Áttörés: már tényleg nem lehet a szegénységük miatt szétszakítani a családokat

| 2021.10.05. 09:39

Olvasási idő kb. 10 perc

A Fővárosi Törvényszék friss, még nem jogerős ítéletében kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (illetve korábban annak jogelődje) mint a szociális ágazat irányítója megsértette azoknak a gyermekeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát, akiket kizárólag anyagi helyzetük miatt emeltek ki családjukból azzal, hogy nem adott világos szakmai módszertani útmutatást a „kizárólag anyagi okra visszavezethető családból kiemelése tilalmának érvényesülése tárgyában és nem végzett célzott ellenőrzést a gyermekvédelmi szervek ezirányú gyakorlatáról”. Magyarul: nem ellenőrizték, megsértik-e a gyermekvédelemben dolgozó – és a gyermekek családból való kiemeléséről döntő – szakemberek a gyermekvédelmi törvényt, amely határozottan leszögezi, hogy a szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemelés tilos. Mindezt annak ellenére nem ellenőrizték, hogy évtizedek óta hazai kutatások igazolják a gyakorlat fennállását, illetve maga az ENSZ gyerekjogi bizottsága is többször kifogásolta ezt az eljárást. Mindemellett számos, a kiemeléshez kapcsolódó kulcsfogalom tisztázatlan, a szakemberek szubjektív megítélésén múlik, mikor vesznek el egy gyermeket a családjától, például, hogy mi minősül elhanyagolásnak. A bíróság azt is megállapítja, hogy az EMMI nem csak tétlenül nézte ezt a káros és gyerekellenes gyakorlatot, hanem elmulasztotta a „célzott ellenőrzést a gyermekvédelmi szervek” felett.

A bíróság nem csak a szegénység miatti diszkriminációt állapította meg, hanem azt is, hogy ezeknek a gyerekeknek a roma származásuk miatt is hátrányt kellett elszenvedniük, merthogy a szegénység elsősorban a roma gyerekeknél válik egyben kiemelési okká is.

„A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2004. január hó 27. napjától megsértette a ténylegesen kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt roma származású Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát azon mulasztásával, hogy nem végzett célzott vizsgálatot annak mértékéről és okáról, hogy a ténylegesen kizárólag rossz anyagi helyzetük miatt családból kiemelt gyermekek kiemelkedően nagy arányban roma származásúak” – olvasható az ítéletben. (A 2004. január 27-es dátum jelöli az egyenlő bánásmód törvény hatályba lépését, innentől kezdve lehet ezt a diszkriminatív joggyakorlatot számon kérni.)

A pert 2017-ben a nemzetközi Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) indította, a civil szervezetet Gellér Judit jogász és Kegye Adél ügyvéd képviselte. A pert közvetlenül azután indították, hogy, az ERRC felkérésére egy kutatást készítettek elismert szakemberek a Nógrád megyei kiemelési gyakorlatról, amelynek megállapításaival szinte azonos következtetésekre jutott 2017-ben az ombudsman is. Utóbbi szerint a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek harmada szegénysége miatt kerül ki családjából.

A gyermekvédelemben dolgozók, illetve a kutatók között nagyon rég tudott tény, hogy sok helyen az országban nem amiatt emelnek ki egy kisgyereket a családjából, mert a szülők ténylegesen veszélyeztetik, hanem származásuk és/vagy vagyoni helyzetük miatt.

Ez a súlyosan diszkriminatív gyakorlat kormányokon átívelően jelen volt és van a mai napig is. A legtöbb esetben a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók ugyanis a megelőzés helyett a kiemelést választják, amikor mélyszegénységben élő családok problémáival találkoznak, mert ahhoz egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő eszközzel, hogy a vagyoni-jövedelmi krízisbe került családokon segítsenek. Egy lakásvesztés esetén például nem juthat minden család az átmeneti lakhatását biztosító otthonba a férőhelyek szűkössége miatt. Ilyen esetben a gyerekeket kiemelik. A kiemelés ilyenkor nem a szakemberek embertelensége miatt történik tehát meg, hanem pusztán azért, mert egyszerűen nem képesek segíteni, nincs hozzá meg a szükséges infrastruktúra, teljesen eszköztelenek. Az, hogy az így kiemelt gyerekek többségében romák viszont már összefüggésbe hozható a gyermekvédelmi rendszerbe épült rasszizmussal is, más a mérce egy szegény roma és egy szegény nem roma család esetében, ha kiemelésről van szó. A per tárgya ebben az esetben Nógrád megye volt, de nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy ez a rossz gyakorlat az egész országra jellemző.

