Donald Trump az elnökválasztás óta válogatott csalásvádakkal próbálta megfordítani annak végeredményét, amely Joe Biden vártnál szorosabb, de még így is tekintélyes győzelmét hozta. Önző szélmalomharcával az elnök végül a demokratákat is megajándékozta két évnyi kongresszusi többséggel, zárásképp pedig fanatikus követőit ráeresztette a Kongresszus épületére. Ezt gondolta utolsó szalmaszálnak.
A járvány árnyékában megtartott novemberi elnökválasztás az urnazárást követő napon billent át Joe Biden javára. A nagy számban leadott levélszavazatok számlálása ugyanis hosszabb időbe telt, ezt számos modellezés már hónapokkal korábban jelezte, senkit nem érhetett tehát meglepetésként a jelenség. A postán feladott voksok túlnyomó többsége Barack Obama korábbi alelnökét gazdagította, ami szintén nem volt meglepetés, hiszen Donald Trump hónapokig ágált e szavazási módozat ellen, szavazói pedig értelemszerűen nem is éltek vele nagy számban. A távozó elnök mindent megtett, hogy már előre választási csalásnak állítsa be a levélszavazatokat, ezek megszámlálását a szoros végeredményű államok szinte mindegyikében megpróbálta leállíttatni.
A szavazatszámlálási procedúrák után a levélvoksok tömeges érvényteleníttetését tűzte ki célul a Trump-kampány, ami sikertelen bírósági beadványok százai ellenére sem hozott érdemi eredményt. Ezen aligha lepődhettek meg, hiszen a kifogások zöme bizonyítékokkal alá nem támasztható fiktív panasz volt, amelyet még a Trump által kinevezett bírók is csuklóból utasítottak vissza. Az elnök szerint győzelmét rendszerszintű választási csalásokkal lopták el tőle a demokraták, noha a legvitatottabb államok közül több is színrepublikánus vezetésű, mint Arizona és Georgia. Pártjának helyi politikusait Trump még a demokratáknál is durvábban ostorozta a nyilvánosság előtt és a színfalak mögött egyaránt. Az új év első napjaiban kiszivárgott például a georgiai választásokért felelős helyi miniszterrel folytatott telefonbeszélgetése, melyben közel tizenkétezres szavazatkorrekciót kért a politikustól, aki ezt megtagadta, és kiállt az általa hitelesített végeredmény mellett.
Fotó: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana
Trump reménytelen viaskodása közepette a Kongresszus még visszatért a ciklus utolsó heteire Washingtonba, hiszen a költségvetés sürgős kiegészítésre szorult. Meg kellett alkotni a védelmi kiadások, valamint a hónapok óta késedelmes gazdasági mentőcsomag forráselosztását is. A védelmi kiadások évtizedek óta az Egyesült Államok egyik legbiztosabb kétpárti támogatottságát élvező, évente megújítandó javaslatcsomag, amelyet az idén is probléma nélkül fogadtak el. A mentőcsomag ugyanakkor csak szerény, alanyi jogon járó 600 dolláros csekk formájában öltött testet, s ez a rászorulóknak édeskevés, kiváltképp, hogy hónapokig vártak rá. Trump ezen a ponton lépett színre, mondvacsinált okokra hivatkozva megvétózta a védelmi törvénycsomagot, míg a 600 dolláros csekkeket szentesítette, bár saját pártját is a vonat elé lökte a demokraták által javasolt 2000 dollárra megnövelt támogatás melletti utólagos kiállásával.
Ezen a ponton szakadhatott el a cérna a veterán szenátusi republikánus frakcióvezető, Mitch McConnell-nél. Trump védelmi vétóját a kétpárti támogatottság tudatában érdemi módosítások nélkül fogadta el újra a Kongresszus mindkét háza, míg McConnell frappáns húzással az elnöknek a védelmi kiadások kapcsán igényelt változtatásait a mentőcsomag csekkjei megemelt összegének kiegészítő javaslataiként terjesztette elő a szenátusban. Ebben a mérgező keverékben az elnök összes igénye olyan formában jelent meg együtt, melyet szinte egyetlen törvényhozó sem volt képes támogatni. Ezzel a megalázó lépéssel hozta a frakcióvezető az elnök tudtára, hogy mindent ő sem tehet meg büntetlenül.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
A pedagógusok 100 százalékos táppénze azon is múlik, hogy PCR-teszt igazolja a koronavírus-fertőzést. A gyakorlat azonban az, hogy a tesztelő mentők előbb gyorstesztet végeznek, és ha az pozitív, akkor automatikusan karanténba kerül, PCR-tesztet már nem végeznek. Közben egyre több oktatási intézményben rendeltek el részleges vagy teljes zárást, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete digitális munkarendet követel.
Csak egy maradhat, mint azt a Hegylakó rajongói jól tudják, ám a hazai miniszterelnök-jelölti előválasztás egyelőre még inkább fordítva működik: a legesélyesebbnek tartott politikusok várnak a döntéssel – vagy legalábbis indulási szándékuk bejelentésével.
Legkésőbb február 28-ig alá kell írniuk az egészségügyben eddig közalkalmazottként dolgozóknak az új szolgálati jogviszonyukról szóló munkaszerződésüket. Abból tudják meg, mennyi pénzért mi a munkájuk, melyek a kötelezettségeik, a jogaik. A múlt vasárnapig a legtöbb érintett még meg sem kapta meg a szerződését, így sokuknak egy hetük sem marad eldönteni, vállalják-e az új feltételrendszert vagy sem.
Megalakult a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Tagozata – jelentette be Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke, Botka László, Szeged, Nyirati Klára, Baja és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szerdán, közös sajtótájékoztatón. A cél, hogy a települések egységesen lépjenek föl a létezésüket megkérdőjelező kormányzattal szemben.
Körvonalazódik, mi lesz majd az orvosokkal, de a betegek nem tudják, hogy ennek következményeként mi lesz ővelük. Úgy tűnik, akit csak lehet, át akarnak szorítani a fizetős magánellátásba.
A választások előtt összefogtak az igen különböző nézeteket képviselő, de az országnak egységesen demokratikus jövőt ígérő ellenzéki pártok, hogy legyőzzék a legyőzhetetlent: az előző évtized választásain kétharmados többséget szerzett, régóta uralkodó, a parlamentáris rendszert szétverő, az ellenzék kiiktatására törekvő, az abszolutizmus irányába tartó kormánypártot. Mindenhol a legesélyesebb ellenzékit indították és egységesen az ő támogatására szólították fel híveiket. Általános meglepetésre sikerrel jártak. De a sikerből nem lett demokratikus jövő. 116 évvel ezelőtt.
Japánról szóló sorozatunk címe azért Fonák, mert a japán színekről már sokmindent tudunk. Volt benne elhagyott sziget, amely egykor az ország egyik legabszurdabb, s így legkegyetlenebb szénbányája volt, s ma az Unesco világörökségeinek egyike, volt nagyhatalmú japán keresztapa, aki szeretett volna Nobel-békedíjat kapni, lesz benne gyarmat, amely a tankönyvek szerint sohasem volt az, vagyis kicsit bóklászunk fonák történelmi jelenségek között. Most a jakuzákról lesz szó, akiket rengeteg mítosz övez hazájukban épp úgy, mint a világ sok országában.
Már nincs olyan háziorvosi rendelő, amelyben ne kezdték volna el a koronavírus elleni védőoltások beadását. Az orvosok az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech vakcinákkal oltanak, illetve lehetőségük van oltópontra küldeni az embereket, ahol az érintettek az orosz Szputnyikot kapják meg. Egyelőre nem működik akadálytalanul a folyamat. Nehéz az időpontok egyeztetése, sok orvos nem tudta a megadott határidőn belül elérni az összes, számára kijelölt pácienst. De a rendelők is módosítják az időpontokat.
