Ausztria az Ibizagate árnyékában

Fóti Tamás | 2021.06.23. 17:40

Címkék:

Ausztria botrány Kurz

Olvasási idő kb. 8 perc

Több mint két éve pattant ki a botrány, amikor kiderült, hogy az FPÖ akkori elnökét, az alkancellári poszt várományosát, Heinz-Christian Strachét egy magát orosz milliomosnak kiadó nő csőbe húzta. A hölgy nagy összegű befektetési tervekről hantált, Strache pedig lépre ment. Az ellazult állapotban folytatott tárgyalásokon a pártelnök késznek mutatkozott stratégiai tanácsokat osztogatni, és nem is rejtette véka alá, hogy ez számára busás politikai hasznot hoz majd, mi több, a párt kasszájába is csurranhat-cseppenhet. A felvételek nyilvánosságra kerülése után az időközben alkancellárrá vált Strache lemondott, és vele együtt bukott a néppárti-szabadságpárti koalíció. Kurz kezdetben hajlandó lett volna folytatni az együttműködést, ám ragaszkodott ahhoz, hogy belügyminisztere, a szintén FPÖ-delegált Herbert Kickl távozzon, aki ezt visszautasította. Strache utódja az FPÖ élén Hofer lett, bár ez nem segített a párton, amely hatalmasat bukott az előrehozott választásokon, amelyet az ÖVP magasan nyert, mert Kurznak sikerült elhitetnie, hogy Strache nagyzolásai csupán blöffök, neki semmi köze az állami kinevezések lezsírozásához. Ezt azonban az ellenzék másként látja, a közéletet azóta is éberen tartó ügy hátterét parlamenti bizottság vizsgálja. És aki keres, az talál.

Egymás után göngyölítették fel a kétes kinevezéseket, az állami részesedéssel is bíró cégekbe a kormánypártok szabályos poszt-kereskedéssel delegáltak tagokat, világossá vált, hogy a színfalak mögött zajlottak az egyezkedések. Erről árulkodott az is, hogy kevés figyelmet fordítottak a szakértelemre, rátermettségre, ha már egyszer eldőlt, melyik posztra melyik párt jelölhet. Ausztriában ez bevett gyakorlat volt, csak éppen a szereplők változtak: évtizedeken át a két nagypárt, a szociáldemokrata SPÖ és a Néppárt egymás közt osztották fel a jól jövedelmező igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságokat, vagy éppen a politikai befolyással járó stratégiai pozíciókat.

Az Ibiza-felvétel meghökkentő részletei ennek a mechanizmusára világítottak rá, pőrén láthatóvá vált a leosztások kalmárszemlélete. A vizsgálóbizottság előtt megjelent tanúk pedig egymás után keveredtek ellentmondásba, és fény derült arra, hogy az egész államgépezet érintett. Így jutottak el Thomas Schmidhez, aki sikeresen és céltudatosan építette karrierjét a pénzügyminisztériumban, nem is apró szívességeiért később be is vasalta ezek árát. Így lett belőle a 27 milliárd euró összértékű állami holding elnöke. A korrupciógyanús üzelmeket vizsgáló ügyészség lefoglalta Schmid telefonjait, és hiába törölte több éves kommunikációját, informatikusok sikerrel nyerték vissza az sms-ek mintegy 80 százalékát.

Sokáig tartott, amíg Schmid is rájött, hogy pozíciója tarthatatlan. Előbb szinte koncként azt vetette a közvélemény elé, hogy jövőre nem indul újra a tisztségért, idővel azonban, amikor egyre több sms tartalma vált ismertté, amelyek leleplezték a maffia-üzelmekre hajazó, gátlástalan leosztásokat, bedobta a törülközőt. Schmid kinevezése ugyanis iskolapéldája volt annak, hogy Kurz környezete miként osztogatta a jövedelmező állásokat, és kiderült, hogy maga a kancellár is sáros. Bizottsági meghallgatásán meglehetősen nagyvonalúan bánt a tényekkel, azt állította, hogy Schmid előmenetelét csak felületesen követte – valójában az sms-ekből az derült ki, hogy kulcsszerepet játszott, amit egyelőre tagad.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A szétválás lett az ellenzéki csodafegyver az összefogás helyett

Lakner Zoltán

Tíz hónappal a katasztrofális választási vereséget követően az ellenzéki pártok igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy hamarosan készen állnak a tizenhárom hónap múlva esedékes újabb megmérettetésekre. Az előző parlamenti ciklust meghatározó együttműködési törekvésekkel szemben most az önállóság hangsúlyozása áll a középpontban, az eggyel korábbi, 2014-2018 közötti periódushoz hasonlóan. Az eredmények mindegyik esetben ismertek, s mostanra egy minden korábbinál szűkebb ellenzéki szavazói közeg várja pártjaitól a játszmaváltó fordulatot.

Elolvasom

Léggömbfrász – Blinken nem megy Pekingbe

Krajczár Gyula

A nemzetközi közvélemény feszülten várta, hogy öt év szünet után ismét amerikai külügyminiszter utazik Pekingbe. Hát nem utazik. Montana felett ugyanis nagy magasságban haladó, kínaiként és feltételezhetően hírszerzési célúként azonosított ballont, léggömböt fedeztek fel, s Anthony Blinken útját lemondták, illetve elhalasztották. A kínai fél gyorsan reagált, elismerte, hogy az övék a léggömb, de eltévedt meteorológiai célú eszköznek nevezték.

Elolvasom

Vig Dávid: A kormány bírósági csomagja még rosszabb állapotot teremt

Tóth Ákos

A kormány közzétette azokat a javaslatokat, amelyekkel az Európai Unió által meghatározott feltételeknek kíván eleget tenni az igazságszolgáltatás területén. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet azt állítja, hogy ez a csomag messze nem tesz eleget az EU elvárásainak, pedig azok világosan kijelölik azt az utat, amelyen vissza lehet térni a független igazságszolgálatáshoz. Vig Dáviddal, az Amnesty International Magyarország igazgatójával beszélgettünk.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

EU-Ukrajna csúcstalálkozó: örömóda helyett légiriadó

Fóti Tamás

Az EU-Ukrajna kétnapos csúcstalálkozó nem a kijevi reményekkel ért véget: a zárónyilatkozat homályos ígérete a csatlakozási tárgyalások kezdetéről csalódást kelt az ukrán politikusokban és a közvéleményben. Ugyanakkor az uniós vezetők a szolidaritás jegyében további konkrét támogatásokat jelentettek be.

Elolvasom

Grósz Károly, az elfeledett utód

Lakner Zoltán

A Grósz Károlyról szóló könyvén dolgozó Medgyesi Konstantin történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kutatója és a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa e munka leágazásaként külön könyvben tárja az olvasók elé Kádár János 1988-as menesztésének és Grósz hatalomra kerülésének hátterét. Apagyilkosság című kötetét az Open Books adta ki tavaly év végén, mi pedig arról beszélgettünk vele, miben állt Kádár és Grósz politikusi képessége, s miért csúszott ki mégis a kezükből a hatalom.

Elolvasom
Keresés