Az állam kiárusítja a természetvédelmi területeket

Tóth Bea | 2022.11.13. 09:45

Olvasási idő kb. 13 perc

A nemzeti parkok vezetői számos esetben kifejthették volna véleményüket, amikor a védett erdők tarvágásáról, a vas-oxiddal szennyezett Sajóról, gyanús beruházásokról, trófeavadászatról, akkumulátorgyárakról, a klímaváltozással kapcsolatos felelősségről kellett volna beszélni. Megkerestük néhány park vezetőjét annak kapcsán, hogy a kormány védett természeti területeket akar értékesíteni, de most sem érezték szükségét annak, hogy kifejtsék az álláspontjukat.

A tíz nemzeti park (NP) igazgatóságának hatásköre kiterjed a védett tájvédelmi körzetekre, a természetvédelmi területekre, a természeti emlékekre, a Natura 2000 területekre. Tehát mindezen területek természetvédelmi kezelői a nemzeti parkok, amelyek ezen kívül számtalan értékért felelnek, így a biológiai sokféleségért, a védett növény- és állatfajokért, az őshonos állatfajtákért, a hagyományos gazdálkodáshoz kapcsolódó tudás, a helyi gazdálkodásra jellemző tevékenységek és a néphagyományok megőrzéséért.

A természetvédelmi őrök, a területi felügyelők, a tájegység-vezetők vagy akár a szakfelügyelők körében számosan hivatásuk elismert, kiemelkedő szakemberei, az ornitológusok, botanikusok, geológusok, lepke-, hal- és denevérszakértők nemcsak komoly tudású szakemberek, de emellett nagyszerű fotósok, filmesek, néprajzosok is.

A természetvédelem ugyanis nemcsak egy csokornyi hóvirágról vagy kökörcsinről, tájházakról, ökocentrumokról szól, hanem arról is, hogy környezetvédelmi hatásvizsgálat nélkül nem valósulhatna meg egy-egy nagyobb beruházás a nemzeti parkok területén.

Ez akár a konfliktusok fölvállalásával is együtt járhat. Emlékezetes példa 2000-ben, az első Orbán-kormány idején Aradi Csaba, a Hortobágyi NP-igazgató esete, aki ellen több mint 25, a szakmában eltöltött év után fegyelmi eljárást indítottak, majd el is távolították. Az eset Pepó Pál környezetvédelmi miniszter nevéhez kötődik, aki Torgyán Józseffel a háta mögött a vállalkozó kisgazdák érdekeit és terveit képviselte a nemzeti parkokkal szemben. Pepó Pál miniszterségének két évére a példátlan mértékű elbocsátási hullám volt jellemző.

Ahogy 2010 nyarán is minden indoklás nélkül kirúgták a Fertő-tavi, hortobágyi, kiskunsági, az őrségi és az aggteleki NP igazgatóját pályázat útján elnyert állásukból, majd újabb egy éven belül a Balaton-felvidéki és a Bükki NP-igazgatót. Lapunk megkeresésére az egyik volt igazgató így írta: „kiírtak minket a természetvédelem fővonalából”. De a rendszer akkor is utánanyúlt, amikor más országos hatáskörű szervezetnél dolgozott, három hét múlva onnan is kirúgták, „csak, hogy tudja, hol a helye”.

Mára három NP-igazgató kivételével teljesen új igazgatóságok álltak föl, körükben a legtöbben jogászok, s kisebb botrányt okozott annak az igazgatónak az esete is, aki diploma nélkül is betölthette posztját. A menesztéseken túl megszüntették a Környezetvédelmi Minisztériumot és beépítették a vadászati és nagyüzemi mezőgazdasági lobbiban érdekelt agrártárcába. Jelenleg itt kap helyet a természetvédelemért felelős államtitkár és a környezetvédelmi államtitkár. Az energetikáért és klímavédelemért felelős államtitkár ugyanakkor a Technológiai és Ipari Minisztériumban dolgozik, a vízügy pedig a Belügyminisztérium alá került. A valamikor környezetvédelmi minisztérium 430 munkatársához képest az elmúlt években kevesebb, mint 50 munkatárs dolgozik ezeken a területeken. Megszüntették a felügyelőségeket és a természetvédelmi hatóságokat, ezeket a kormányhivatalokba olvasztották, ahonnan csak egyfajta vélemény jöhet ki.

Nemrég például Pintér Sándor köre kapott környezetvédelmi engedélyt 700 hektárnyi erdőlezárásokra. Hamarosan zöldút nyílik egy vadászati központ létesítésére, wellnesszel, teniszpályával a Velencei-tóhoz közeli erdő közepén.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés