Államosított meddőségi centrumok: maradnak a különjáratok

Tóth Bea | 2021.07.19. 07:07

Olvasási idő kb. 15 perc

Kásler Miklós miniszter 2019 decemberében jelentette be a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet fölállítását és hat meddőségi centrum államosítását, majd 2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium is. 2020 januárjától ingyenessé és korlátlanná váltak a meddőségi vizsgálatok. Maradt három meddőségi magánklinika, amelyek az idén május 28-án megjelent törvényjavaslat értelmében hasonló sorsa jutnak – ezzel megszűnik a meddőségi magánellátás. Hogy miért is jó ötlet ezt állami kézbe venni, azt Gulyás Gergely a kormányinfón a hvg.hu-nak azzal indokolta, hogy hatékonyabb, mert a magánellátás finanszírozási vonzata jelentős, egyúttal pedig visszaélésekkel vádolta meg a magáncentrumokat, holott azok a klinikák a versenyhelyzet miatt szükségszerűen az eredményességre törekedtek.

Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász szerint ezek a centrumok szinte „a kormány ölébe hullottak” azzal, hogy Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász professzor „üzleti ciklusa” úgy kívánta: a centrumait inkább a piacra dobja.

– Életkorából adódóan sem tudta már tovább vinni az intézményeit. Bár voltak külső és külföldi piaci érdeklődők, mégsem bíztak abban, hogy a magyar állam nem fogja bekebelezni azokat. Jól érezték. Kaáli Nagy Géza végül az államnak ajánlotta föl és nyereséggel túllépett a centrumain. Ezt követte a mostani államosítási hullám, ami praktikusan a magánintézmények működési engedélyének a visszavonását jelenti. Ez más egészségügyi intézmények tulajdonosai körében is bizalomvesztéssel járt, hiszen ennyi erővel akár egy gyermek- vagy szemészeti klinika működését is könnyedén el lehet lehetetleníteni.

Lantos Gabriella a Tárki-ban megjelent A párhuzamos valóság című kutatásában világít rá az állami monopólium kártékony hatására az egészségügyi szektorban, s úgy érzi, az elmaradt reformok miatt az állami ellátás már sohasem lesz képes kiszolgálni az egyre öntudatosabb pácienseket. Ami a speciális helyzetet illeti: a mesterséges megtermékenyítés legtöbbször versenyfutás az idővel, ahol a gyorsaság, az időnyerés és a minőség sokszor fontosabb az ingyenességnél. Így az, aki megengedheti magának, inkább választja a magánellátást és kifizeti az milliós nagyságrendű próbálkozást.

– A piac természete – mondja Lantos Gabriella -, hogy a kockázatközösségnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy üzleti modellt lehessen kialakítani. Ebből az következik, hogy a ritka vagy nagyon súlyos betegségek – daganatos megbetegedések, idegrendszeri sérülés – esetén magánellátás nem alakítható ki. De az életet nem veszélyeztető betegségek esetén nincs magyarázat és ok arra, hogy az állam kizárólagos szereplővé váljon. Annak ismeretében, hogy a többi piacon milyen pusztításokat és kiszorításokat látunk, itt is világos a folyamat: kitisztítják a piacot, majd végül egy NER-közeli vállalkozó megkapja a meddőségi hálózatot. Korábban a piaci szereplők maguk is megoldották a centrumok felújítását és bővítették felszereléseiket, így most már óriási összegeket leszakítva kiválóan lehet költeni uniós forrásokat erre a célra. Erre látunk példát más szektorban is. Legutóbb pont a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről derült ki, hogy 85 százalékban megalapozatlan költségeket számoltak el.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Hajlik-e az iráni rendszer vagy törik?

Krajczár Gyula

Az Iránban szeptember óta tartó tüntetések nyomán az ország főügyésze, Mohammad Jafar Montazeri bejelentette, hogy megszüntetik az úgynevezett erkölcsi rendőrséget, s elkezdik tanulmányozni a nők nyilvános kendő- és ruhaviselési szabályait tartalmazó törvényt. Most még nehéz megítélni, hogy tényleges, komoly engedményről van-e szó. Az biztos, hogy a lázongások egyelőre nem enyhülnek, s a rezsim egyre szélesebb skálán keresi a normalizálás eszközeit.

Elolvasom

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Keresés