Az egyetemi és tudományos autonómiát az Orbán-rezsim válogatott eszközökkel tapossa. Az egyik ilyen, végzetes sebet ejtő támadás 2018-ban érte a felsőoktatást, amikor a kormány kiiktatta a gender-, azaz a társadalmi nemekkel foglalkozó szakot. Akkoriban sok kormánypárti politikus indokolta lelkesen, miért is van szükség erre a tudományellenes – és nem mellékesen: alkotmányellenesnek tűnő – döntésre, a legellenszenvesebb magyarázatok versenye igen szoros volt. Kövér László házelnöknek azonban még ebben a mezőnyben is sikerült felülkerekedni. Szerinte a gendernek semmi köze a tudományhoz, az inkább „egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben”.

Mindezt azért érdekes, mert mindezek ellenére Orbán Viktor miniszterelnököt a gender-kutatások témái – a nők és férfiak munkaerőpiaci helyzete, a demográfiai folyamatok mögött húzódó okok, a családi munkamegosztás – erőteljesen foglalkoztatják. Politikájának egyik központi eleme, hogy a magyar nők – pontosítsunk: a középosztálybeli magyar nők – szüljék tele a Kárpát-medencét. A demográfiai trendek megváltoztatása érdekében családügyi államtitkárát tavaly miniszteri rangba emelte. Novák Katalinhoz államtitkári időszakából is számos olyan intézkedés bevezetése köthető, amely a nagyon alacsony szülési számokat célozta növelni. Vannak sikerei ennek a próbálkozásnak: a TÁRKI legfrissebb Társadalmi Riportjából kiderül, hogy 2019-ben 65 268 házasságkötés történt, ami a 2010-es szinthez képest 84 százalékos növekedést jelent. (Novák államtitkársága idején lépett életbe számos ösztönző intézkedés, például az első házasok adókedvezménye, a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a babaváró hitel.) Ám a demográfiai trend nem változott: 2019-ben 89 200 gyermek született Magyarországon, ez (2011 és 2013 után) minden idők harmadik legalacsonyabb születésszáma. Annak ellenére sincs fordulat, hogy az Orbán-kormánynak sikerült a termékenységi arányszámon javítani. (Ez az a szám azt mutatja, egy nő az élete folyamán átlagosan hány gyermeket szül.) Ez az arányszám a 2011-es 1,3-ról 1,5-re ugrott 2019-re.

A CSOK, a babaváró hitel, az első házasok adókedvezménye, majd a megszületendő gyermekek után igénybevehető családi adókedvezmény, illetve otthonfelújítási támogatások rendszere – ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyek ugyan a költségvetés oldaláról extrém drága ösztönzők, de kétséget kizáróan kedvezően hatnak a szülési kedvre. A gender-kutatásokból azt is tudjuk, hogy az otthoni munkamegosztás és a nők munkaerőpiaci helyzete is olyan tényező, amely markánsan befolyásolja a kormány számára fontos középosztálybeli nőket abban, merjenek-e gyereket vállalni. Ezt a tudást beépítve Novák Katalin – még államtitkárként – 2014-ben meghirdette a gyed extra nevű ellátást. (Korábban, ha a nő visszament dolgozni, elveszítette a gyed-et, az új ellátási formában a munkajövedelem mellett is megkapja ezt a támogatást.)

A kormány ezt az intézkedést egy nagyszabású bölcsődefejlesztési programmal kombinálta. A KSH adatai szerint a 2010-es 32 516-ról 2019-re 48 702-ra bővült a bölcsődei férőhelyek száma. Amikor tehát a kormány családpolitikájával kapcsolatban a konzervatív jelzőt emlegetjük, érdemes az intézkedések mögé nézni, mert azok között sok olyat találunk, amelyek inkább jellemeznének egy szocialista-liberális kabinetet. A gyed extra és a bölcsődei férőhely-fejlesztés – illetve korábban a munkahelyvédelmi akcióterv – olyan kombináció, amely a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci helyzetének javítását célozza. Azaz: egy olyan kormány, amely szerint nincsenek társadalmi nemek, a nők társadalomban betöltött szerepéből kiindulva, a helyzetet elemezve hozott genderérzékeny intézkedéseket.

Novák Katalin több nyilatkozatában is elmondta, hogy a kormány célja a kisgyerekes anyák foglalkoztatásának növelése, s a gyed extra olyan eszköz, amellyel a választás szabadságát szeretnék felkínálni a nőknek. Szikra Dorottya szociálpolitikus egy interjúban rámutatott, hogy látszik is a siker, ugyanis 2010 óta jelentős növekedés tapasztalható ezen a téren: a korábbi kormányzatok alatt sokáig 30 százalék volt az anyák foglalkoztatási aránya, ami most 40 százalék.

A gyed extra a 2014-es bevezetése után több változáson is keresztül ment: a munkába visszatérő anyák 2016-tól már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik. Ez a támogatás minden 2 év alatti gyermek után külön-külön jár, ami azt jelenti, hogy az a nő (vagy férfi), akinek két 2 év alatti gyermeke van és visszatér dolgozni – akár részmunkaidőben is – a fizetése mellett két gyedet kap. „Ahol a gyermekvállalás és a munkavállalás egymást erősítő és nem egymást kizáró tényező, ott sokkal több gyermek születik”, jelentette ki Novák Katalin, néhány éve, nagyon is gendertudatosan, hozzátéve: Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne használja ki azt a tudást, képességet és tenni akarást, amely a magyar nőket jellemzi.

De a családügyért felelős politikus nem állt meg a genderügyi tobzódásban: 2016-ban, a Keresztény Civil Szervezetek 13. országos fórumán a gyed extrával összefüggésben az apák szerepéről beszélt. (Ugyanis az ellátást, amely mellett korlátlanul lehet munkát végezni a gyermek féléves korától, elérhetővé tették az apáknak is, ahogy jár nekik a gyermekápolási táppénz és a pótszabadság is.) A fórumon Novák kijelentette: ezzel a lehetőséggel fel akarja kínálni a kormány az apáknak, hogy „ugyanolyan aktívan vegyék ki részüket a gyermeknevelésből, mint az anyák”. Azt szeretnék elérni, hogy „legyen trendi édesapának lenni”.

A kormány által sokat kritizált genderkutatók már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a gyed extra segíthet a nőknek összehangolni a munka és a családi élet gyakran egymásnak feszülő követelményeit, de ha az apák veszik ezt az ellátást igénybe, annak lehetnek veszélyei is a nőkre nézve. Főleg akkor, ha az apák nem „trendiségből”, hanem a család anyagi helyzetének javítása miatt mennek gyedre úgy, hogy valójában a nők maradnak otthon és végzik továbbra is a kisgyermek(ek) gondozását. Csak gyed – és így mindenféle ellátás – nélkül.

Kíváncsiak voltunk, mennyire népszerű a gyed extra az apák körében, ezért megkérdeztük az ellátást folyósító Magyar Államkincstárat (MÁK). A hipotézisünk szerint ugyanis a férfiak gyedre vonulása egyre népszerűbb a magasabb fizetéssel elérhető magasabb gyed miatt. Megkeresésünket úgy pontosítottuk, hogy a gyedet igénybe vevők közül csak a „munkavégzés gyed folyósítása mellett” kategóriára kérdeztünk rá (nem pedig a „diplomás” vagy a „több ellátás egyidejűleg történő folyósítása” változókra). Emellett az is érdekelt minket, hány forint volt az átlagos gyed extra havonta.