Tóth Ákos Ami tényleg nem semmi – Pesti játszmák világpolitikai térképen

A CEU súlyos veszélyt jelentett a magyar kormány szerint az állam szuverenitására, legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Stumpf István, a felsőoktatás modellváltásáért felelős kormánybiztos nyilatkozott korábban a Jelennek. De akkor az hogyan lehetséges, hogy a Kínai Kommunista Párt egyeteme, a Fudan, nem jelent semmi ilyen veszélyt?

A CEU-val az volt a baj Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, hogy úgymond diplomagyár volt. E kifejezéssel általában az olyan felsőoktatási intézményeket szokták illetni, amelyeket a hallgatók épp azért választanak, hogy kevés energiabefektetéssel jussanak végzettséget igazoló diplomához, vagyis az ilyen egyetemek szükségszerűen gyenge minőségű oktatást nyújtanak.

Gulyás Gergely kijelentése több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt amiatt, hogy a CEU-t hét képzési területen is a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé sorolta a Quacquarelli Symonds 2017-es felsőoktatási rangsora, nyilván nem értenek hozzá, továbbá akkor, amikor a magyar kormány Bécsig kergette az intézményt, Ausztria kancellára, Sebastian Kurz azt közölte: kapva kapnak az alkalmon, hogy a közép-kelet-európai régió egyik legmagasabban jegyzett, rengeteg kutatási forrást és erős nemzetközi kutatói hálózatot fenntartó egyeteme hozzájuk költözzön. Valószínűleg ő sem tudta, hogy valójában egy kézlegyintéssel elintézhető diplomagyárról beszél.

Ám az iróniát félretéve, Gulyás kijelentése nem is csak a pökhendisége miatt érdekes, hanem azért is, mert valószínűleg ezt a véleményét kevéssé osztja a magyar felsőoktatás modellváltásáért felelős kormánybiztossá szelídített Stumpf István, aki lapunknak nyilatkozva korábban azzal magyarázta a CEU elkergetését, hogy – idézzük – „a kormányt az a durva politikai szerepvállalás zavarta, ami egy filantróp üzletembert (Soros Györgyöt – a szerk.), nem választott politikust direkt politikai szereplővé avatott”. Stumpf ugyanakkor hozzátette: „Nyomon követtem a CEU működését, rendszeresen találkoztam az aktuális CEU-rektorokkal. Elmondtam minden alkalommal, hogy a CEU-nak határozottabb lépéseket kell tennie azért, hogy jobban bekapcsolódjon a magyar tudományos közéletbe és ne szigetként működjön a belváros közepén. El is indult egy ilyen kísérlet, közös kutatások is. Amikor Soros György politikusként kezdett el működni a migrációs válság közepén, akkor ez az egész politikai színezetet kapott”.

Vagyis, szemben azzal, amit Gulyás állít, a CEU-nak igenis azért kellett mennie, mert az akkor közellenségnek kikiáltott Soros György tulajdonában áll, vagyis a kormány logikája szerint janicsárképző, tehát semmi keresnivalója nincs Magyarországon. Ehhez gyártottak mondvacsinált ürügyet is, jelesül azt, hogy Magyarországon az a külföldi egyetem praktizálhat, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” – a CEU a törvénymódosítás idején nem működött az Egyesült Államokban –, ám ezt az előírást a napokban megsemmisítették, miután az Európai Bíróság az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartotta, ahogy azt annak idején minden valamirevaló jogász szakértő meg is jósolta, ám mindhiába.

Gulyás Gergelynek a diplomagyárra vonatkozó kijelentése azért is érdekes, mert a Magyarország szuverenitásának védelmét szolgáló, Soros György aktivitását bíráló érvrendszer, úgy tűnik, mára nem állja meg a helyét a hazai propagandában. Egyrészt valószínűleg azért, mert idejétmúlt, egykor csúcsra járatták, napjainkban tán kevésbé hatásos – az más kérdés, hogy mennyire ízléses ilyenkor egy valódi egyetem valódi teljesítményét ócsárolni –, másrészt könnyen gellert kaphat azok után, hogy a magyar kormány stratégiai megállapodást köt a kínai állam elitegyetemével, a Fudannal.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!