Az ígéretek ellenére tovább titkolózik a kormány

| 2022.08.09. 08:40

Olvasási idő kb. 14 perc

Noha azt hihetnénk, hogy a jogállamisági mechanizmussal fenyegetett állam változtat a korábbi gyakorlatán, de ez csak vágyálom: a felsőoktatásban bevezetni kívánt változtatásokat semmilyen szakmai-társadalmi egyeztetés nem előzte meg.

Akció

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseiben rendszeresen bírálja a magyar törvényhozást, amely a grémium szerint átláthatatlan, nélkülözi az egyeztetési folyamatokat és a társadalmi párbeszédet. A negyedik kétharmados győzelmet követően Orbán Viktor felállította ötödik kormányát, amelyben létrehozott több új tárcát, köztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, amelynek vezetésével egy oldschool, világlátott menedzsert, az egykori Matáv-, illetve a MOL-csoport korábbi csúcsvezetőjét, bankvezért, több művészeti és szépirodalmi kiadó felfuttatóját, Csák Jánost bízta meg.

Okkal feltételezhetnénk, hogy a Magyarország ellen indult jogállamisági eljárás kellős közepén, amikor a jogállami kritériumok – köztük a társadalmi egyeztetés és a törvényalkotást megelőző párbeszéddel kapcsolatos uniós elvárások – teljesülésétől hazánk uniós forrásokhoz való hozzáférésé múlik, akkor a nagyvállalati szektorban edződött miniszter nem tekinti levegőnek az adófizetőket képviselő és a döntések transzparenciája felett őrködő sajtót. Márpedig Csák – hiába a színes és impozáns korábbi pályaív – úgy látszik, semmit nem hall meg a jogállamisági aggályokból, ugyanis lapunk többszöri megkeresésére sem reagált. Pedig nem súlytalan témában kerestük őt, hanem egy olyan horderejű ügyben, amelyen Magyarország hosszú távú versenyképessége múlik. Ez pedig a 2024-től életbelépő új felvételi rendszer, illetve az az intézkedés, amely eltörli a diploma megszerzéséhez kötelezően előírt nyelvvizsgát.

A lapunk által megkérdezett felsőoktatási szakértők, mértékadó civil szervezetek sem tudták, mi készülődik az új miniszter „boszorkánykonyhájában”, így valószínűsíthető, hogy az a bizonyos társadalmi egyeztetés nemcsak a KATA-törvény esetében marad el, hanem a felsőoktatásba lépés szabályainak megváltoztatásánál is.

Amikor az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében a „törvényhozási folyamat átláthatóságával és minőségével” kapcsolatban fogalmaz meg aggályokat, akkor pont az ilyen kormányzati viselkedésre kell gondolni, mint amilyet most Csák János képvisel.

A Jelen elsőként számolt be arról, hogy a kormány átalakítaná a felsőoktatási felvételi rendszert. A Csák János minisztériumában készült javaslatot a kormány azóta el is fogadta. Ahogy azt megírtuk: az új elképzelések részben a korábbi intézkedések korrekcióját jelentik, azaz eltörlik a felsőoktatásba lépés kötelező feltételeként előírt emelt szintű érettségit, vagyis a belépéshez 2024-től elég lesz az általános érettségi is. Ez részben visszatérés a 2010 előtti időszakhoz. De csak részben, ugyanis a felvételi eljárásban megszerezhető 500 pontból 400 a középiskolai osztályzatokból, illetve az érettségi pontokból áll, azonban 100 pontot maguk az intézmények adhatnak a felvételizőknek. A felsőoktatási intézmények abban is szabadságot kapnak, hogy maguk írják elő, mely érettségi tárgyat kívánják figyelembe venni, és azt milyen szinten várják el a leendő hallgatóiktól. A felvételi rendszer továbbra is központi lebonyolításban marad.

Csák János időközben a közösségi médiában – hol másutt? – közzétette a változtatások további részleteit: így például azt, hogy a kormány kivezeti a diploma megszerzéséhez előírt kötelező nyelvvizsgát. „A kötelező nyelvvizsga-kötelezettség (sic!) helyett, a képzés során kell az egyetemeknek biztosítania (sic!) a megfelelő nyelvi kompetenciákat! A változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel” – olvasható a miniszter Facebook posztjában.

A most bevezetni kívánt változtatások részben a korábbi, elhibázott oktatáspolitikai döntések korrekciói. 2010-es hatalomra jutását követően ugyanis Orbán Viktor egyértelműen a felsőoktatás szűkítése felé tett lépéseket. A Széll Kálmán Terv elnevezésű megszorító csomagban például olyan állítások szerepelnek, amelyek nem feleltek meg ugyan a valóságnak, arra azonban alkalmasak voltak, hogy bizalmatlanságot ébresszenek a társadalomban a felsőoktatási intézményekkel szemben. Az egyik ilyen mondat az volt, hogy „az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak olyan diplomákhoz fiatalokat, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába”. Ennek ugyan semmilyen igazságtartalma nem volt, mert a munkanélküliség kockázata a diplomásoknál a legalacsonyabb, illetve az EU-n belül éppen Magyarországon az egyik legnagyobb a diplomás bérelőny.

Az egyik jellemző mondat a Széll Kálmán Tervből: „A felsőoktatás ne ösztönözzön senkit arra, hogy fiatal éveit boldog tétlenségben töltse”.

Az akkori kormányt az zavarta, hogy a „humán terület túlterjeszkedik”, a fiatalok nem a kívánt mértékben választják a műszaki és a reálszakokat. 2010 és 2014 között Orbán Viktor számtalan megszólalásában kritizálta a felsőoktatást, „a romkomcsmák félhomályában merengő diplomásokról” értekezett, illetve használhatatlan tudású emberekről, akiket a szocialista-liberális oktatási rendszer „tömegével termelt ki”.

Ezért számos intézkedésével szűkítette a felsőoktatásba vezető utat, amivel elzárta a szegényebb családok gyerekeit a diploma megszerzésének lehetőségétől.

Azt is mondta, hogy „önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban”, amivel alátámasztotta az intézkedéseit: szűkítette a népszerű szakok állami kapacitásait, ezzel tandíjassá téve azokat. 2016-tól pedig bevezette, hogy a felsőoktatásba csak emelt szintű érettségivel lehessen jelentkezni. Ehhez a feltételhez társult volna a nyelvvizsga is, de az annyira beszakította volna a jelentkezők számát, hogy attól végül elállt a kormány.

Mit okozott a felsőoktatásban ez a politika?

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés