Az ügy előzménye, hogy tavaly december közepén, az Európai Unió Tanácsa határozatot hozott, amelynek következtében az Európai Bizottság elzárta a modellváltáson átesett magyarországi egyetemeket az uniós támogatásokról. Ez az eltiltás „Erasmus-ügy” néven vált ismertté a közvéleményben, ugyanis (a kutatásokat és az európai egyetemi együttműködéseket segítő Horizon Europe-on kívül) az egyik legnépszerűbb oktató-hallgatói csereprogramot, az Erasmus+-t is érinti. A jogállamisági mechanizmus során az elmúlt évben a Bizottság többször és világosan jelezte a magyar kormány felé, hogy az új modellben sérül az egyetemek autonómiája, ami ellentétes az uniós alapelvekkel.

Ezzel a megállapítással egyetért az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) is, amely a két napja közzétett közleményben megállapítja, hogy az elmúlt években az egyetemi autonómia folyamatosan sérült Magyarországon, ami negatívan hat az egyetemi közösségekre.

A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az európai felsőoktatási szempontból létfontosságú két program, az Erasmus+ és a Horizon Europe felfüggesztése 21 magyar egyetemet érint, ahol a magyarországi hallgatók mintegy 85 százaléka tanul.

Az EUA igazgatósága mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hallgatókat és a tudósokat hátrányos helyzetbe hozza, hogy Magyarországot kizárják az uniós programokból, ezért sürgeti a magyar kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a helyzet orvoslására.

A „nem túl bonyolult” jogszabály-módosítás nem lesz elég

Az Erasmus+ és a Horizon Europe finanszírozásának felfüggesztése a szervezet szerint világosan bizonyítja, hogy ez a romló tendencia milyen negatív hatással volt az intézményekre, azok hallgatóira és alkalmazottaira. (Mint ismert, az érintett egyetemeket fenntartó kuratóriumokba a kormány – élethosszig tartó kinevezéssel – helyezett el kormánytagokat és aktív, kormánypárti politikusokat, kormányhoz hű üzletembereket, mindezt az egyetemi közösségek jóváhagyása nélkül. Ezekben a testületekben az egyetemek nem vagy alig képviseltetik magukat, egy-két kivételtől eltekintve a szenátusok döntési jogköre minimálisra szűkült.)

Bár Navracsics Tibor, területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter – és a kormány más tagja is – rendszeresen lenyilatkozza, hogy kettős mércét érzékel a Bizottság döntése mögött, mert szerinte „Európai Unió szerte fel lehetne vetni azt a kérdést, hogy akkor a politikusok egyetemi kuratóriumi tagsága hogyan áll, mely országokban valósul meg, és hogy akkor az egyenlő mérce alapján más országokra vonatozóan is hoz-e ilyen döntést a Bizottság javaslata alapján a Tanács”.

Csakhogy, a magyarországihoz hasonló konstelláció egyetlen európai országban sincs. Ezt az EUA közleménye is leszögezi: „Magyarországon 2019-ben megkezdett egyetemirányítási reform jelentős eltérésekhez vezetett az európai egyetemirányítási gyakorlattól, különösen a közérdekű alapítványok kuratóriumainak összetételét illetően, aláásva ezzel a magyar egyetemek autonómiáját”.

A közleményből kiderül az is, hogy az EUA konstruktív szerepet szeretne vállalni abban, hogy a magyarországi egyetemi irányítást az európai normákhoz közelítse, konkrét változtatások ajánlásával. Különösen az egyetemi közösségnek kell valódi szerepet játszania a megbízottak kiválasztásában, akiknek a megbízatását időben is korlátozni kell, ami jelenleg nem így van.

„Ezen túlmenően, az alapvető tudományos kérdésekben a kizárólagos és visszavonhatatlan döntéshozatali jogok egyértelműen az egyetem szenátusát illetik meg” – fogalmaz az EUA közleménye.

Az EUA igazgatóság testülete „őszintén reméli”, hogy a magyar kormány a lehető leghamarabb megteszi az autonómia visszaállítására vonatkozó lépéseit és várja vissza a magyar egyetemeket a kulcsfontosságú uniós programokban.