Tóth Ákos Az év(tized) vagyonkimentése: Orbán bizalmi emberéhez kerülhet a teljes nemzeti távközlési infrastruktúra

"A legnagyobb rablás, ami a szemünk előtt történik"

Nemcsak mérhetetlen vagyon, hanem mérhetetlen hatalom is koncentrálódik a miniszterelnök környezetéhez tartozó magánszemélyek kezében annak köszönhetően, hogy a kormány átjátssza nekik a nemzeti távközlési infrastruktúrát.

Sistereg a levegő az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető gigavállalkozás, a 4iG körül: a kormány egyrészt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a cég fölvásárolja a Digi Távközlési Kft.-t, ami azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatja az ügyet, másrészt a társaság is bejelentett egy 85 milliárd forintos kötvénykibocsátási akciót, amelyből a már előkészített, úgymond „csőben lévő” terveiket finanszíroznák. Akadnak ugyanakkor kellemetlen meglepetések is, például az, hogy izraeli védelmi szakemberek kifejezetten ellenzik, hogy a 4iG megszerezze a kommunikációs szolgáltatásokat forgalmazó izraeli Space-Communications Ltd. műholdas cég többségi tulajdonrészét, ami a távlati tervek fontos eleme lenne. Fenyegető egy már jó ideje zajló nyomozásról szóló hír is, amely még komoly fejfájást okozhat a miniszterelnök környezetében.

„Értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a nemzeti távközlési szolgáltatást – az autópályákhoz hasonlóan – koncesszióba adja a kormány. Lényegében privatizálják azt az állami infrastruktúrát, amit uniós pénzen fejlesztettek föl. Az üzemeltetésre egyetlen szereplő lesz alkalmas, mégpedig az Orbán Viktorhoz köthető 4iG, amely az állam hathatós segítségével az elkövetkezendő években gyakorlatilag monopolhelyzetbe kerülhet a piacon, nemcsak az állami és üzleti szférában, hanem a lakosságiban is” – írtuk korábban (Orbán kezébe kerülhet a kapcsoló”, 2021, szeptember 09.).

Cikkünkben fölidéztük azt a hírt, amely szerint megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt azzal a céllal, hogy „a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett, kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül”.

A megállapodás keretében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az állami cégbe, azaz az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az AH-ban, így téve lehetővé az állami vagyon magáncégbe való kihordását.

A megállapodásról szóló közlemény hangsúlyozza: „az Antenna Hungária az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban (…) a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt. is.” 

Az ilyen ügyleteket különös érzékenységgel figyelő Hadházy Ákos nem a nemzeti érdekeket vélte fölfedezni mindebben, hanem azt, hogy – idézzük – „Orbánék emberéhez kerül a rádióadásoktól kezdve a kórházak kommunikációs rendszeréig mindennek a kapcsolója, a teljes állami hírközlési infrastruktúra. Megnyerheti az ellenzék a választást, de Orbánéknál lesz a kapcsoló és nem mellesleg, a rendszeren továbbított adatokhoz hozzáférés is – az egész hatalmas monopóliumot fog jelenteni.

Az most már nehezen lenne vitatható, hogy az AH és a 4iG egybeboronálása összehangolt lépéssorozat, de ebből az is következik, hogy ennek egyes elemei kizárólag a miniszterelnök jóváhagyásával történhettek meg.

Korábbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy forrásaink szerint az egész ügyletet, annak stratégiai jelentősége miatt, ténylegesen nem is Máger Andrea tárca nélküli miniszter, hanem Rogán Antal felügyeli.

Az állami és a magáncég összevonásával egy monopolhelyzetbe kerülő társaság képe kezd kibontakozni. A 4iG ugyanakkor erősen kötődik az Orbán-családhoz, így nem túl merész feltételezés arra a következtetésre jutni, amit Hadházy Ákos pedzeget: Orbánnál lesz a kapcsoló. De nem csak a kapcsolóról van szó, hanem annál sokkal többről. 

Emlékeztetőül: 2014-ben a magyar állam – nemzeti érdekekre hivatkozva – visszavásárolta az AH százszázalékos részvénycsomagját a francia TDF-től, hozzávetőlegesen 56 milliárd forintért. Ez a lépés logikusnak tűnt, az AH ahhoz kicsi, hogy nemzetközi színtéren is labdába rúgjon, vagyis jelentősége idehaza van, így eszköze lehet a politikai és a gazdasági érdekek megjelenítésének is. Az AH-nak elvileg a Palkovics László vezette innovációs és technológiai tárca felügyelete alá kellene tartoznia – ez lehetett az oka annak, hogy 2020-ban Orbán Viktor a tárcavezető volt üzlettársát és barátját, a felsőoktatási informatika fejlesztését és működtetését letaroló Fauszt Zoltánt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjai közé nevezte ki, ám kilenc hónappal később, mindenkit meglepve, december 31-i hatállyal felmentette ebbéli teendői alól.

Kirúgása egybeesik azzal a pillanattal, amikor elterjedt annak híre, hogy Palkovics benyújtotta lemondását, amit később a kormány és ő maga is tagadott. A kérdés az, hogy mi történt ebben a kilenc hónapban?

Információink szerint ez idő alatt született meg az a döntés, hogy a 4iG-t a hazai piacon egyeduralkodóvá kell tenni, olyan céggé, amely nem csak az informatika, hanem a távközlés és a médiaszolgáltatás terén is megkerülhetetlen.

Az igazi hatalom ugyanis ez: mindennek közös platformot kialakítani. Olyan ez, mint amit a kormány a hírszolgáltatással tett: bizonyos területeken, elsősorban vidéken, olyan buborékot alakított ki, amelyen belül csak azok a hírek jelenhetnek meg, amelyeket maga kontrollál. Egy ilyen komplex szolgáltató társaság azzal, hogy az internetet, a távközlést és a műsorszolgáltatást egy kézben tartja, ugyanilyen, de jóval jelentősebb méretű buborékot teremthet ügyfelek és a hozzájuk tartozó adatok sokaságával.

Palkovicsék sokáig ellenezték ezt a törekvést. Ahol lehetett, keresztbe feküdtek, de Fauszt kiebrudalásával végképp kihúzták a lábuk alól a talajt. Az Orbán-kormány elkezdte a 4iG fölépítését, amit megkönnyített, hogy mára nem maradt a piacon informatikai integrátor. A 4iG így aztán sorra nyerte az állami közbeszerzéseket, Jászai Gellért, a cég főtulajdonosa nem is tagadja, hogy bevételeik 73 százaléka az államtól érkezik. Vannak arról szóló információk is, hogy a 4iG emberei minden költségvetési intézménybe bejárnak, ahol „tárt karokkal kell várni őket.” Ez - informátoraink szerint - felülről jövő utasítás.

Telhetetlen kis gömböc

2021-ben a 4iG bejelentette a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, Jászai Gellért cége 232 milliárd forintot fizet a társaságért. A 4iG ezzel az akvizícióval lényegében belép a legnagyobb hazai műsorszolgáltatók szélessávú internetes, valamint vezetékes és mobiltelefon szolgáltatást nyújtó nagyvállalatai közé. A kormány ehhez komoly karácsonyi ajándékot is adott: a december 21-i Magyar Közlönyben megjelent, hogy nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, amivel elérte, hogy nincs szükség hatósági engedélyek beszerzésére, a felvásárlást nem vizsgálhatja a GVH, sőt a tranzakciót be sem kell jelenteni az illetékes nemzeti hatóságnak, miként versenytárs sem támadhatja a tulajdonosváltást.

