Az ember dolgozik a robotnak? – Zabolázhatatlan mesterséges intelligencia
Elon Musk, Stephen Hawking és Bill Gates is úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miatt akár még az emberiség léte is veszélybe kerülhet. Mark Zuckerberg vagy Pedro Domingos viszont azt mondja: felelőtlenség megkongatni a vészharangot. Byron Reese, A negyedik kor – Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője című könyvében pedig felteszi azt a kérdést, hogy tulajdonképpen mi is az ember. Szerinte csak ennek megválaszolása után lehet érvényesen felelni arra is, hogy a robotok miként hatnak az életre. Addig csak állításokat, nézőpontokat lehet ütköztetni.
Önvezető kamion kanyarodik ki az útra a Vice News: The Future of Work (A jövő munkái) című dokumentumfilméjében, és halad a cél felé. Ugyan most még ott ül a kormány mögött a sofőr is, de tevőleges dolga nincs, csak figyel és tesztel. A jármű fejlesztője azt próbálja elmagyarázni egy kávézóban, az asztal körül ülő kamionsofőröknek, hogy végeredményben nem egy vezetést segítő rendszerről van szó, mint amilyen a GPS, nem: a járművek tényleg ember nélkül végzik majd a munkát.
– Ön tud kamiont vezetni? – kérdi az egyik sofőr a Vice riporterétől, miután elmondja neki, hogy imádja a munkáját, és szerinte egy 40 tonnás járművet irányítani komoly tudás és felelősség.
– Nem – érkezik azonnal a válasz. És mellé a kérdés is:
– Mit érez, amikor belegondol, hogy az a munka, ami számára állandó volt, az életet jelentette, egyszerűen el fog tűnni?
– Ijesztő – válaszolja a kamionos.
A dokumentumfilm másik helyszínbe egy kaliforniai gyorsétterem, a Caliburger. A sütőlapon egy robot forgatja a húspogácsát. A tulajdonos szerint rengeteg előnye van a robot foglalkoztatásának. Nem kell betanítani, nem érinti meg az ételt, olcsó munkaerő. „Tetszik” – válaszolja nevetve az alkalmazott, aki fűszerezi, minőségellenőrzi és a sütőlapra teszi a robotnak a húst. Mintha nem értené, hogy pillanatok kérdése, és őt is helyettesíteni lehet egy géppel.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Aztán a világ egyik legnagyobb online kereskedőcége, az amazon.com raktárába vezet a riporter, ahol a csomagokat robotok mozgatják a megfelelő helyre. Robotok ezrei dolgoznak, meg néhány ember. Merthogy a gépek a bonyolultabb kézügyességet igénylő feladatokat egyelőre nem képesek ellátni.
– Ki dolgozik és kinek, a robot az embernek, vagy az ember a robotnak? – teszi fel a kérdést a riporter az Amazon egyik 23 éves alkalmazottjának. A fiú szerint nem kérdés: az ember a robotnak. Ugyanis a gép diktálja a tempót. Az ember meg követi: robotol. Napi tíz órán át 2300 dobozt mozgat meg, ami embertelenül gyors. Kétsége nem fér hozzá, hogy amint ő is lecserélhetővé válik, azonnal le is cseréli a munkaadója.
A tűz, a nyelv, a mezőgazdaság, az írás, a kerék, a pénz – az emberiség történetében ezek a találmányok hozták a legnagyobb változásokat. A mesterséges intelligencia a következő lehet, ami alapjaiban befolyásolja a fejlődés irányát és tempóját.
Úgy ötven évvel ezelőtt Gordon Moore, az Intel egyik alapítója felfigyelt egy különös dologra, amit ma már Moore-törvényének ismernek. E szerint az integrált (félvezető lapkán kialakított, nagyon kisméretű) áramkörökben a tranzisztorok (háromrétegű félvezető eszköz a gyenge villamosjelek erősítésére, a jelek kapcsolására) száma nagyjából kétévente megduplázódik. Ezzel párhuzamosan pedig nő a számítógépek teljesítménye is. Ray Kurzweil, amerikai feltaláló tovább ment az úton. Bebizonyította, hogy a számítógépek teljesítménye már az előtt is két évente megduplázódott, hogy a tranzisztorokat egyáltalán felfedezték volna. Egészen 1890-ig, az első egyszerűbb elektromechanikus számológépig tudta visszavezetni az állítását.
Hogyan lehetséges ez? Senki sem tudja. Ahogy Byron Reese írja a könyvében, univerzális törvénynek tűnik, hogy amikor egy technológia teljesítőképessége eljut egy bizonyos szintre, képes megduplázni önmagát. A duplázódás jelentősége elsőre csekély dolognak tűnik. De például, ha minden dominó képes felborítani egy nála 50 százalékkal nagyobb dominót, akkor a 32., az utolsó dominó képes lenne felborítani az Empire State Buildinget. És itt nem is kétszerezésről van szó.
