A magyar Alkotmánybíróság nem lépett rá a lengyel útra

Tóth Ákos | 2021.12.18. 11:39

Olvasási idő kb. 7 perc

A magyar kormány annak örült volna, ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a magyar jog mindenképpen fölötte áll az uniós jognak. Nem mondta ki.

Rendkívül fontos, ugyanakkor a kívülállók számára csak nagy erőfeszítésekkel értelmezhető döntést hozott az Alkotmánybíróság az igazságügyi miniszter beadványa kapcsán. Varga Judit indítványa az Európai Unió Bíróságának azt a tavaly decemberi ítéletét érintette, amely szerint a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet kitoloncolni, ehelyett menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni. Mindezt annak kapcsán állapították meg, hogy a magyarországi tranzitzónákba kényszerített menedékkérők nem kaptak hozzáférést az uniós menekültügyi rendszerhez és az emberi méltóságukat sértő módon bántak velük.

Az igazságügyi miniszter szerint a kiutasítással összefüggésben megállapított uniós szabályok hatékonysága nem garantált. Ezért a luxembourgi bíróság ítéletének végrehajtása szerinte odáig vezethet, hogy a Magyarországon jogellenesen tartózkodó nem magyar állampolgár előre nem meghatározható ideig az ország területén marad, ezáltal valójában a népesség részévé válik. Varga Judit szerint addig, amíg a hatékony visszafogadás érvényesülését az EU nem éri el, e kötelezettség teljesítése a népesség megváltoztatását okozza, ami viszont közvetlenül érinti Magyarország szuverenitását, önazonosságát és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

A miniszter szerint ezért elengedhetetlen az Alaptörvény értelmezése – jelentős leegyszerűsítéssel –, arra vonatkozóan, hogy a konkrét uniós bírósági döntést, illetve a szabályozás hatékonyságát vizsgálhatja-e a magyar Alkotmánybíróság. Ez kiváltképp annak fényében érdekes, hogy a lengyel Alkotmánybíróság októberben kimondta, hogy nincs jogelsőbbsége az Európai Uniónak, vagyis az Uniós tagságból nem következik az Európai Bíróság döntéseinek elsőbbsége. Erre válaszul az Európai Parlament egy rendkívül határozott állásfoglalásban illegitimnek minősítette a lengyel Alkotmánybíróságot – világosan látszik tehát egy nagyobb folyamatba illeszkedő, de a jog terepén zajló szuverenitásvita elsősorban Lengyelország és Magyarország, illetve a többi uniós állam között, s e sorba illeszkedett Varga Judit beadványa is.

Az Alkotmánybíróság, ahogy azt Sereg András az Indexen kiválóan összefoglalta, a következő döntést hozta: ha az EU-val közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

A testület hangsúlyozta, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az Uniós Bíróság ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.

Magyarul: az AB sem az uniós bírósági döntést, sem a szabályozás hatékonyságát nem vizsgálta.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés