Szabó Brigitta Az ember dolgozik a robotnak? – Zabolázhatatlan mesterséges intelligencia 

Elon Musk, Stephen Hawking és Bill Gates is úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miatt akár még az emberiség léte is veszélybe kerülhet. Mark Zuckerberg vagy Pedro Domingos viszont azt mondja: felelőtlenség megkongatni a vészharangot. Byron Reese, A negyedik kor – Okos robotok, tudatos számítógépek és az emberiség jövője című könyvében pedig felteszi azt a kérdést, hogy tulajdonképpen mi is az ember. Szerinte csak ennek megválaszolása után lehet érvényesen felelni arra is, hogy a robotok miként hatnak az életre. Addig csak állításokat, nézőpontokat lehet ütköztetni.

Önvezető kamion kanyarodik ki az útra a Vice News: The Future of Work (A jövő munkái) című dokumentumfilméjében, és halad a cél felé. Ugyan most még ott ül a kormány mögött a sofőr is, de tevőleges dolga nincs, csak figyel és tesztel. A jármű fejlesztője azt próbálja elmagyarázni egy kávézóban, az asztal körül ülő kamionsofőröknek, hogy végeredményben nem egy vezetést segítő rendszerről van szó, mint amilyen a GPS, nem: a járművek tényleg ember nélkül végzik majd a munkát.

– Ön tud kamiont vezetni? – kérdi az egyik sofőr a Vice riporterétől, miután elmondja neki, hogy imádja a munkáját, és szerinte egy 40 tonnás járművet irányítani komoly tudás és felelősség.

– Nem – érkezik azonnal a válasz. És mellé a kérdés is:

– Mit érez, amikor belegondol, hogy az a munka, ami számára állandó volt, az életet jelentette, egyszerűen el fog tűnni?

– Ijesztő – válaszolja a kamionos.

A dokumentumfilm másik helyszínbe egy kaliforniai gyorsétterem, a Caliburger. A sütőlapon egy robot forgatja a húspogácsát. A tulajdonos szerint rengeteg előnye van a robot foglalkoztatásának. Nem kell betanítani, nem érinti meg az ételt, olcsó munkaerő. „Tetszik” – válaszolja nevetve az alkalmazott, aki fűszerezi, minőségellenőrzi és a sütőlapra teszi a robotnak a húst. Mintha nem értené, hogy pillanatok kérdése, és őt is helyettesíteni lehet egy géppel.

Aztán a világ egyik legnagyobb online kereskedőcége, az amazon.com raktárába vezet a riporter, ahol a csomagokat robotok mozgatják a megfelelő helyre. Robotok ezrei dolgoznak, meg néhány ember. Merthogy a gépek a bonyolultabb kézügyességet igénylő feladatokat egyelőre nem képesek ellátni.

– Ki dolgozik és kinek, a robot az embernek, vagy az ember a robotnak? – teszi fel a kérdést a riporter az Amazon egyik 23 éves alkalmazottjának. A fiú szerint nem kérdés: az ember a robotnak. Ugyanis a gép diktálja a tempót. Az ember meg követi: robotol. Napi tíz órán át 2300 dobozt mozgat meg, ami embertelenül gyors. Kétsége nem fér hozzá, hogy amint ő is lecserélhetővé válik, azonnal le is cseréli a munkaadója.

A tűz, a nyelv, a mezőgazdaság, az írás, a kerék, a pénz – az emberiség történetében ezek a találmányok hozták a legnagyobb változásokat. A mesterséges intelligencia a következő lehet, ami alapjaiban befolyásolja a fejlődés irányát és tempóját.

Úgy ötven évvel ezelőtt Gordon Moore, az Intel egyik alapítója felfigyelt egy különös dologra, amit ma már Moore-törvényének ismernek. E szerint az integrált (félvezető lapkán kialakított, nagyon kisméretű) áramkörökben a tranzisztorok (háromrétegű félvezető eszköz a gyenge villamosjelek erősítésére, a jelek kapcsolására) száma nagyjából kétévente megduplázódik. Ezzel párhuzamosan pedig nő a számítógépek teljesítménye is. Ray Kurzweil, amerikai feltaláló tovább ment az úton. Bebizonyította, hogy a számítógépek teljesítménye már az előtt is két évente megduplázódott, hogy a tranzisztorokat egyáltalán felfedezték volna. Egészen 1890-ig, az első egyszerűbb elektromechanikus számológépig tudta visszavezetni az állítását.

Hogyan lehetséges ez? Senki sem tudja. Ahogy Byron Reese írja a könyvében, univerzális törvénynek tűnik, hogy amikor egy technológia teljesítőképessége eljut egy bizonyos szintre, képes megduplázni önmagát. A duplázódás jelentősége elsőre csekély dolognak tűnik. De például, ha minden dominó képes felborítani egy nála 50 százalékkal nagyobb dominót, akkor a 32., az utolsó dominó képes lenne felborítani az Empire State Buildinget. És itt nem is kétszerezésről van szó.

„A számítógép az ember technológiai fegyvertárának legjelentősebb darabja, mert az idegrendszerünk meghosszabbítása. Hozzá viszonyítva a kerék csak egy hullahopp karika” – mondta a kanadai filozófus, tudós Marshall McLuhan, aki 1968-ban alkotta meg a globális falu fogalmát, amivel évtizedekre előre megjósolta a világháló létrejöttét.

A Future of Work című dokumentumfilmben megversenyeztettek két jogi tanácsadót. Egyikük ember volt, a másik egy okos program. Fel kellett ismerni egy szerződés hibáit. A gép 22 perc alatt végzett, 95 százalékos eredménnyel, az ügyvéd több mint egy óra alatt, 85 százalékos találattal.

Vagyis a technológiai fejlődés nem csak a rosszul fizetett fizikai munkások állásait fenyegeti – a jól fizetőkét is.

A mesterséges intelligencia oda vezet, hogy a gépek jobbá válnak a mintafelismerésben, és előbb-utóbb dönteni is jobban tudnak majd, mint az ember.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

A Jelen egy pártoktól és médiacégektől független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. Mélyen elkötelezettek vagyunk a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók támogatásával maradhat fent. Mi nem adományt kérünk, hanem színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk az előfizetésért cserébe.

A Jelen oldalán kizárólag a szerzőink saját írásai olvashatók. Nem foglalkozunk hírek utánközlésével és újracsomagolásával. Legfontosabb küldetésünk, hogy színvonalas elemzések, riportok, interjúk és vélemények közlésével segítsük megérteni a közéleti események összefüggéseit. Ha most továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor a Jelen független szerkesztőségének további munkájához is hozzájárul.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!