„A számítógép az ember technológiai fegyvertárának legjelentősebb darabja, mert az idegrendszerünk meghosszabbítása. Hozzá viszonyítva a kerék csak egy hullahopp karika” – mondta a kanadai filozófus, tudós Marshall McLuhan, aki 1968-ban alkotta meg a globális falu fogalmát, amivel évtizedekre előre megjósolta a világháló létrejöttét.
A Future of Work című dokumentumfilmben megversenyeztettek két jogi tanácsadót. Egyikük ember volt, a másik egy okos program. Fel kellett ismerni egy szerződés hibáit. A gép 22 perc alatt végzett, 95 százalékos eredménnyel, az ügyvéd több mint egy óra alatt, 85 százalékos találattal.
Vagyis a technológiai fejlődés nem csak a rosszul fizetett fizikai munkások állásait fenyegeti – a jól fizetőkét is.
A mesterséges intelligencia oda vezet, hogy a gépek jobbá válnak a mintafelismerésben, és előbb-utóbb dönteni is jobban tudnak majd, mint az ember.
Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!
A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.
A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.
Értesüléseink szerint Palkovics László innovációs miniszter már február első felében a kormány elé akarja vinni a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem működési modellváltását előkészítő anyagokat. A modellváltási sablon már kész van, hiszen mára tíz egyetem működik ebben az új struktúrában.
Nincsenek hozzászokva a hollandok a kormányválságokhoz, annak ellenére, hogy magát a koalíciót összehozni nem könnyű feladat, hiszen a parlamentben van, hogy tucatnyi párt osztozik a 150 képviselőhelyen. Most mégis Mark Rutte harmadik miniszterelnöksége idő előtt ér véget, éppen két hónappal az új választások előtt. Már ezért is furcsa, miért került sor múlt pénteken a négy párt, a VVD, a CDA, a D66 és a KeresztényUnió által támogatott kormány lemondására.
A legtöbb esetben az apagyed nem a nők önmegvalósításáról, döntési szabadságáról szól, hanem a családi kasszáról – erre lehet következtetni abból az adatsorból, amelyet azért kértünk le az államkincstártól, hogy kiderítsük: hány férfi és hány nő veszi igénybe a gyed extrát. Az eredmény megdöbbentő: közel azonos a két nem aránya.
Éveken át exportálták Magyarországról Székelyföldre a romaellenességet, egyik gyújtogatás követte a másikat a helyi gettókban. Amikor idén Csíksomlyón is felcsaptak a lángok, valami végleg megváltozott.
Megtörtént Joe Biden sokak által szorongva várt elnöki eskütétele. A fáradt téli nap sugaraiban viszont csak a legrangosabb vendégek sütkérezhettek a Capitolium nyugati teraszain. Bár a járvány miatt amúgy sem gyűlhetett volna össze nagy tömeg, a január 6-ai halálos zavargásokat követően szinte az egész várost lezárták a hatóságok. A betonkordonokkal hermetikusan körbekerített Pennsylvania Avenue-n gurult át az elnöki limuzin a Fehér Házba Bidennel, akire már most hatalmas teher nehezedik.
„Egyértelműen a kormány konzervatív gender ideológiáját közvetíti a határozat, márpedig egy fogyasztóvédelmi határozatban kormányideológiának helye nincs” – mondja a Jelennek Rédai Dorottya, a Labrisz Egyesület tagja annak kapcsán, hogy a Meseország mindenkié című könyv kapcsán kötelezték őket arra, hogy „teljes körű tájékoztatást" nyújtsanak a tevékenységi körüket érintő egyes áruk értékesítésével kapcsolatban.
Ha az Egyesült Államok rendvédelmi szervei jól végzik dolgukat, ma hivatalba lép az ország negyvenhatodik elnöke, Joseph Robinette Biden. A visszafogott ünneplés után azonban szó sem lesz mézeshetekről, hiszen számos válság vár megoldásra. Bár a feladat és az azzal járó kockázat magas, a republikánus ellenzék vergődése akár komoly mozgásteret is nyithat az új adminisztrációnak.
Végtelenül groteszk és nevetséges, vagy inkább kafkaian félelmes az a színjáték, amelyet az orosz hatalom eljátszott január közepén Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal, bloggerrel, aki öt hónap németországi kezelés és rehabilitáció után tért vissza Oroszországba január 17-én. Hazatérte után azonnal elítélték és egy hónapra leültették.
Bár kormány bejelentése szerint első körben az egészségügyi dolgozókat oltják be koronavírus ellen, de egyelőre úgy néz ki, nem sikerült kitalálni működőképes rendszert sem ahhoz, hogy a valós fontossági szempontok alapján történjen az oltásuk, sem ahhoz, hogy a 140 ezer egészségügyi dolgozó tényleg mielőbb megkapja a vakcinát. Már aki akarja.
