A feledés fátyla mögött 6.

Az erdélyi Kazinczy: Gróf Bánffy Miklós (1873-1950)

Révész Sándor | 2022.08.20. 11:42

Olvasási idő kb. 16 perc

Meghasonlott, de gyógyíthatatlan arisztokrata. A polgári humanizmusnak, a szabadgondolkodásnak, a pacifizmusnak, a népek barátságának, a konszenzusnak az embere, akit a családi és történelmi kötöttségek minduntalan ezen eszmék ellenlábasaival kapcsoltak össze. Mindenre nyitott és minden körben idegen. Kudarcra ítélt törekvések igen hatékony diplomatája. Összművész, ős- és össz-tehetség, mások szerint összdilettáns. A legnagyobb gazdagságban kezdte az életét és mély nyomorban fejezte be.

Akció

IV. Béla nádorának leszármazottai hat évszázadon keresztül az ország legrangosabb közéleti férfiúi közé tartoztak. Bánffy Miklós nagyapja főpohárnok, apja főajtónálló volt. Mindkét szülője Bánffy. A család egy ágyba rendelte a grófi és a bárói ág sarjait, hogy hősünk személyében egyesítse az ágakat. Az ország leggazdagabb mágnásai közé tartozott a frigy gyümölcse, akibe nevelői minden ismeretet, nyelvet és jártasságot betápláltak, ami társadalmi állásához illett.

Szenvedélyesen rajzolt és festett, Székely Bertalanhoz járatták magán­órákra. Mire leérettségizett, megírta első színdarabját. Műkedvelők elő is adták a főszereplésével Kolozsvárott. Pesten egy Scribe darabban játszott főszerepet a Várszínházban. Szíve szerint művésznek állt volna, de apja jogi tanulmányokra kötelezte. Kolozsvárott az egyetemen mindenféle egyesületben vezető, mindenféle esemény főszervezője, de főleg a színház és a színésznők körül lebzsel. Zenét is tanul, zeneműveket is komponál. Amikor felkerült a pesti egyetemre, memoárjának finom fogalmazásával: „belefutottam léha éveim forgatagába”.

Az egyetem helyett inkább Károlyi Sándor, a szövetkezeti mozgalom apostola, a Hangya szövetkezet alapítója nevelte őt, Károlyi Mihállyal együtt. Marx Tőkéjéig bezárólag mindenféle társadalomfelforgató művet elolvastatott velük. Bánffy visszaemlékezései szerint „a világ továbbfolyásáról, a társadalmak átalakulásáról beszélve, a nagybirtoknak, sőt a magántulajdonnak a megszűnéséről, átidomulásáról jövendölt… némi öngúnnyal mondott néha igen könyörtelen ítéletet a mai társadalomról, melynek egyik oszlopa éppen ő maga volt.”

Az ifjú nekilátott, hogy maga is oszlopa legyen annak a társadalomnak. A fiumei tengeri hatóságnál kezdte, a Földművelésügyi Minisztérium berlini szakcsoportjánál folytatta. Kézikönyvet írt a külkereskedelmi politikáról. 1901-ben, ahogy társadalmi állásához illett, kormánypárti programmal képviselővé választtatta magát. 1906-ban az egyik énjével főispán lett Kolozsvárott, a másikkal író. Szépirodalmi műveit Kisbán Miklós néven publikálta, hogy azért mindenki tudja, kit rejt az írói név.

Zeneműveiről kevesen tudtak, de egyikük a vele igen jóban lévő Zichy Margit, Zichy János kultuszminiszter felesége volt. A miniszter a neje sugallatára kinevezte Bánffyt 1912-ben az állami színházak intendánsává. A Nemzeti Színházzal nem volt sok teendője, az Operaházzal annál inkább. Kiszellőztette a múltba ragadt, ramaty állapotú műintézményt és beemelte a 20. századba. Odavitte a kor élvonalbeli rendezőjét, Hevesi Sándort és szabad kezet adott neki. Leporolta a Mozart-előadásokat, bemutatta a kortárs zene úttörő alkotóit, Debussyt, Sztravinszkijt, Richard Strauss szülőhazájában is betiltott, botrányt kavaró művét, a Salomét. És mindenekelőtt kiharcolta az összes állandó karmesterrel, a zenekarral, a hatalommal szemben is a Fából faragott királyfi bemutatását, amit A kékszakállú herceg vára követett. Csak az olasz vendégkarmester, Egisto Tango vállalta Bartók műveinek bemutatását. Három és fél hónapig próbált, az egész tavaszi műsortervet le kellett törölni a tábláról. Az anyagi és politikai következményeket Bánffy vállalta, aki a ­díszleteket és a jelmezeket is tervezte.

Intendánssága kezdetén ismerkedett meg Váradi Andreával, a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb drámai színésznőjével, egyetlen gyermeke, leánya anyjával. A színésznő máshoz ment feleségül, és csak a harmincas évek végén házasodtak össze. A világháborúban másodállásban összekötő tisztként szolgált, és rábízták IV. Károly koronázásának megrendezését. A ceremónia része volt a harcokban magukat leginkább kitüntetettek lovaggá ütése. Bánffy a hangulatrontásra legalkalmasabb rokkantakat vezette a király elé. Erről így mesélt:

„Egy kétrét görnyedő emberroncs emelkedett fel az egyik székről, két mankójára nehezedve ment a király elé. A templom felzúgott az elszörnyedéstől. (…) Ötvenen is lehettek. Mankóval, falábbal, fél karral, ezüstgégéjűek, féltüdejűek, sipolyosak.Csupa mankó-kopogás és csupa visszafojtott, majd kitörő köhögés, szaggatott, fütyülő lélegzetek. (…) Hát nagy futkosás és harag volt, nem mondom.”

Az őszirózsás forradalom után Károlyi Mihály számos főrendű urat küldött Nyugat-Európába, hogy támogatást szerezzenek a köztársaságnak és elmagyarázzák Nyugaton, hogy ha hagyják őt megbukni, jönnek a bolsevikok. Bánffy is útnak indult, aztán amikor jöttek a bolsevikok és a pénze is elfogyott, alkalmi portréfestőként tengődött Hollandiában, amíg utol nem érte Bethlen István üzenete, hogy teremjen üstöllést Bécsben, mert helyzet van.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés