Az egókról és nem eltérő felfogásról szól a Matolcsy-Parragh-vita

Lakner Zoltán | 2022.09.23. 10:33

Olvasási idő kb. 8 perc

Parragh László és a Matolcsy György beszólt egymásnak a minap. Az üzengetés inkább tűnik a felelősség áthárításának, mint eltérő gazdaságpolitikai koncepciók vitájának.

A Portfóliónak adott keddi interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a jelenlegi gazdasági problémákért jórészt a Magyar Nemzeti Bankot hibáztatta, amelynek vezetője 2013 márciusa óta Matolcsy György. Parragh bírálata az „unortodox monetáris politikát” célozza meg, illetve az MNB hitelfelvételi stratégiáját, a következőket állítva:

„Ha egy-két éve felvettünk volna olcsón, alacsony kamattal devizaforrást, 10 éves futamidőre, akkor nem lenne semmi gond, most minden rendben lenne – akkor azonban nem volt kellő és józan monetáris támogatása ennek. Most a legrosszabb időkben kell majd felvenni a hitelt, amikor a világban már nincs olcsó pénz.”

A jegybank nem volt rest külön közleményben visszacsapni Parraghnak, már a közlemény címében tévesnek és károsnak nevezve nyilatkozatát.  Ez nem is az első ilyen alkalom, az MNB korábban is szentelt már külön felületet annak, hogy Parragh abszurdnak minősített kijelentéseit cáfolja. Ezen túlmenően, az MNB fő állítása az, hogy a jegybank 2013 óta hozott intézkedései kifejezetten elősegítették a 2020 előtti növekedést, azt követően pedig a válságkezelést. Itt a jegybank elsősorban a vállalkozásoknak nyújtott, összesen szerintük 6000 milliárd forintra rúgó hitelnyújtásra utal. A jegybank szerint tévedésben van Parragh azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán szükségünk volna devizaforrásra. Az MNB szerint kötvénykibocsátások sikeresek, és figyelemmel vannak arra is, hogy az adósságállományon belül a devizarészarány ne haladja meg a 25 százalékos szintet.

A kormányközeli szereplők üzengetése Bodnár Zoltán, jogász, volt jegybankalelnök, hétfő óta a DK árnyék-pénzügyminisztere szerint blame-game, azaz hibáztatási játék. Parragh megvilágosodása utólagos, Matolcsy jegybankjának tevékenysége pedig távolról sem sikertörténet.

A 2008-2009-es válság utóhatásainak kezelésében mindenekelőtt a Simor András-féle jegybanki vezetés által elkezdett kamatcsökkentési ciklus játszott szerepet. Matolcsy idején ezt követték az eredetileg valóban a kis- és középvállalkozásokat támogató hitelprogramok, amelyek esetében az volt a konstrukció, hogy a jegybank kamatmentes hitelt ad a kereskedelmi bankoknak, amit azok legfeljebb 2,5 százalékos kamaton adhatnak tovább az ügyfeleknek.

Később azonban, fűzi hozzá Bodnár Zoltán, a feltételek egyre lazultak, az összegek nőttek, már beruházásra is lehetett használni ezt az eszközt, sőt külföldi befektetésre is.

Ezekből a forrásokból valóban sok kis- és középvállalkozás részesedett, de a hitelprogram egyre inkább a NER-klientúra finanszírozását szolgálta, összhangban azzal, ahogyan a NER-birodalom és annak finanszírozási igénye nőtt.

2019 júliusában jött a növekedési kötvényprogram, amellyel a hivatalos álláspont szerint a belföldi kötvénypiacot kívánták élénkíteni. Csakhogy, mondja Bodnár, ez egyáltalán nem a jegybank feladata, ellenkezőleg, az ilyen „élénkítési” szándék kifejezetten torzítja a tőkepiacot. Bodnár véleménye szerint ezt a vállalati kötvényprogramot kifejezetten azért vezették be, mert a NER-bárók cégeinek hiteligénye már kezdte túllépni a hazai bankrendszerben rendelkezésükre álló limitet. Nekik viszont kellett a finanszírozás a terjeszkedésre, a cégháló bővítésére, a felvásárlások finanszírozására. A program feltételeit folyamatosan lazították, egy-egy kibocsátott sorozatnak egyre nagyobb százalékát vehette meg a jegybank, és abszolút összegben is növelték az egy kibocsátásból megvehető kötvények értékét.

A jegybank oldaláról ez volt az egyik leginkább kalandor jellegű lépés, hiszen fix kamatozású, akár 30 éves lejáratú papírt vettek, olyan időben, amikor még nagyon alacsony volt a kamatszint. Ezek a kötvények ma az MNB portfóliójában vannak, azokat minden évben fel kell értékelni. Egy olyan környezetben, mint a mostani, amikor folyamatosan nőnek a kamatok ez az állomány folyamatosan veszít az értékéből.  Ez az értékvesztés céltartalékképzési kötelezettséget generál az MNB-nél, ami csökkenti az eredményt, sőt éppenséggel veszteséget eredményez.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés