbbi gyermek után is”. Ez tovább fokozza az érintett nők kiszolgáltatottságát. Persze pontosan nem tudni, hogy az apagyedet igénybe vevő 14-15 ezer családban hány ilyen nő lehet, de okkal feltételezhetjük, hogy kevés köztük az olyan, ahol az anya is munkajövedelemmel rendelkezik.

Keveházi Katalin, a kisgyermekes nők munkaerőpiaci reintegrációját segítő Jól-Lét Alapítvány vezetője szerint

a gyed extra ott segít igazán a nőknek, ahol a munkavállalói esélyek eleve biztosítottak.

Tapasztalatai szerint a gyeden lévő apák jelentős része nem a gyermekgondozással tölti az idejét

– Nem arról van szó a legtöbb esetben, hogy a nők visszamennek teljes állásban dolgozni, és a férfiak veszik igénybe a gyedet a munkájuk mellett.

A legtöbb esetben az apagyed nem a nők gondozási feladatainak átvállalásáról, a pályájukon való előrehaladás támogatásáról szól, hanem a családi kasszáról.

A gyeden lévő apák egy része otthon végzi munkáját, építi vállalkozását a gyed adta viszonylagos anyagi biztonság keretei közt. – fogalmaz. Keveházi Katalin szerint a kormánynak újra kellene gondolnia a gyermekgondozásra előirányzott támogatásokat ahhoz, hogy azok jobban igazodjanak a gyermeknevelés költségeihez. – Egy gyermek nevelése nem csak 3 éves korig kerül sokba, hanem sokkal inkább 3 éves kor után. Ráadásul nincsenek ezek az intézkedések összehangolva, szétterítve a különböző társadalmi rétegek között – mutat rá. Hozzáteszi: az elmúlt években – a járványt megelőző időszakig – javult a kisgyerekes nők munkaerőpiaci helyzete. – Nagyobb volt az álláskínálat, és a nők tudatossága is sokat fejlődött a munkába visszatéréssel kapcsolatban az elmúlt években. Az otthonlétük alatt is kevésbé távolodnak el a munkaerőpiactól, például azért is, mert sok a közösségi oldalakon elérhető segítő csoport. A Facebook ebből a szempontból tényleg nagy segítség. A cégek fogadókészsége is fejlődött. Egyértelműen változik a szemlélet a kisgyerekes nők foglalkoztatása terén. A foglalkoztatási mutatók javulása mögött tehát összetett jelenséggel találkozunk, amely inkább a jobban elérhető információknak, a nők tudatosabbá válásának köszönhető, és nem a gyed extrának – összegzi a járvány kirobbanását megelőző időszak tapasztalatait.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.