A Fővárosi Törvényszék bírója, Uzsoky Ágnes nem csak megállapítja a gyermekvédelmi rendszer diszkriminatív gyakorlatát, hanem kötelezi az EMMI-t a jogsértés megszüntetésére. Eszerint a minisztériumnak öt éven keresztül minden évben meg kell vizsgálnia Nógrád megyében a családból kiemelt, percepció alapján roma származásúnak tekinthető gyermekek számát. Az ítélet kötelezi az EMMI-t a transzparenciára is. A döntés értelmében ugyanis az elvégzett minisztériumi vizsgálat eredményét, valamint az azon alapuló intézkedéseket a tárcának ki kell tennie a honlapjára. A bíróság ezek mellett kötelezi a minisztériumot arra is, hogy 12 hónapon belül végezzen célzott ellenőrzést arról, hogy a Nógrád megyei gyerekkiemelési ügyekben a rossz anyagi helyzeten és roma társadalmi származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma érvényesül-e. Az ellenőrzés megállapításain alapuló intézkedési tervet végre kell hajtania, a végrehajtást pedig ellenőriznie kell. Mindezt átlátható, mindenki által követhető módon kell megtennie, hiszen a bíróság kötelezi a minisztériumot, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat tegye ki a honlapjára.

Nagyon hasonlóan az iskolai szegregációs perekhez, a jogsértő intézmények fenntartói „széttárják a kezüket” és azzal védekeznek, hogy a működésük semleges, azt sem tudják ki roma és ki nem. Az ERRC nem véletlenül jelezte a bíróságnak a per során, hogy bár a szegénységben élő gyermekek családból történő kiemelése látszólag nem roma származásukon alapul, de mégis megállapítható, hogy a roma gyerekeket „minden észszerű ok nélkül, feltűnően nagyobb arányban emelik ki családjukból, mint a velük összehasonlítható helyzetben levő, nem roma származású” családban élő gyerekeket.

Erre reagált a Fővárosi Törvényszék.

– Az évtizedek alatt több ezer, a szakellátásba került gyerekről derülhetne ki, hogy jogellenesen vették el családjától, hogy a kiemelésükről szóló döntés valódi indoka a család szegénysége és nem a gyermek bántalmazása, elhanyagolása volt. A szegénység nem vezethet önmagában egy család szétszakításához, ezt a törvény kifejezetten tiltja, és hogy ez a gyakorlat ténylegesen jelen van Magyarországon, ezt sikerült most a bíróság előtt is bebizonyítani. Az egész jogi eljárás célja az volt, hogy a minisztérium nézzen szembe ezzel a gyakorlattal és vértezze fel a szakembereket minden olyan eszközzel, ami ahhoz kell, hogy a nyomor ne vezessen a családok széteséséhez.

Az ítélet abban is előremutató, hogy a tárcát etnikai adatgyűjtésre kötelezi. Protokoll kidolgozását írja elő, amely alkalmas a szakellátásban nevelkedő gyermekek etnikai adatainak anonim, statisztikai célú gyűjtésére

– mutat rá Kegye Adél, így nem kell ahhoz külön kutatásokat folytatniuk civileknek, hogy erről adatot gyűjtsenek, hanem a gyermekvédelmi szervek feladata lesz ezután. Hozzáteszi: a bíróság megállapította azt is, hogy a roma származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülésével kapcsolatos, nemzetközi szerződésen alapuló feladatait a minisztérium az érintettek etnikai alapú adatainak gyűjtése nélkül nem tudja teljesíteni, következésképpen ez a típusú adatgyűjtés az Információs törvény szerint is jogszerű adatgyűjtésnek minősül. – Erre az adatgyűjtésre még 2009-ben Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman és Jóri András adatvédelmi biztos dolgozott ki egy módszert, amely megfelelő jogi garanciák mellett teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését – emlékeztet Kegye Adél arra, hogy már rég kész megoldás van arra, hogy ne lehessen elkenni a rendszerszintű etnikai diszkriminációs ügyeket. A problémákat akkor lehet kezelni, illetve a minisztérium is csak akkor tud fellépni ellene, ha megközelítőleg pontos számadatokkal rendelkezik arról, mennyire felülreprezentáltak a romák a gyermekvédelmi szakellátásban. Erre az adatgyűjtésre adott ki most kötelezést a bíróság.