A 4iG emellett az Antenna Hungáriával közösen alapított vállalatot CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. néven, amely ingyen kapja meg az államtól azt a lehetőséget, hogy 2024-től hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos feladatokra is alkalmas műholdját. Ez azt is jelenti, hogy a 4iG így helyi, lokalizációs szolgáltatást is képes nyújtani és pontosan tudni fogja, hogy a felhasználók közül kit és milyen tartalom érdekel, melyek a kommunikációs szokásai. Bejelentették ugyanakkor azt is, hogy egy globális fókuszú, távközlési műholdakat üzemeltető társaságban is többségi tulajdont szerezhet a 4iG, hiszen két leányvállalatával karöltve előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communications Ltd.-vel a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. A SpaceCom Magyarországon is rendelkezik ügyfelekkel, az egyik legjelentősebb partnere a Magyar Telekom, amelynek mintegy 200 ezres Sat TV ügyfélbázisa a SpaceCom műholdján át jut televíziószolgáltatáshoz. 

Ugyanakkor e ponton komoly akadályba ütközhet a cég, ami feltételezhetően összefügghet azzal, hogy a magyar kormány botrányosan, az izraeli kabinet által előírt használattól eltérőn vetette be az izraeli NSO nevű cég Pegasus kémprogramját, továbbá gondot okozhat az is, hogy időközben az Orbán-kormánnyal kiváló kapcsolatokat ápoló Benjamin Netanjahu miniszterelnök elveszítette a választásokat. Nemrégiben több izraeli újság is megírta, hogy az izraeli honvédelmi tárca meglepve értesült az üzletről. A SpaceCom ugyanis minisztériumok és biztonsági szervezetek számára is nyújt szolgáltatásokat, ezért a biztonsági szolgálatok tartanak a műholdak feletti irányítás külföldi cégre való átruházásától. A tranzakció jóváhagyásának feltétele ugyanakkor az izraeli biztonsági szolgálatok beleegyezése.

Ahogy az izraeli Haaretz írja, magas szintű biztonsági források szerint a SpaceCom ügye egy „bizarr megállapodás, amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és antidemokratikus elemekre bízza”.

Különösen aggasztónak tartják, hogy az Amos műholdak tulajdonjogának átruházása aláásná az ország egyik legfontosabb stratégiai eszközét, és olyan helyzethez vezethet, amelyben izraeli állampolgárok, kormányminisztériumok és különböző biztonsági szervek titkosított anyagai kerülnének szélsőséges aktivistákhoz. Sőt, teszik hozzá izraeli források, a biztonsági szolgálatok azt gyanítják, hogy közvetve Orbán Viktor áll a magyar vállalat mögött.

Jászai Gellért cégének tehát hirtelen egy nem várt akadályt kéne átugrania, s ez Orbán Viktor személyes közbenjárása nélkül lényegében lehetetlennek tűnik.

Mérhetetlen hatalom

Mindenesetre a 4iG nyilván bizakodó, ezt támasztja alá az az év végén közzétett hír, hogy a 4iG igazgatósága „a közgyűlés felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretében 2021. december 17-én a 287,75 milliárd forint össznévértékben kibocsátott 4iG NKP Kötvény 2031/II. elnevezésű kötvénysorozatra történő rábocsátással további kötvények kibocsátásáról határozott”, mintegy 85 milliárd forint névértéken.

Határozott véleményt fogalmazott meg erről Varga Zoltán, az ellenzéki Centrál médiabirodalom tulajdonosa, akit bizonyíthatón megfigyeltek a Pegasus kémprogrammal. Egyebek mellett ezt írta a kötvénykibocsátásról: „az egyik legnagyobb rablás, lopás, ami a szemünk előtt történik. A múltkori 290 Mrd-s kibocsátás nem volt elegendő, pedig annak is többségét állami bankok vitték el.”

Az államosítás után az Antenna Hungáriát is feltőkésítette az állam. 2021 augusztusában kulcsfontosságú döntés született: a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az AH kezébe kerüljön a több stratégiai jelentőségű kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM Net Zrt.

Az MVM Net megkerülhetetlen állami szereplője a piacnak, az általa működtetett országos optikai hálózat teljes hossza meghaladja a 15 000 kilométert, s kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot is, mely elsősorban az okos mérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás célcsoportjai közé tartoznak az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok.

Egy ilyen döntés, akárcsak a műhold­üzemeltetésről szóló, sosem valósulhatna meg a miniszterelnök személyes jóváhagyása nélkül.

Vagyis, ha minden az elképzelések szerint alakul, egy magáncég kezébe kerül az egységes kormányzati gerinchálózat adatforgalma, vagyis szinte a teljes állami adatforgalom, benne az összes minisztérium, állami hivatal, állami cég adatforgalmával.

Ez önmagában is rendkívül súlyos adatvédelmi problémákat jelent, de az MVM Net megvétele az európai uniós kötelezettségeink felől nézve is aggodalmakra ad okot, hiszen annak az állami infrastruktúrának a fejlesztéséhez, amelyet most privatizálnak, uniós forrásokat használtak fel. Az uniós pénzek felhasználásának szigorú feltétele, hogy a finanszírozott projektek lezárása után a kedvezményezetteknek öt évig fenntartási kötelezettségük van. Az MVM Net Zrt. 2020-ban európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében. Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztésére 8 milliárd forint uniós közpénzt nyert, a projektek megvalósításának határideje 2021. december 31. volt.

Mindez összegezve: a 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció révén, amelynek során a 4iG többségi tulajdonba jut az AH-ban, a társaság képessé válik egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, ezzel letarolva a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral – olyan ez, mintha a kormány, még ha ez egyelőre nincs is határozatba foglalva, kiszervezné a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát. Meglehet, a végső terv is ez. Mindenesetre Jászai Gellért a HVG-nek arra a kérdésére, hogy ha az állam kiírna egy koncessziót a nemzeti távközlési infrastruktúra működtetésére, előnyben részesítené-e a szuperholdingot, ezt válaszolta: „Ha viszont volna ilyen pályázat, az lenne a legfurcsább, ha a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését – a tulajdonába kerülő MVM Neten keresztül – ellátó Antenna Hungária nem mérettetné meg magát a koncessziós jogokért zajló versenyben.”

A 4iG kezében tehát mérhetetlen hatalom látszik összpontosulni, de azért – túl az izraeli védelmi aggályokon – akadhatnak más gondok is. Ezek egyike, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bár névleg nem, de ténylegesen a belügyminiszter, Pintér Sándor fennhatósága alatt működik, aki nem igazán nézi jó szemmel a 4iG növekedését, illetve azt, hogy akár még a nemzeti gerinchálózat üzemeltetését is megszerezné – vannak, akik e huzakodásnak tudják be a Rogán Antal és Pintér Sándor közötti hatalmi villongást, amelynek közvetve, közvetlenül, még lehet politikaformáló szerepe a közeljövőben.

Ennek alátámasztására elég felidézni azt, hogy nemrégiben Hadházy Ákos kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész elismerte: már folyik a nyomozás annak a számlagyárnak az ügyében, amely egy olyan informatikai vállalat árnyékában működött, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemel­te­té­sét és fejlesztését.

A közlés szerint a nyomozás a SYS IT Services Kft. ügyét érinti. A cég egyik tulajdonosa az a Várszegi Zsolt, akihez az a SIS Parking Kft. köthető, amely tagja volt az újbudai, majd zuglói parkolási rendszernek. A cég alvállalkozójaként a 4iG-t és a Magyar Telekomot jelölte meg. Hadházy azt állítja, ő úgy tudja, hogy az alvállalkozók nem, vagy nem teljesen végezték el a rájuk bízott munkát, de azt kiszámlázták. Mint írta, „az ügy szálai egyelőre meg nem erősített hírek szerint igen magasra érnek”.

Ha Hadházynak igaza van, Jászai Gellértnek, noha tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, még lehetnek álmatlan éjszakái.

Black

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmeradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.