Kegye Adél azt mondja, ez a bírósági kötelezés nagyon hasonló ahhoz, amit nemrég egy másik bíróság mondott ki a Heves megyei indokolatlan fogyatékossá minősítés ügyében, ebből is látszik, a most formálódó bírói gyakorlat alapján nem hivatkozhat arra egy minisztérium, hogy nem tudja, ki a roma, és ezért nem felel a romákat tömegesen hátrányosabb helyzetbe hozó intézkedéseiért vagy mulasztásáért. (Az a per azért indult néhány éve, mert világosan látszott, hogy tömegesen minősítették ok nélkül fogyatékosnak a Heves megyei roma gyerekeket, a szegregáció e súlyos formája miatt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és az ERRC közösen indított pert – a szerk.)

– A bíróság ebben az esetben is kötelezte az EMMI-t, hogy monitoroznia kell a sajátos nevelési igényűvé nyilvánítási folyamat során a roma gyerekek arányát. A Kállai Ernő és Jóri András által kidolgozott protokoll alapján mindezt adatvédelmi aggály nélkül megteheti a minisztérium – teszi hozzá Kegye Adél.

Még több olvasnivaló a témában.

A törpe minoritás óriása

Révész Sándor

Mi már a haladár Adytól vélünk tudni Magyarország „ázsiai állapotairól”, holott ezt a szóképet a régen elfelejtett „ókonzervatív fekete báró”, Sennyei Pál vitte bele a köztudatba. Amikor a 48-as és a 67-es alapon állók harcáról szólt a politikai élet, egy maroknyi konzervatív arisztokrata 47-es alapon képzelte el Magyarország modernizálását. A lehetetlen küldetés donkihótéi közül magasodott ki Sennyei Pál.

Elolvasom

A gyűlöletkeltő propaganda ellenére nőtt az LMBTQ emberek elfogadása

Petike Áron

Egyre többen merik felvállalni meleg és transznemű identitásukat Magyarországon, és velük kapcsolatban a társadalmi elfogadottság is növekvőben van a Medián tavaly decemberben végzett felmérése szerint. A 2022. áprilisi népszavazási kampány meleg- és transzellenes propagandája, valamint a kormány manipulatív kérdéseire leadott több mint három és fél millió támogató válasz (nem szavazat) ellenére a magyar társadalom jelentős része számára a melegek társadalmi jelenléte és elfogadása a hétköznapok részévé vált.

Elolvasom

Isteni San Diego

Hegyi Iván

Szép telei voltak Tóth Zoltánnak a 2010-es években. A San Diego Sockers 2011 februárjában visszavonultatta 1-es számú mezét, majd 2014 januárjában beválasztották az Indoor Soccer Hall of Fame-be. Kaliforniai klubja szerint ő volt „az amerikai teremfutball legjobb kapusa”. Itthon egyszer játszott a válogatottban és 33 első osztályú mérkőzésen az Újpest csapatában – nagypályán –, majd 1979 augusztusában, alig huszonhárom évesen, a szabad világba szökött.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Tátrai Annamária: Szerintem a közmunka is megbélyegző

Tóth Ákos

Hatalmas vállalkozás eredményeit tette közzé Tátrai Annamária statisztikus, szociológus a Tárki által jegyzett Társadalmi Riport 2022 című kötetben. A tanulmányában megrajzolta Magyarország szegénységi térképét, s becsléseket tett a szegénységben, illetve a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányára az egyes járásokban. Úgy tűnik mintha a kormány lemondott volna a legszegényebb településeken élőkről. A kutatóval beszélgettünk.

Elolvasom
Keresés